Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)

Kiállítások - Időszaki kiállítások. XI, 1970. p. 171–172.

tegomot foglaltáéi. Esztergom 1595 óta már a felszabadító hadak kezében volt, érthető, hogy mindent megtett legalább Fehérvár visszaszerzéséért. 1601-ben még sikerült megtartani az első támadással szemben, 1602-ben azonban újból a török kezébe került. Wathay súlyosan sebesülten a török fogságába esett. Ekkor 34 éves volt és további évei török börtönökben morzsolódtak. Előbb Budára vitték, majd a foglyok Szomorú útján hajón Belgrádba. Bátorsága és életösztöne azonban nem hagyta el, levágta a súlyos bilincseket és ismételten szökni próbált. De mindig elfogták, és a törökök 1603-ban Konstantinápolyba szállították, a tenger melletti Fekete-toronyba, ahol már nem lehetett menekülésre gondolni. A börtönben, a reménytelenségben, amikor már elfogyott a könnye, abban keresett vigasztalást, hogy verseket kezdett írni. „írtam emlékezetért és üdő teltésért", de azért is írt, hogy életével tanulságot adjon az olvasónak. Megírta önéletrajzát, írt históriás énekeket, az egyikben megörökítette a legszomorúbb emlékét : Fehérvár visszafoglalását és elveszítését, saját fogságba esését. A sorok között szemrehányas bujkál, hogy Fehérvárt magára hagyták : Országul magyarok kell vala támadni, III jeles helért mindnyájan indulni, Idejében kellett volna hozzákezdeni az építkezéshez. Vajde heában mert nincs fejedelmünk, Csak az törvényre s nagy pörre jók vagyunk. Hasonló szavakkal fél évszázad múlva Z r i n y i M ik 1 ó s fogja megbélyegezni a korabeli feudális társadalmat és a központi hatalom gyengeségét. írt bibliai történetet és írt énekeket többféle témáról. Azokat az élményeket vetette papírra, amelyeket a börtönablak vasrostélyán át beszüremlő élet váltott ki benne. A tengeten rabok szenvedésével haladó gályák a gályarabok sorsán érzett együttérzést vált ki. Az ablakára szálló és éneklő fülemüle először örömmel tölti el, mert eszébe jut, hogyan hallgatta otthon „szép piros hajnalban" a fülemüle énekét. De az otthon megvillanása, a madár szabad repülése fájdalmat ébreszt benne. A végén mégis a remény kerekedik felül: Majd ha szabadul, otthon akarja megköszönni a madárnak jóságát. Ezek a hangulatváltozások érezhetők több versében. Van verse, amelyben szemrehányást tesz képzeletének, hogy folyto notthon jár, holott a távol valókati gazán nem láthatja. De azután újabb fordulattal maga is a képzelet vágtatására bízza üzenetét, amely feleségének szól, hogy ne bánkódjók, Isten haza viszi. A börtön homályában felméri életét, amelynek így történt alakulása nem véletlen, de büntetés bűneiért. Kese1968 István Király Múzeum Fejér megyei festők tárlata. 1967 december 10 — 1968 január 10. Látogatók száma 276. Lenin a magyar képzőművészet ben. Január 21 — februári!. Látogatók száma 2817. Horváth Ferenc festőművész kiállítása. Március 31 — április 21. Látogatók száma 1324. Bencze László festőművész kiállítása. Május 5 — június 2. Látogatók száma 3889. Rétfalvi Sándor szobrász és R. Fürtös Ilona gobelin-művész kiállítása. Június 23 — július 28. Látogatók száma 1231. Kassák Lajos emlékkiállítás. Augusztus 4 — október 6. Látogatók száma 4564. Wathay Ferenc emlékkiállítás. Október 13 — november 4. Látogatók száma 1613. Fejér megyei képzőművészek tárlata. November 7 — december 1. Látogatók száma 1820. Francsics József festőművész kiállítása. December 8 — 31. Látogatók száma 638. reg nemzete sorsán és szívesen vállalná a halált, a kínt, csakhogy visszaadja annak szabadságát. Szerencsét kíván a végvári vitézeknek, akikhez annyi emlék fűzte. Nemcsak a saját gondjai foglalkoztatták. Az álmok úgy látszik nem váltak valóra: Wathayt ugyan visszavitték Budára, majd Nádorfehér várra, de a reménye, hogy kiváltják vagy előkelő törökkel kicserélik, nem teljesült. Nádasdy Ferenc, Huszár Péter, Pálffy Miklós ekkor már nem élt, Bécsben, ha el is jutott odáig a kérése, nem törődtek vele. 1606 márciusában emiatt bánkódik. Azután elhallgat : kiszabadult-e vagy a halál vetett véget szenvedésének, nem tudjuk. Énekeskönyvét színezett tollrajzokkal díszítette, ezekben megörökítette Fehérvár elestét, a rabok szállítását, börtönét, kínoztatását ; rajzolt időtöltésből. Nem volt kiemelkedő költő, nehézkes szófűzésű verseiből hiányzik Balassi Bálint szárnyalása. De remek hasonlatai, költői képei híven mutatják, hogy a XVI. századi ember hogyan látta a világot. Gyors hangulatváltozásai a rabságban sínylődő ember vívódásait őszintén tükrözik. Hazaszeretete, aggodalma otthonáért, nemzetóért, saját sorsáért, megnyugvása új meg új oldalról mutatják a végvári katonát, akit a váratlan tragikus fordulat megakadályozott abban, hogy a török elleni harcoknak szentelje életét. Históriás énekei és egyéni vonásokat mutató rajzai hű képét adják korának. Wathay Ferenc emléke összeforrott Fehérvár történetével, és az István Király Múzeum sokat tett Wathay megismertetése terén. 1955-ben a Múzeum sorozatában Nagy Lajos közzétette sokszorosítva az Enekeskönyv 28 énekét, majd ugyanő nyomtatásban a „Székesfehérvár veszéséről való históriá"-t. A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi 1. kötetében gondozásában jelent[meg nyomtatásban az Enekeskönyv Wathay eredeti rajzaivalegyütt. Az Énekeskönyv, amelyet a MTA kézirattára őriz, ezen a kiállításon kerül eredetiben először a nyilvánosság elé. A kiállítás megrendezésének az a célja, hogy minél többen ismerjék meg azt a szerencsétlen sorsú végvári vitézt és költőt, aki itt esett fogságba ós a Fekete-tenger partjáról visszavágyott hazájába, a Dunántúlra és aki kötelességteljesítésből és hazaszeretetből példát mutat a ma emberének is. Amidőn ezt a nagy tárgyszeretettel, hozzáértéssel és a modern kiállítási technika eszközeinek felhasználásával rendezett emlékkiállítást a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának megtisztelő felkérésére megnyitom, kívánom, hogy minden látogatóját emlékezésre indítsa, múltunk emlékeinek és hagyományainak megbecsülésére tanítsa. Sinkovics István Csók István Képtár A Gresham és köre (A XX. század magyar művészete V.). 1967 október 22 - 1968 február 18. Látogatók száma 5125. A Csók István Képtár állandó gyűjteménye. Március 3 — szeptember 1. Látogatók száma 21 182. Bokros Birman Dezső emlékkiállítása. Május 12 — július 7. Látogatók száma 5887. Orosz János festőművész kiállítása. Július 21 — szeptember 3. Látogatók száma 5455. Derkovits és a szocialista művészet (A XX. század magyar művészete VI.). Szeptember 15 — december 31. Látogatók száma 13 836. G о г s i u m Qorsiumi leletek. Május 1 — november 15. Látogatók száma 6573. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK 171