Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásokról. – Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. VIII–IX, 1967–68. p. 253–262.

zárófalával. Egymáshoz való időrendi viszonyuk nem volt eldönthető a feltárt kis szakaszon. Az apszis fala igen gyönge minőségű kivitelű, kisméretű (10—30 cm átmérőjű) mészkőből rakott. Benne korai románkorinak látszó két darab ajtó vagy félpillér töredékét falazták be másodlagosan. Sem vakolat, sem belső vagy külső kváderezés nyoma nem volt megfigyelhető. A kápolna hajójának oldalfalai hasonló, de minőségileg valamivel jobb kivitelezésűek. A kápolna hossztengelyében négyszintű. A hajó terrazzóval fedett járószintje 109,50 m-en jelentkezett. Innen egy 109,78 m magasságban lévő és a kápolna területén e szintig lebontott II. sz. prépostsági kerítés falára rakott küszöbkőn át lehetett az apszis 109,76 m-en fekvő égetett téglával kirakott járószintjére jutni. A küszöbkőtől 160 cm-re keletre szürke mészkőből készült, 110,04 m magasban lévő lépcső helyezkedik el, majd folytatólagosan tovább az apszis falához épülve 110,17 m-en egy oltár?, síremlék? helyezkedik el, amely kisméretű kövekből gyönge minőségben készült. Ennek déli szélébe vágott köralakú törökkori szemétgödör jött elő, amely készítésekor mintegy 1 m szélesen a köveket kitermelték. A szentély déli oldalában egy, a hajó szentélyhez közeleső részén a tengelyben három, a hajó délnyugati negyedében két, tehát összesen hat bolygatott halottat lehetett megfigyelni (az utóbbi két váz a kápolna úttest alatti részének teljes megásásakor kerül majd feltárásra). A halottak К—Ny-i tájolásban, melléklet nélkül feküdtek. Mivel a kápolnában gyermek, nő és férfi halottakat temettek el, mindenképpen családi sírkápolnábak kell tartanunk. Építésének relatív kora a II. sz. prépostsági kerítésfal építése és a törökkor (szemétgödör!) közé esik. A kápolna műszaki adatai : Teljes hossz 13,20 Hajó falvastagsága 0,80 Teljes szélesség 6,50 Apszis alapozási mélység 108,70 Apszis belső hossza 4,70 Hajó alapozási mélysége 107,70 Apszis belső szélessége 4,60 Apszis járószintje 109,76 Hajó belső hossza 6,90 Apszis küszöbköve 109,78 Hajó belső szélessége Hajó járószintje 109,50—76 Apszis falvastagsága 0,80 Kápolna külső falpereme 110,20 Török- és újkori települési objektumok A II. sz. sírkápolna apszisától délre, avval majdnem összeépítve, de kissé eltérő tengellyel, egy kisméretű kőépítmény alapozásának utolsó kősóra jött elő hiányosan, de biztosan rekonstruálható nyomvonallal. Műszaki adatai: hossza: 2,70 m szélessége : 2,60 m alapozási szint: 108,96 m jelenlegi fal magassága: 109,34 m. A 60 cm széles fal 10—30 cm átmérőjű, durván nagyolt mészkőből és gyenge minőségű habarcsból készült. Mivel a II. sz. prépostsági kerítésfal és a II. sz. sírkápolna által közrezárt háromszögben fekszik a két bejárati kapu mellett a kisméretű építmény, felvethető, hogy ez esetleg a prépostsági temető kis harangtornya lehetett. Felvethető az a feloldási lehetőség is, amely szerint a 120 cm széles kerítésfalhoz kapcsolódhat épületünk, mivel e kerítésfal tengelye megegyezik durván e kis épület egyik tengelyével. Ebben az esetben valamilyen őrépület lehetett. A rétegtani adatok szerint viszont a legnagyobb valószínűséggel a törökkorba kell sorolnunk építését. Az ásatás területén még török-kori szemétgödrök is előkerültek. A XVIII. században felépített két ház egyikének pincéjében 108,47 m koszorúmagassággal, durván nagyolt kőből készült kút (1. sz.) volt. Aljából XVIII. századi kerámia, köztük egy 1759-es évszámmal ellátott habán mészáros céhkorsó került ki. A Táncsics utca 4. sz. ház telekhatárán 1967-ben jött elő egy olyan kút (2. sz.), amelynek falát román- és gótikus stílusú ablak valamint ajtókeretek köveiből készítettek. A kút alján XVIII—

XIX. századi kerámia, fa és bőrmaradványok voltak. Temetkezések. X—

XVII. század Összesen 24 temetkezés ismert. Ebből az 1. sz. (H/6d, Férfi), a 2. sz (I/6d. Férfi), a 3. sz. (J/lOa. Gyermek) és a 4. sz. (J/lOa. Férfi) sírok másodlagos helyen, újkori törmelékes töltött rétegből kerültek elő igen hiányosan, tehát a temetkezések időpontjára vonatkozó további következtetés levonására alkalmatlanok. A többi 20 sír in situ került megfigyelésre, néhány korábbi földmunka egyes sírokat részben megbolygatott. A temetkezések kivétel nélkül az I. és II. sírkápolnák területén, illetve a széles kerítésfaltól északra fordultak csak elő. Figyelembe véve a sírmélységet, a topográfiai és rituális vonatkozású adatokat, a temetkezéseket öt csoportba soroltuk. /. csoport Sírmélység: 106,98—107,58 m. E sírok részben a talaj"vízben, részben az érintetlen fekete altalajban feküdtek. А К—Ny-i tájolású csontvázak (egy É—D-i tájolású !)melléklettel nem rendelkeztek. Két sír esetében a sírfenéknél, kövekkel, illetve tegulatöredékekkel volt kirakva. A sírok felett — ahol az egyáltalán megfigyelhető volt — a 108,00 —108,10 között levő „terrazzó" réteg érintetlen volt. Ennek alapján a rekonstruálható feltételezett járószint, amelyből a sírokat megásták: 108,00 m. A temetkezések relatív kora: az I. sz. prépostsági kerítésfal építése előtti idő,. (9., 11., 14., 15., 17., 19., 21., 22., 23. és 24. sz. sírok) 6. ábra 17* 259