Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Tanulmányok – Abhandlungen - Éry Kinga, K.: Investigations on the Demographic Source Value of Tomb Stones Originating from the Roman Period. – Vizsgálatok a római kori sírfeliratok demográfiai forrásértékéről. X, 1969. p. 51–67.

If the assumption that U

1 p î a n u s based his estimates on the data of the opulent social strata is valid, the appearing higher values might be ascribed to this state of affairs, because the skeletal remains represent the mortality of rather the common people. Two inferences might be drawn from the above observations. One of them is that U

1 p i a n u s' s data are probably much more reliable than is generally assumed. And since his figures align themselves at many points with the values obtained from calculations made on the skeletal remains, it seems justified to infer that U

1 p i a n u s had in fact attempted to gain some information on the mortality rate of people in divers age groups previously to the compilation of his Table. In establishing his figures he had to be the more circumspect as grave cases of a financial nature were probably depending on the correctness of his calculations or estimations. The other inference following from the above observations is that, since U 1 p i a n u s' s figures stand rather near to (or slightly more favourable than) the values calculated from the skeletal remains in the case of adult persons, one may justifiably presume that the average life expectancy at birth might also have been nearly corresponding with that of the skeletal remains in the population studied by U

1 p i a n u s . Taking as a basis the rather more reliable value of 28.8 years of the series originating from the tenth to twelfth centuries, the average life expectancy at birth in U

1 p i a n u s' s period could well have been also about 27 —30 years, with a moderate fluctuation in either direction. K. K. Éry VIZSGÁLATOK A RÓMAIKORI SÍRFELIRATOK DEMOGRÁFIAI FORRÁSÉRTÉKÉRŐL A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a császárkori sírfeliratok halálozási koradatainak összessége mennyiben alkalmas egy adott terület vagy korszak halandósági viszonyainak tényleges megismerésére. E munka alapjául SZILÁGYI JÁNOS (1959, 1961, 1962, 1963, 1965, 1966, 1967) közel negyvenháromezer, demográfiai szempontok szerint közreadott adatanyaga szolgált. Települések és provinciák szerint kiszámítottam a halálozási adatok korcsoporti gyakoriságát, s az eloszlások helyességét az ENSZ halandósági modell-tábláival ellenőriztem. A vizsgálatok teljes mértékig igazolták azon véleményeket (L. HENRY 1957, K. HOPKINS 1966), hogy a sírfeliratok halálozási koradataiból a tényleges halandósági viszonyokra vonatkozóan semmiféle megbízható következtetés nem vonható le. A számítások ugyanis megmutatták, hogy az egyes korcsoportokban elhaltak százalékos eloszlása még csak megközelítően sem illeszkedik egyetlen sorozatnál sem a halálozás törvényszerűségei szerint várható korcsoporti gyakorisághoz, hanem attól jelentős mértékben eltér. Megállapítható volt, hogy a feliratos anyag korcsoporti eloszlásából kizárólag a feliratkészítés szokására, nem pedig az adott populáció kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb halandósági viszonyaira szabad következtetni. A feliratos megemlékezés szokása nemcsak különféle társadalmi tényezők függvénye lehetett,hanem etnikai-kulturális sajátosságok tükrözője, amelyre a megemlékezések korcsoporti eloszlásában mutatkozó területi eltérésekből következtethetünk. A sírfeliratok halálozási koradatainak korcsoporti gyakorisága ugyanis három, területileg elkülönülő mintázatot mutat. Az első mintázat legtisztábban az itáliai sorozatoknál figyelhető meg, s erre az jellemző, hogy a halálozási maximum a 0 — 9 éveseknél adódik, s a gyakoriság az életkor növekedésével fokozatosan csökken. Ez a sajátos és nem természetes eloszlási minta azáltal jöhetett létre, hogy ezen a területen elsősorban a fiatalon elhaltaknak állítottak feliratot. A másik jellegzetes eloszlási típus az északafrikai provinciák területén jelentkezik, mely szinte tükörképi ellentéte az itáliainak. Itt ugyanis a halálozási maximum az öregek korcsoportjánál észlelhető, s a gyakoriság a fiatalabb korcsoportok felé fokozatosan csökken. Ezen a területen tehát elsősorban az idős korban elhunytaknak állítottak sírfeliratot. A korcsoporti eloszlások harmadik típusa leginkább Hispánia, Germania és Britannia anyagán észlelhető, amelyre az jellemző, hogy a halálozási maximum a 20 és 50 év között elhunytaknál adódik. E harmadik típus létrejöttét azonban nem annyira, vagy nemcsak helyi etnikai sajátosságok, mint inkább az okozhatta, hogy e helyeken sírfeliratot elsősorban a megszálló csapatok tagjainak állíttattak, amit az is valószínűsít, hogy Germania és Britannia területén a megmaradt feliratok többsége férfiakról emlékezik meg. A vizsgálatok során elemeztem még a feliratos adatok korcsoporti eloszlásának nemi sajátosságait, s a jelenségek változását a császárkor korai és késői szakaszában. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a római kori halandóság viszonyainak tényleges megismerése csak rendszeresen feltárt temetők csontvázleleteinek demográfiai feldolgozásától várható. K. Éry Kinga TABLE 1 Distribution ot the material; average age at death according to J. Szilágyi Number of cases Average age at death Series oV 99 Together dV 99 Together NORTH AFRICA: l-7th c. Altava 55 47 102 50.7 42.8 42.4 Ammaedara 171 148 319 44.9 33.0 39.4 Arsacal 123 m 212 56.2 58.2 57.0 Auzia 133 87 220 45.9 43.1 44.8 Caesarea 158 92 250 30.0 25.1 28.2 Calama 97 74 171 43.9 40.3 42.3 Carthago 620 453 1 073 34.8 31.2 33.3 Castellum Celtianum 683 575 1 258 59.9 60.6 60.2 Castellum Tidditanorum 229 199 428 51.7 53.8 52.8 Lambaesis 811 555 1 366 43.8 38.9 41.8 Madaurus 461 323 784 53.0 51.1 52 2 Mactar 153 1 12 265 50.3 46.9 48.9 Masculula 61 54 115 51.3 52.7 51.9 Mastar 209 150 359 52.3 55.8 53.8 Maxula 74 63 137 45.6 51.0 48.1 Mustis 71 46 117 56.4 48.1 53.2 Other settlements 3 249 2 218 5 467 50.2 48.1 49.4 Quattuor Coloniae 905 691 1 596 46.3 45.7 46.0 Sicca Veneria and Ucubi 368 293 661 47.7 47.4 47.5 Sigus 165 125 290 50.2 45.9 48.3 Simitthu 55 58 113 52.0 45.6 48.7 Sitifis 101 68 169 40.1 36.5 38.6 64