Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Epigraphica II. VIII–IX, 1967–68. p. 292–294.

H.-G. Pflaum feltételezése szerint ennek időpontja 157 tájára tehető, amikor a Dacia körül kialakult fenyegető helyzet a legio II adiutrix elvezénylését tette szükségessé aquincumi állomáshelyéről (H.-G. PFLAUM: op. c/í.981). Ez a nézet a legio IV Flavia újabb, más adatokkal nem igazolt pannóniai tartózkodása mellett szólna. A feltevés történetileg nem látszik indokoltnak: Duna-vidéki háborúról lévén szó, a legio II adiutrix helyettesítésére aligha lehetett szükség, de ha Aquincum térsége nem maradhatott őrizetlenül, egyszerűbb lett volna a legio IV Flaviát bevetni Dáciában. A feltevést a prosopographiai adatok sem teszik szükségszerűvé. Fronto leveléből csak arról értesülünk, hogy Ti. Claudius Iulianus Naucelliustól egy tiszti rangot kért lovagrendű fiatalember számára. Ez az állás lehetett egy alsógermaniai cohors praefecturája is. Ebben az esetben a germániai és a pannóniai megbízatások sorrendje fordított : Faustinianus a germániai cohors 160—162 közé tehető vezénylése után került a legio IV Flaviába. tribunus militumként. 162 táján: abban az időben tehát, amikor a legio II adiutrix — Q. Antistius Adventus parancsnoksága alatt (D. 8977) — elvonult a parthus háborúba s helyét Aquincumban a legio IV Flavia különítménye foglalta el (SZILÁGYI J. : TBM 9, 1941, 240.; ID.: BpR 16, 1955, 396.; NAGYT.: Budapest műemlékei II, 1962, 42.). A Duna-vidéki események ismeretében Faustinianus pályafutásának nyilvánvalóan ezt a variációját kell valószínűnek elfogadnunk. Kétségtelen, ha Faustinianus 162—164 között volt Aquincumban tribunus militum, további előrehaladása 170 után elnyert idiologusi megbízatásáig gyorsabb ütemű a szokásosnál. Karrierjének alakulásában jelentős szerepe volt apjának, С Calvisius Statianusnak, amit a Frontoféle ajánlólevél éppen úgy bizonyít, mint másik adatunk: Faustinianus akkor működött idiologusként Aegyptusban, amikor ott apja volt a helytartó. Statianus nyilván a közbeeső években is segítette fia előhaladását, amelyet annál könnyebben megtehetett, mert Marcus Aurelius és Lucius Verus közös uralkodása idején (161—169) ab epistulis Latinis volt a császári udvarban (CIL V 3336 = D. 1453). Ez az apai támogatás segíthette Faustinianust előlépéseiben, ahhoz hogy első katonai kinevezése (160) után 12— 13 évvel már ducenarius rangú procurator volt Aegyptusban. Ugyanezt az utat L. Iulius Vehilius Gratus Iulianus, a parthus és marcomann háborúkban számos fontos feladattal mégbízott és többszörösen kitüntetett tiszt, később Commodus alatt praefectus praetorio, húsz év alatt (157—177) járta meg (H.-G. PFLAUM: op. cit. 180. sz.). 6. H. G. Pflaum: Les carrières procuratoriennes équestres sous le Haut-Empire romain (Paris 1960—61) 171. sz. M. Campanius Marcellus pályafutását Capuaban, szülővárosában állított felirata (CIL X 3847 = D. 1398) a következőkben adja meg: praefectus cohortis III Breucorum, Britanniában tribunus cohortis I Hemesenorum praefectus equitum alae Parthorum, Mesopotamiaban procurator provinciáé Cypri, sexagenarius rangban procurator Augustorum ad Mer curium Alexandreae, centenarius rangban H.