Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)

Tanulmányok – Abhandlungen - Kovács László: A honfogaló magyarok lándzsái és lándzsástemetkezésük. – Die Lanzen der Landnehmenden Ungarn und ihre Lanzenbestattung. XI, 1970. p. 81–108. t. XXXI–XXXIV.

zablamaradványok, 17 db aranyozott ezüst csizmaveret, nyitott ezüst pántkarperec, 6 ezüst szalag, 3 vasszeg és valószínűleg 5 nyílcsúcs, melyek közül egyet lándzsának vélt

(142)

. Elveszett (8. á. 9.). 41. sír: Valószínűleg férfi sír, benne töredékes körtealakú kengyelpár, zabla, négyszegletes vas hevedercsat, szélesedő végű nyitott ezüst pántkarperec és egy hosszúkás vastárgy volt, ezt nézte Varázséji G. lándzsának

(143)

, valójában talán csontmegmunkáló faragószerszám volt

(144)

. H: 15,8, sz: 1,5 cm. A másodszori feldolgozó Lenhossék J. egy harmadik lándzsát is említett, azonban ez is nyílcsúcs volt

(145)

. Csak a 41. sír eszköze van meg: MNM KO. 66./1879. 270. (8. á. 12.) 39. Szentee-Zalota (Csongrád m.) 11. sír. K-. — Kisebb temetőrész 11. sírjában vaskés töredékei mellett ,,négyélű, rövid lándzsavéget" találtak

(146)

, amely valójában számszeríj nyílcsúcs. Pengéje zömök, rombuszmetszetű, köpúje tömzsi, hengeres. H: 10,1, psz: 2, ka: 1,5 cm.

(147) Legalább XIV. sz.-i. Szentes, Koszta J. Múzeum 57. 49. 1. (8. á. 10.) Székkutas 1. Szeged-Öthalom 40. Szob-Vendelin (Pest m.) 83. sír. K-1048. 1929 — 33 között a szobi Papláb nevű határ Vendelin földjein Horváth A. J. 142 sírós X —XI. sz.-i magyar köznépi temetőt tárt fel. A 83. sír — idős férfi — mellékletei: késtöredék, szárnyas lándzsacsúcs ,,vasból, keresztpeckes, köpűs, h: 47 cm."

(148) megsemmisültek. A lándzsa rajzát Török Gy. közölte«

49

). (5. á. 1.) 41. Szombathely (Vas m.) K-. — ,,Lándzsa, Karoling típusú, vadkanvadászatra, hegye közepén domború háttal van ellátva, köpűje jobbrul-balról szárnyas, alján kétfelől keskeny pánt nyúlik alá". Vétel Eisenstädter Ö.-től 1912-ben

(150)

. Köpűje hatszögmetszetű. H: 37,7 — a megmaradt egyik pánttal együtt: 42,1 cm. - (27,4; 10,3), psz: 5,3, pv: 0,6-1,4, ká: 2,6 X 1,9 — 6x4,6, szft: 9,8, szh: 3,5, szsz: 2,9, szm: 7,3, súlya : 720 gr. Már Nagy G. is középkorinak tartotta«

51 •>. MNM F. 58. 755. 1. (XXXIII. t. 3.); (7. á. 2.) 42. Szőny (Komárom m.) 1 - 2. K-1059. - 1903-ban a Fegyvertár két lándzsát és egy csatabárdot vásárolt Hahn H. -tói; leletkörülményeik ismeretlenek. A (142) ,,10,4 cm. hosszú lándzsacsúcs rozsdás vasból, háromszögalakú, két darabra törve." VAliÁZSEJI G., o. c, 327, T. LIV\ fig. 5; MNM 66/1879. 282. (143) ,,Lándzsacsúcs vasból, négyélű, 15,5 cm. hosszú." Ibid. 328; T. LI

V. fig. 9. (144) BAKTHA А., о. c, 1958, 317. (145) Először egy - LENHOSSÉK J., A Szeged-öthalmi ásatásokról . . . Budapest 1882, 8: 41. sír. — másodszor már három lándzsáról írt: ID. Ausgrabungen zu Szeged Öthatom, in Ungarn. Bud,pest 1884, 56; Т. С. fig. 5, 6, 9. Pontatlanságai miatt, kizárólag Varázséji G. adataira támaszkodtunk. (146) KOVALOVSZKI J., Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. RégFüz 1/5, 1955, 65. (147) Dokumentációjának megküldését Bálint С s.nak ezúton is köszönöm. (148) MNM Tört. Oszt. 90/1932. 54-55. (149) TÖRÖK GY., A szobi Vendelin földek X- XI. századi temetője. FolArch 8, 1956, 133, fig. 36; 3. (150) FN. 2/1912. (151) NAGY G., Karoling, 254. csatabárd és az egyik — gyengén gerinceit pengéjű» H: 30,5 (15; 15,5), psz: 5, ká: 2,5 — 4 cm — vaslándzsa elveszett

