Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásokról. – Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. VIII–IX, 1967–68. p. 253–262.
A feltárás területével kapcsolatos történeti és régészeti vonatkozások Mint ismeretes, az írásos források szerint I. István király a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére királyi kápolnájának tekintett bazilikát és ehhez kapcsolódó prépostságot hívott életre. Ennek az alapításnak pontos időpontja — István uralkodásának idején belül — vitatott. Nem ismert a prépostság területének pontos határvonala sem. Az írásos és a XIX— XX. századból ismertté vált régészeti adatok szerint minden esetre egy bazilikával, több sírkápolnával, valamint a prépostság különböző épületeivel kell számolnunk területünkön. Ezen épületekből egy háromhajós, főhajójában félköríves apszissal, oldalhajóiban egyenes fallal záródó bazilika mintegy 70%- a, egy egyhajós, félköríves apszissal záródó sírkápolna mintegy 60%-a (az ún. Szent István sírkápolna), egy nyolcszög három oldalával záródó támpilléres kápolna (az ún. Mátyás király sírkápolna), valamint a bazilika és a Mátyás sírkápolna közötti területen fekvő látszólag összefüggő, de alaprajzilag jelenleg értelmezhetetlen épületrészek ismertek. Mivel ásatási területünk a királyi bazilika közvetlen szomszédságában van, s a déli oldalhajó falához csatlakozik a kis sírkápolna (ú. n. Szent István sírkápolna), jogosult feltételezés, hogy a terület a prépostság területéhez tartozott. Az ásatás során az ú. n. István sírkápolnát újra feltártuk, hogy összehasonlítási lehetőség nyíljon az eddig régészetileg kutatatlan területünkön előkerült objektumokkal, illetve ezen keresztül a bazilikával. Ennek alapján lényegileg két munkaterületen dolgoztunk; az 1936-ban feltárt ú. n. Szent István sírkápolna területén, valamint az itt talált sírkápolnától délre és nyugatra elterülő szabaddá vált telken, illetve az úttesten. (1. sz. ábra) A feltárást több helyen nem folytathattuk, mivel a felette álló újkori épületrészek ezt nem tették lehetővé. Ezeknek a vizsgálatára csak e falak elbontása és az új, épület megépítése után van lehetőség. (2. ábra) Legkorábbi települési nyomok. X. század Az ásatás során a másodlagosan felhasznált rómaikori kőanyag, valamint néhány tegula-töredéken kívül, a X. századtól kezdődően kerültek elő régészeti jelenségek. Területünk DK-i negyedében öt helyen, átlagban 1 m átmérőjű és 20—40 cm magas, 106; 88;, 107,50—50—57— 60 méteren különböző nagyságú kövekből kötőanyag nélküli, átlagban egymástól 5 méterre fekvő kőrakások voltak. Mellettük, valamint a kövek között X. sz.-i szerepek kerültek elő. Bár nem találtunk semminemű tüzelési nyomot, mégis tüzelőhelyeknek tarthatjuk legvalószínűbben azokat. Ha alaprajzilag nézzük helyüket, akkor egy derékszögben megtörő vonalat láthatunk. Ennek alapján feltételezhető lenne egy esetleges faépület pillér vagy fal alapozása. Viszont ennek ellene mond egyrészt az, hogy a nyomvonalon semmi cölöplyuk nem került elő, másrészt az, hogy a kövek nem vízszintesen, 1. ábra 254
