Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Sonkoly István: Megzenésített Vörösmarty művek. – Vertonte Vörösmarty Dichtungen. VIII–IX, 1967–68. p. 268–276.

tának újból való megzenésítésére. Erkel Ferenc végre engedett a költő óhajának. A Szózat zenéje egyébként nem is volt népszerű a 60-as évekig a lap szerint. Bár Erkel új, Egressytől teljességgel eltérő dallamot szerzett a Szózat szövegére, az Egressy-féle melódiát is beleszőtte egyízben művébe, a Nemzeti Színház fennállásának 50 éves évfordulójára szerzett Ünnepi Nyitányának anyagába. Itt a melléktéma után, az expozíció végén hangzik fel a nagy felfokozással, lelkesítő hangulatban az Egressyféle dallam. Mégegyszer, emlékeztetőül, a nyitány kódájában is felzeng az első két ütem. Azonban Egressy-dallamáról a mai kritika véleménye sem kedvezőbb. Szabolcsi szerint Egressy Szózat-melódiája ünnepélyes verbunkos (vers és dallam szempontjából nem épp szerencsés szövegapplikációval.)

4 De hát mi a hibája Egressy dallamának? Nézzünk jól szeme közé e hagyományos melódiának! A Szózat szövegét három- és négylábas jambusokba tömöríti Vörösmarty, s tudvalevően eléggé problematikus dallamosítani a jambusokat. Sajnos Egressy melizmákkal ékesített dallamot illesztett a szövegre, amely fokozza a szöveg és a dallam közt tátongó szakadékot. Úgynevezett magyar jambusokat kellett volna komponálnia, továbbá nagyobb gondot fordítania a dallamemelkedés és esés helyes koncentrációjára. Bár a kritikusok azonnal észrevették hibáit, mégis a közönség máig lelkesedik érte. Nemzeti ünnepeink integráns kiegészítője ma is. Kevéssé ismeretes, Egressy Béni még kétszer dallamosította a Szózatot a pályadíjjal koszorúzotton kívül. Ezek a változatok nem ismeretesek. Az egyik megzenésítés megelőzte a hagyományos dallamot. Ez Halottak Napján került előadásra a Nemzeti Színházban 1839-ben. A másik viszont 1843. május 30-án hangzott el.

5a Tévednénk, ha azt hinnők, hogy meg sem próbálta más szerző dallamosítani a Szózatot. Erkel Ferencé csaknem egyidőben keletkezett Egressyével. Nem pályázott azonban Erkel, hiszen tagja volt az ítélkező jury-nek, amely 1843. ápr. 10-én átvizsgálta a beküldött pályamunkákat. Ám Erkel dallama rövidesen Egressy harmadik Szózat melódiájával együtt előadásra került még ugyanezen év május 30-án, sőt nyomtatásban is megjelent 1847ben, magyar és német szöveggel Witt gyűjteményes albumában. Ebből közölte Fabó Bertalan az általa szerkesztett Erkel-Emlékkönyvben. (33) Erkel dallama sem nyerte meg azonban osztatlanul a kritikusok tetszését. Az egyik bírálója, Ember Pál „magyartalan német szellemet" és „hamis pathos-t" gyanított benne.

5b Erkel dallama, bár kétségtelenül jobban simult a szöveghez, mint Egressyé, dallamvezetése magyaros, mégsem terjedt el, pedig Vörösmarty tetszését jobban kivívta Erkel dallamosítása, mint Egressyé.

5c Két évtized után még megjelent Gobbi Henrik Szózata is, amelyről sok elismeréssel írt a szaksajtó. „A szerző szerencsével oldá meg feladatát. Sokkal szabatosabb Egressyénél. A hangulata is sokkal ünnepélyesebb, kezdettől végig." — írta erről a Zenészeti Lapok kritikusa.