(152) (7. á. 3.). A másik lándzsa pengéje zömök, levélalakú, köpűje hosszú, töredékes. H: 25,7 (11,3; 14,4), psz: 3,4, pv: 0,3-1,2, ká: 1,83,8 cm. MNM F. 52.24.1. (régi sz.: 33./1903. 2.) (XXXII. t. B. 2.); (7. á. 4.) 43. Tác-Fövenypuszta (Fejér m.) 1 — 2. K-1069. — A Fegyvertár 1900-ban egy avar kengyelpárt, egy törökkori kengyelt és két lándzsacsúcsot vásárolt Lichtneckert J.-től

(153)

. Leletkörülményeik ismeretlenek, de bizonyára nem összetartozók. Az egyik lándzsáról csak a naplóbeírás és egy vázlatocska maradt meg: ,,árpádkori, lapos keskeny heggyel, alja felé tetemesen bővülő köpűvel". H: 24 (12,5; 11,5), psz: 2 — 2,5, ka: 2,8 cm (7. á. 6.)

(154) A másik lándzsa pengéje négyzetmetszetű, köpűje tölcséres. H: 18,6 (11,9; 6,7), psz : 0,95, pv : 0,9, ká : 0,8-2,3 cm. Súlya : 140 gr. Valószínűleg XVI. sz.-i

(155)

. MNM F. 56. 5877. (régi sz.: 8./1900. 5.) (XXXII. t. B. 3.); (7. á. 5.) 44. Tinnye (Pest m.) K-I 101. - 1935-ben került a MNM gyűjteményébe egy leletcsoport, melyben kora Árpád-kori hajkarikák és gyűrűk mellett, háromélű avar nyílcsúcs, népvándorlás kori karperecek, s önmagukban keltezhetetlen vastárgyak voltak. Együttes előkerülésük valószínűtlen, ezért a lándzsa keltezésében nem segítenek. A vas lándzsacsúcs deltoidalakú pengéje lapos, bordás, élei csorbák. Köpűje egyik oldala letört, a megmaradt rész is töredékes. H: 16,3 (10,9; 5,4), psz: 3, pv: 0,4-0,5, kf: 0,8, a ka: kb. 1,8 cm lehetett. Súlya: 100 gr.

(156

> MNM KO. 53./1935. 1. (XXXII. t. В. 5.); (8. á. 1.) Tiszabezdéd 1. Bezdéd Tomnatec 1. Nagyősz 45. Törökkanizsa (Növi Knezevac) Jugoszlávia K-751. — 1900-ban Tallián B. ajándéka, és Éber L. ásatásai eredményeként, az őskortól az újkorig terjedő időből származó tárgyakat szerzett a MNM

<157)

. Hampel J. a leltárkönyvből kiragadott néhány tételt, és egy honfoglalás kori lovassírt állított belőlük össze

(158)

, pedig erre — feljegyzések hiányában — semmiféle bizonyítéka nem volt. A kiválasztott leletek — csikózabla töredékek, vascsatok darabjai, kerek kengyel, vaskard töredék és egy ,,vas lándzsacsiícs, köpűvel ellátva; hosszú keskeny gerince bordákkal van ellátva"

(159) — összetartozása kétséges, jellegzetes honfoglalás kori tárgy nincs közöttük, ezért valószínűbb, hogy a— Hampel J. által helyesen meghatározott — avarkori anyaghoz tartoznak

(160)

. Jugoszlávia. (2. á. 7.) (152) FN. 33/1903. 3. ós 1. (153) FN. 8/1900. 1-5. (154) FN. 8/1900. 4. (155) Temesvári F. szíves segítségét ezúton is köszönöm. (156) MNM Tört. Oszt.: vasanyag: 53/1935. 1-8; ékszerek: 54/1935. 1-7. (157) MNM 28/1900. 1-776. (158) A lelet „néhány darabja, melyet ábrában is bemutatunk, a honfoglalás korbeli lovassírból látszik származni." HAMPEL J., Régiségek, 314. (159) MNM - a felsorolás sorrendjében 28/1900. 278280, 281-282, 285, 288, 277. (160) HAMPEL J., Avar, 114-116. 92