-G. Pflaum procuraturáját ad Mercurium a korábbi vélemények alapján (O. HIRSCHFELD: Die kaiserlichen Verwaltungsbeamten bis auf Diocletian, Berlin 1905, 364.) Marcus Aurelius és L. Verus közös uralkodásának éveibe (161—169) tette. Ez a datálás a cohors I (milliaria) Hemesenorum c.R. sag. eq. említése miatt azonban nem állja meg a helyét. A szír cohors Aur(elia) Antonina alapító jelzője (ERDÉLYI G.—FÜLEP F.: Intercisa I. AH 33, 1954, 308. sz.) nem hagy kétséget afelől, hogy az alakulatot Marcus Aurelius hozta létre. Valószínűleg e mellett szólnak a cohors katonáinak elbocsátására vonatkozó századvégi adatok (bár a cohors alapításakor más alakulatokból is átvezényelhettek öregebb katonákat). [A]ur. Bazas C. Valerius Pudens helytartósága (192/93—194) alatt szerelt le (ERDÉLYI G.— FÜLEP F.: op. cit. 134. sz.), sorozása tehát 170 körüli időre esett (MÓCSY A.: RE Suppl. 9, 1962, 622). [A]ur. Bazasnál korábban sorozták a CIL XVI 131 és 132 diplomák leszerelő katonáit. Ha a budapesti diplomát 186 körül adták ki (Acta Antiqua 7, 1959, 429-^32), a leszerelő okmánnyal kitüntetett hemesai katona szolgálatát Marcus Aureius uralkodásának elején kezdhette. A cohors alapítása — a parthus háború indulásakor ? — lehetetlenné teszi, hogy M. Campanius Marcellus még L. Verus életében centenarius procurator lehetett volna. Ha M. Campanius Marcellus a cohors I (milliaria) Hemesenorumot nem sokkal alapítása után vezényelte, a cursus honorum alapján feltételezhető, hogy alexandriai procuraturája 176—180 évekre esett, Marcus Aurelius és Commodus együttes uralkodásának éveire. Ezt a lehetőséget bizonyos mértékig vitássá teszi intercisai felirata (ERDÉLYI G.—FÜLEP F.: op. cit. 324. sz.), amely alapján feltételezhető, hogy M. Campanius Marcellus a cohorsot már Intercisában vezényelte. A hemesai alakulatot a parthus háború idején hozták létre, a pannóniai frontra csak évekkel később helyezték át. Ennek időpontját Barkóczi L. 176-ra tette (BARKÓCZI L.: Intercisa II. AH 36, 1957, 512.; ID.: Acta Arch. Hung. 16, 1964,295.), amelyet azonban további adatok nem támasztanak alá és a szíriai csapat átosztása ebben az időben nem látszik valószínűnek (a marcomann front erősítése vexillatio küldésével történt volna, alakulatok egyszerű cseréjére pedig a helyzet bizonytalansága, a barbárok növekvő elégedetlensége miatt a pillanat éppen nem volt alkalmas). Magunk részéről az átvezénylés idejét továbbra is a marcomann háborúk után végrehajtott átszervezéssel hozzuk kapcsolatba (Klio 39, 1961, 199—214) és 180—183 közé datáljuk (Epigraphica 23, 1961, 70—71.). Ha M. Campanius Marcellus a cohors I (milliaria) Hemesenorumot már Intercisában, tehát 180 után vezényelte, a capuai feliraton említett két Augustus Septimius Severus és Caracalla lehet. Ezt a keltezést az említett intercisai felirat (ERDÉLYI G—FÜLEP F.: op. cit. 324. sz.), nem egyértelműen ugyan, de lehetővé teszi. A feliratot az idézett munkában — Kerényi K. olvasását követve (KERÉNYI K.: Pannónia 1938, 214, 1. sz.) — a következő szöveggel találjuk: [Numjini Dianae Tfijfatinae / [pro sjalute Impp, Sep. Severi et / [Aur. AJnt. Augg. et [Getae Caes.J PU Ffejlicis I [devotissi] mi principes, agente Baefbjio Caecilliano I [leg. Augg., с MJodio Rufino trib. coh. (millia293