Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Tanulmányok – Abhandlungen - Salamon Ágnes – Barkóczi László: IV. század végi, V. század elji temetkezések Csákváron. XI, 1970. p. 78–80.
rendszeres pénzforgalom. Miután az eltemetettek között helyi lakosság is található, így nem valószínű az, hogy a pénzforgalmat ne használták volna ki, hanem inkább az utóbbi tényre kell gondolnunk : a pénzforgalom hiányára. Ez pedig 375 után jelentkezik általában; (bár még az utolsó veretszériákat egy ideig használják) így már maga ez a tény is azt mutatja, hogy az idegen elemek csak az említett idők után kerülhettek Csákvárra. Mindezekhez hozzátehetjük azt, hogy a leletanyagban olyan kerámia-üveg- és egyéb tárgytípusok jelennek meg, amelyeket a nagy „későrómai" temetőkből mint pl. Kisárpás, Ságvár nem ismerünk. Mindkét helyen a pénzforgalom 375-el zárul, de egyéb megfigyelések szerint a temetkezések ezzel az évszámmal nem szűnnek meg. (201> — A csákvári típusú temetők pedig időben ezeket túlélik, mint ahogyan a csákvári temető és az említett temetők kronológiai összefüggéseire már egy korábbi cikkünkben is rámutattunk/ 202 ' Tehát a csákvári temető időrendi kérdéseinél azokat a hasonló temetőket és temetkezéseket, is figyelembe kell vennünk, amelyeket korábban „hunkorinak" határoztak meg. A csákvári a vele rokon poetoviói, lauriacumi temetők, és a limes különböző pontjain feltűnő rokon -jellegű anyag arra mutat, hogy a IV. század végén egy, egységes védelmi célokat szolgáló betelepítés történt Pannoniába. Olyan népesség-összetevők jelennek meg itt, akik ha nem is tartoznak azonos etnikumhoz, de közel állnak egymáshoz ; már hosszabb ideje egymás mellett éltek és keveredtek egymással. Az említett időpontban csak egy nagyobb telepítés jöhet számba, a Gratianus alatti (379), amikor hun-gót-alán telepeseket foederatiként hoztak Pannoniába. <2o:i) Az egyes etnikai csoportok meghatározása ma még elég nehéz. Kétségtelen, hogy a csákvári és a vele rokon poetoviói, lauriacumi és limesmenti emlékanyagban felfedezhetők azonosságok, de különbségek is. Megnehezíti az egyes et nikiunok régészeti anyag alapján történő szétválasztását a korábbi együttélésen kívül az is, hogy ezek a védelmi célokat szolgáló betelepítések feltehetőleg megváltoztatták — elhalványították — e csoportok etnikai jellegét. Lehetséges, hogy a tartomány belsejében bizonyos etnikai foltok tisztán jelentkeznek majd, a limesen azonban mindenképpen számolnunk kell a védelmi célokat szolgáló kevert katonasággal. A régészeti anyagból az sem derül ki, hogy ezek a foederatik rögtön jelenlegi — telephelyeikre kerültek-e, vagy volt korábban közbeeső állomáshelyük is. Az újabb kutatások szerint az első időszakban mindhárom nép együtt volt dél-pannoniában, Dráva —Száva-közén csak 399-ben telepítették Szét őket. Ezek szerint ekkor kerültek az alánok Valériába a gótok Pannónia prímába és a Hunok megmaradtak a Dráva — Száva közén. (204) A csákvári temető régészeti anyagából a Széttelepítésre még nem következtethetünk, tie akár a 379., akár a 399. dátumot vesszük alapul a csákvári új lakosság beköltözésének a leletanyag elemzésen túl a temető topográfiája is arra mutat, hogy a telephely élete jól belenyúlik az 5. Század első évtizedébe. Ez a foederati állapot az újabb kutatások Szerint — ezekkel a csoportokkal — 427-ig áll fenn, amikor is a Dunához érkező hunok e szervezet feloszlatását követelték. <205) Eddig az időpontig a régészeti leletek alapján is mindenképpen el kell vinnünk a csak vári temető népességét. Az eddigi feldolgozások során a pannóniai régészeti és történeti irodalomban a későrómai kifejezés általában a IV. Századra volt használatban. Gyakorlatilag a negyedik század utolsó évtizedeit és az ötödik század első évtizedeit már nem jelölték ezzel a kifejezéssel. A későrómai anyagtól formában eltérő viseleti tárgyakat: csatok, fülbevalók, stb. hunkorinak határozták meg. A csákvári temetőből viszont kiderül az, hogy ezen tárgyak római tárgyakkal, római temetkezési szokásokkal a római lakossággal egy temetőben egyidőben fordulnak elő, így megjelenésük mindenképpen arra utal, hogy a pannóniai római szervezet ebben az időben meg fennállott. így ezt a korszakot nem nevezhetjük hunkornak többek között azért Sem, mert a politikai hatalom sem a barbaricumban, sem a tartományban nem volt a hunok kezében. így a csákvári típusú temetőkre is mindenképpen Ü késő г ó m a i megjelölést kell használjuk/ 208 ' Salamon Ágnes — Barkóczi László 80
