Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Az Aurelii Heracliti Intercisában. VIII–IX, 1967–68. p. 286–290.
M. Aurelius Heraclitus 7 coh. Hem. M. Aurelius Heraclitus hastatus ~ Aurelia Pia Aurelius Serenus (v.e.?) Aurelia Serena Aristius Fortunatus 7 Aurelia Heracli(t)a ~Ep. Flavianus evokatus Aurelia Itala Aurelia Thraca Aurelius Heraclitus Aurelia Heracli(t)a feltehetően azért hiányzott a Hercules oltár állítói közül, mert akkor már férjnél volt. Sírköve szerint 17 és fél éves korában halt meg, tehát a két felirat között három évnél több semmi esetre sem lehet. Másfelől számolnunk kell azzal a feltevéssel, hogy apja alakulatával részt vett Caracalla parthus háborújában, ahonnan az oda irányított legiok 219-ben Elagabalus alatt tértek vissza állomáshelyükre. A leány születése így vagy az öt éves távollét első esztendejére (215-re), vagy a visszatérést követő időre, 220 tájára időzíthető. Az utóbbi dátum halálának évét 238-ra határozza meg, három évvel az utolsó Severus Alexander-kori felirat, azaz házassága után. 238 közepe e mellett Maximinus Thrax bukásának időpontja, az az időszak, amikor a legio semmi esetre sem használhatta addigi kitüntető jelzőjét. Az elmondottak alapján a 238-as dátumot a legnagyobb valószínűség szerint a Heraclitus-család történetének fix pontjaként tekinthetjük. Erre felépítve, a következő időpontokat határozhatjuk meg + 5 éves hibahatárral : 1. M. Aurelius Heraclitus hastatus leánya halálakor, tehát 238-ban 38—43 éves lehetett, azaz születését 195— 200 közé helyezhetjük. Ha Caracalla háborújában részt vett, valószínűbb, hogy 195 táján láthatta meg a napvilágot, Intercisában. Katonai szolgálatát ez esetben 213-ban kezdte, alighanem az aquincumi légióban. 2. Aurelia Pia verses síremlékének tanúsága szerint 33. éve körül halt meg. 238-ban, amikor Heracli(t)a elhunyt, még életben volt, nevét az 1. számú feliraton ott találjuk. Adatainak egyeztetése azonban arra enged következtetni, hogy nem sokkal élhette túl leányát. Heracli(t)a, mint idéztük, 220 körül született és 18. évében halt meg. Ezek az adatok figyelembe vételével Pia 219-ben, házasságkötésének feltételezhető időpontjában nem lehetett több 14 évesnél. Ha 14. évében járt amikor férjhez ment, születésének idejét 205-re, halálát 238/239-re tehetjük. Az utóbbi időpont valamivel későbbre datálható, ha esküvője 14. éve előtt történt. Férjénél mintegy 10 évvel lehetett fiatalabb. 3. Az idősebb Heraclitus, ha fia születésének idején 25—35. évei körül volt, születésének idejét 160—175 tágabb határok közé helyezhetjük : a családi sírkő állítására e számítás alapján 230—245 között kerülhetett sor. Ezek az időpontok egyeztetésével a Heraclitus család következtetések útján rögzíthető idő-adatait a következőkben foglalhatjuk össze: M. Aurelius Heraclitus 7 coh. Нет. M. Aurelius Heraclitus hastatus Aurelia Pia Aurelia Heracli(t)a született 165-170 katona lett a coh. Hem.ban Intercisában 183—188 született 195 körül katona lett 213 körül született 205 körül házassága 219 körül házassága 219 körül született 220 körül 7 st. praet. 231—33 körül 7 coh. urb. 235 körül 7 coh. praet. 236/237 körül síremléket állított 235-240 hastatus leg. VII. Cl. 238 meghalt 238/239 meghalt 238 A feliratos anyag tehát mintegy nyolcvan éven át engedi nyomon követni a szíriai eredetű család történetét, társadalmi felfelé haladását. Az első nemzedékhez tartozó M. Aurelius Heraclitus még Hemesából, vagy környékéről jött a Duna mellett nem régen megtelepedett szír alakulatba, amelynek első pannóniai küzdelmeiben (Acta Arch. Hung. 14, 1962, 83—89.) talán már próbára tet19 289