6a Teljesség ked4 SZABOLCSI BENCE: A XIX. század magyar romantikus zenéje (Bp. 1951) 55. 5a PAPP VIKTOR: A Szózat százéves zenéje Bp. Szemle (1943) XII., BAYER JÓZSEF: A Szózat megzenésítése. Bp. Szemle (1913) 153 453. sz. 5b EMBER PÁL: (Erdélyi): Regélő 1843. k. 1430-1431. 5c Jelenkor. 1843. május 13; Pesti Hírlap 1843 május 25. «a Radamanthos: Zenészeti Lapok (1867) 39. sz. véért megemlíthető még M i h e u z G. dallamosítása is. Ezen is átcsillog a verbunkos frazeálás. Más-más dallammal többször ismétli: „Itt élned, halnod kell" textusát. Sajnos ennek a leggyengébb a prozódiája az összes megzenésítés közül. így hangsúlyoz: Hazádnak. Bár a kritika jobbnak ítélte Erkel és Gobbi zenéjét, mégsem terjedt el egyik sem szélesebb körben. Egyébként a Szózat zenébe öntésének törekvésével kísérleteztek századunkban is. Beethoven egyik kánonjának dallamára „húzza" rá a szövegét a Magyar Kórus egyik kiadványa is. Bár ötlete érdekes, mégsem terjed el ez sem. Egressy dallama megmaradt a magyar nemzet fohászának. Énekét mottóként idézi sok zeneszerző saját müvében is, ha ünnepélyesebbé akarja tenni nyitányát vagy más művét. Egressy kortársa, Erkel is beleszőtte Ünnepi nyitányába az Egressy-féle dallamot, amelyet a Nemzeti Színház fennállásának 50 éves évfordulójára szerzett. Nyitányában kétízben is felcsillog témaidézet. A melléktéma után az expozíció végén hangzik ez nagy felfokozással, lelkesítő hangulatban. Majd mégegyszer emlékeztetőül felzeng a Nyitány kódájában az első két üteme. M о s о п у i az Ünnepi zene, s Dohnányi Ünnepi Nyitányán kívül Járdányi keretezte be ezzel a Vörösmartyszimfoniáját. De ez utóbbival még részletesebben foglalkozunk. Élete alkonyán írta Liszt Ferenc a Magyar Arcképek című ciklikus művét, amelyben Eötvös, Deák, Teleky, Széchenyi, Mosonyi alakjainak zenei megmintázása mellett nem feledkezik el Vörösmarty profiljáról sem. Mi lehetne a Vörösmarty-arcképhez illőbb téma, mint a Szózat megszentelt dallama? Lényegében a Lisztarckép nem egyéb, mint a tradicionális dallam végének parafrázisa. Egyébként Liszt zenekarra is feldolgozta a Szózatot, s ő maga vezényelte Pesten 1873. március 20-a körül.

6b Vörösmarty bájos elbeszélő költeménye, a Szép Ilonka is nagy érdeklődést keltett. Bár meséje, cselekménye semmiképen nem mondható drámainak, mégis néhány színpadi feldolgozása ismeretes. Sőt Erney József feldolgozta melodramatikusan is. Elsőízben Mosonyi Mihály készített belőle operalibrettót. Szabad feldolgozású ez, helyt kapnak benne az eredeti szövegben nem szereplő személyek is, így Túri és fia, Andor az I. felvonásban. Dalművének ősbemutatója 1861. XII. 23-án volt a pesti Nemzeti Színházban. Operájának célkitűzése helyes és tiszteletreméltó. Az egész operája dallamanyagát, ritmizálását egyvonalban, töretlenül a verbunkos hagyományokból akarta kifejleszteni. Iránya, metódusa eltért kortársaitól, Erkeltől. Míg Erkel Ferenc színpadát sokszor olasz minta irányította, olasz színpadi jelenetek, olaszos koloratúra hatja át, — amelyek közé ékelődnek a mozaikszerű magyaros dalbetétek, — addig Mosonyi színpadszerűvé avatja a verbunkos frazeológiát. Nemes puritánizmussal elhagyja az olaszos koloratúrákat, műve tablószerű élőképek sora, s ezzel egyben lemond a színpadi siker kiaknázásáról, aláásva operája külső hatását. Könynyen kifejthetjük annak okát, miért hatástalan a Szép Ilonkája. A verbunkos stílus, amelyre támaszkodik operája teljes egészében, nem is tősgyökeres magyar stílus, abban 6b Zenészeti Lapok XIII (1873) 83. 269