Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Sonkoly István: Megzenésített Vörösmarty művek. – Vertonte Vörösmarty Dichtungen. VIII–IX, 1967–68. p. 268–276.

tételekben érvényesül, hanem a gyors, scherzo-szerű részek szellemes pikantériájában. Ezért sikerül különösen a Tündértánc és a Boszorkánykonyha kidolgozása. Viszszatérő téma alkalmazása sem idegen előtte. Ez a Tünde vezérmotívuma, amely visszaverődik a Tündértáncban s felcsillan az utolsó részben, az Aranyalmafa bevezető ütemeiben. Említés nélkül nem maradhat Farkas Ferenc kísérőzenéje sem. Ez előadásra került 1940-ben. A Csongor és Tünde a Nemzeti Színházon kívül Frankfurtban is megszólalt. Farkas dolgozási módja merőben különbözik a Weinerétől. Régi magyar táncmotívumokat is sikerrel sző anyagába. A Csongor és Tünde 1936-os, májusi rádióbemutatójára szánta zenekari kísérőzenéjét Polgár Tibor, továbbá Kurtág György zenei kiegészítésével került előadásra a dráma a Nemzeti Színház 1962-es felújítása alkalmából. Bár a Cilleiek és Hunyadiak zenedramaturgiai feldolgozásra nem került, egy része közismert Erkel Ferenc feldolgozásában. Bánk bán bordalának híres szövegét: Ha férfi lékedet... zengő sorait a Cilleiekből vette át a libretto szerzője: Egressy Béni. Zenei megoldása jó, prozódiai szempontból is megfelelő, azonban dallamvezetése nyugati mintát követ. Jambikus ütemekben pattogó verssorokat — igen helyesen — nem szorította Erkel a verbunkos ritmizálásba, inkább nyugati lejtésű dallamokat tapasztott a soraira. így legalább jó a kapcsolat a vers és a dallam között. Később — 1863-ban — a Hunyadi-bemutató után csaknem 2 évtizedre, Erkel legnagyobb magyar zenei kortársa, Mosonyi Mihály is megzenésítette ugyanezt a szöveget a Lugosi Zene, s Dalárda Egyletnek dedikálva. Művét közölte a ZENÉSZETI LAPOK évfolyama is.

11 A Fátyol titkai dráma egyik jelenetét, az Esti dalt Mátray (Róthkrepf) Gábor öntötte zenébe. Dallama nem magyar hanglejtésű, a bécsi klasszikusok nyomdokain halad. A befejezés előtti ének kadenciáló jellegű. Mátray nem csak mint zenetudós jelentős. Számos zenei betétet is szerzett a korabeli operettekhez, így a Czerny-hez és sok más prózai színműhöz. A nagy romantikus mesterek szívesen dolgozták fel a költői műalkotásokat szimfonikus keretben. Útjelző ebben Liszt zeneköltészete. Nemcsak a Dante és Faust-szimfónia, hanem a lendületes szimfonikus költeményei is jó példái, ennek Ezt az ösvényt járja a fiatal Járdányi Pál is Vörösmarty-szimfóniájában, Versek A bús legény Cserényi Béla, 20 eredeti magyar dal. Én. zg. Klöckner k. Bp. A Guttenberg albuma Gárdonyi Zoltán Fkar. 1947. A gyászkendő 1. Tisza Aladár. Én. zg. 1903. 2. Vaszy Viktor Fkar. Apollo. 1928. ápr. A hontalan Elbert Imre melodrámája Zg. Harmónia k. 1912. A hős sírja Pogatschnigg Guido Fkar. Apolló 1941 867. sz. 11 Zenészeti Lapok III (1863) 238. amely az 1953-as II. Magyar Zenei Héten került ősbemutatóra, s azóta is többször felhangzik. Az öt tételes szimfónia valamennyi része lényegében egy-egy jellegzetes Vörösmarty-költemény zenei bekeretezése. Ábrázolása eszmeileg Liszt művészetére vezethető vissza. Járdányi nem szándékszik a versek minden sorát zenébe foglalni, az alapgondolat kifejlését sugározza valamennyi tétele. Az I. tétel a Szózat felidézése. (1. ábra) Egressy hagyományos dallamának első négy hangját mintegy mottóként idézi. Ezt erőteljes, megkapó bevezető rész, gracióz scherzo követi. Pillangó száll a virágerdő felett, kecses mozdulatait, gyors repülését gondolatébresztőén ábrázolja. A III. tétel: A Merengőhöz. Élethűen kifejezi ez az elmúlás költészetét, a rezignált fájdalmat, de az ősziesen borús hangulatból viharzó szenvedély fakad. A robbanásig feszült légkörben robbanó erővel tör elő a Szózat ritmikus lüktetése. A Harci dal-ban összecsapnak kemény elszántsággal az ellenséges csapattestek, trombita-szignálokkal jelezve a harc nem lankadó viharát. Befejező tétele a Vén cigány zenei reliefje. Ünnepélyes harangkongással kísérve vezérmotívumként visszatér ebben a Szózat dallama, amely eszmei alapja, asszociatív tényezője a szimfóniának, Ha áttekintjük a megzenésített Vörösmarty-verseket, feleletet várunk arra a kérdésre, vájjon a költő melyik életszakaszának lírája vonzza elsősorban a komponistákat. Mert a költő maga is átalakul kifejezésmódban. Schöpflin Aladár „két Vörösmarty-ról" értekezik 1907-es találó tollrajzában. Könnyen kitapinthatjuk: Vörösmarty fiatalkori, 1826 előtti zsengéi alig lelnek zenei visszhangra, mindössze három dallamosításáról tudunk. Aránylag a legtöbb, 6 megzenésítésére lelünk az 1829ből való verseiben, s az 1833, 1835, 1843-ból valók négynégy zenét fakasztanak, viszont akadnak oly évei is, így 1841, 1845, 1846, melyeknek termése meddő a zeneirodalomra. Bár az 1836-os költői munkásságból csupán két vers talál utat a zenei berkekbe, azonban a kettő egyike a nagy nemzeti óda, a lángoló hazaszeretettől ékes pátoszú Szózat, amely egymaga kilenc különböző dallammal lép frigyre, s Egressy díj koszorúzott egyik énekével mélyen beivódik a nemzeti köztudatba. Verbunkos hangvételű melódiája fel-feltűnik idézve más szerzők műveiben is Drámái közül a Csongor és Tünde (1831) kelt fokozotabb figyelmet. Ennek oka gyakorlati: színszerűsítik. a bájos remeket. Először a Nemzeti Színházban 1879 december elsején adták elő, azóta is sűrűn felújítják, más-más kísérőzenével. Sonkoly István A kislány baja 1. Travnyik János Én. zg. P. Winkler к. 1853. 2. Tárcza Bertalan Fkar. A romániai M. Dalosszöv. k. Kolozsvár 1930. A merengőhöz Hűvös Iván Én. zg. Rózsavölgyi k. A nándori toronyőr Kodály Zoltán Fkar. Z. 1956. A nefelejtshez Gárdonyi Zoltán Kánon. Péter József 165 kánon. Z. V. k. 1957. A szánakodóhoz Kodály Zoltá n—

G yulai Ágost: Arany népdalgyűjteménye. Társas dalok 27. sz. és 160. Ak. k. 1952. A szellőhöz 1. Bognár Ignác Fkar. Apolló 1875. Horváth Ákos Fkar. Apollo 662. sz. A szép hajadon R é v f y : Űj M. Férfikari Zsebk. Temesvár, A VÖRÖSMARTY VERSMEGZENÉSÍTESEK REPERTÓRIUMA. 18 273