Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Kiállítások - Kovács Péter: Időszaki kiállítások. VIII–IX, 1967–68. p. 188–189.

dik, egy második, harmadik realitás, amelynek intenzitása ugyanolyan valódi, mint az elsőé. S ahogy ezek a rétegek egymásra következnek, összemosódnak, keverednek — ebből bontakozik ki Szentendre igazi arca. Innen indult Korniss Dezső. Szentendrén és a közeli Szigetmonostoron folytatta Vajda Lajossal együtt „motívumgyűjtését". Öreg házakat, ajtókereteket, kilincseket rajzoltak, útszéli bádog-Krisztusokat, régi évszámokat. Mind egyformán fontos volt, hiszen egy arány- és léptékrendszert kutattak, a népi művészetnek azt a — minden tárgyában azonos — egyszerű aranyszabályát, melyre nemcsak egy házat, hanem egy képet is lehet építeni. Kornissnak ezekből az évekből származó rajzai elvesztek, de 1945 utáni művei ebből a motívumkincsből táplálkoztak, ennek a felfedezett arányrendszernek a szellemében születtek. Sajátos szürrealizmusának jegyét viselik magukon, melynek volt közös vonása Vajda vagy Bálint művészetével, de mindig konstruktívabb maradt, mégis mindig oldottabb, olykor a groteszk felé hajló. A Tücsökzenében foglalta össze addigi útját. S itt talán meg is állt egy pillanatra. A szentendrei iskola, mely — hosszú idő után először — egy Európának is szóló festészet szép ígéretével indult, a harmincas évek végén elmagányosodott sziget lett. Legjobb műveiben — fájdalmas tiltakozásaiban, gyötrelmes vízióiban, felbomlott formáiban — egy egész művészet feladatát, sőt lelkiismeretének szerepét vállalta. A beteljesülést a háborús évek akadályozták meg. Utánuk más helyzetek, más feladatok jöttek, s ezeknek már nem Szentendre volt a színhelye. Korniss Dezső a nosztalgia egyetlen pillantása nélkül lépett ki Szentendre világából, a kalligráfiák, a kötetlen mozdulatok világába. Ez 1946-ban történt. Első képei még megőriztek valamit a figurákból, egy alak körvonalát, vagy egy profilt. Egyik nagyméretű művén, a Krucifix címűn a festék csorgatásával még teljesen figurális kompozíciót hoz létre. De hamarosan szakított a tárgyaknak még az emlékével is, hogy egyre szabadabban, egyre lazábban, egyre elfelejtkezőbben teremtsen valamit. Fehér lapokra csorgatja a fekete vagy piros festéket, így alakulnak ki a betűktől is távolálló jelek, így követik egymást a sorok. Jelentésüktől, formájuktól megfosztva, a dolgok rezdülését, mozdulatait figyelve. És itt, a soroknak ebben a szakadatlan vonulásában ráismerünk arra a mértéktartásra, arra az arányrendszerre, amit egykor Szentendrén megtalált. A fehér lapok, a tiszta színek árnyéktalan ragyogása pedig talán a gyermekkori holland élmények visszhangja. Majd, a sorok rendjét is felborítva, még szabadabb, még kötetlenebb művek következnek. A kalligrafikus jelek elszakadnak egymástól, önálló mozgásba kezdenek, szétfutnak, majd összetömörülnek a papírlap vagy a vászon egy sarkában. Közben megváltozik alakjuk, egy pillanatban már nem is 1 965 István Király Múzeum Duray Tibor festőművész kiállítása. Február 28—március 17. Látogatók száma 575. Frank Frigyes festőművész kiállítása. Március 21—április 4. Látogatók száma 505. Ferenczy Noémi emlékkiállítás. Áprilsi 11—május 31. Látogatók száma 4213. Vilt Tibor szobrászművész kiállítása. Június 6—augusztus 31. Látogatók száma 3037. Korniss Dezső festőművész kiállítása. Augusztus 29—szeptember 26. Látogatók száma 2734. Ybl Ervin hagy téka: XX. századi magyar művészet. Október 3—31. Látogatók száma 1522. Fejér megyei képzőművészek őszi tárlata. November 7— december 31. Látogatók száma 1414. Csók István Képtár Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Területi Szervezetének kiállítása. Január 10—31. Látogatók száma 3458. azonosak önmagukkal. S ebben a pillanatban Korniss művészetének új szakasza kezdődik, a megvalósított szabadság előzőnél gazdagabb és színesebb korszaka. Tündöklő sárgák, penetráns kékek, finom barnába hajló zöldek jelennek meg, olykor háttérként, máskor egymás felett rétegződve. Ezek a rétegek mostmár elválva a háttér síkjától, térben mozognak. Egyik képén csillagként ragyogó sárga felületen vékony, mozgékony fekete sugár. A fekete mezőben tűzijátékhoz hasonlóan, sisteregve hull alá a festék. De a legvadabb sziporkázásban is ott a mérték, mint ahogy csaknem minden képének van egy felismerhető horizontja, mely a dús kavargást égre és földre, fent- és lentre osztja. Ez igazít el a forgatagban, ez az egyensúly és a mértéktartás látható biztosítéka. Mert Korniss művészete intellektuális művészet, még ha érezzük is az anyag ösztönös élvezetét, vagy a véletlen nyomát. És micsoda precizírozott véletlen ez is, mely mindig és csak akkor van jelen, amikor szükség van rá. Korniss számára a festés nem az a barbár szertartás, mint P о 11 о с knál ; az ő képei nem mitikus erejükkel, hanem a szabatos önkifejezés bátorságával és eleganciájával hatnak. Igen, bátorságukkal, hiszen a legnehezebb esztendőkben mutattak fel egy önnön érdekeire sem tekintő, a kísértéseknek ellentálló fölényes magatartást. Etikus tisztasága őrizte meg az akadémizmus, a naturalizmus, a ferde realizmus kavargásában is oly töretlenül művészi pályájának ívét. A pillantás, mellyel a világot figyelte, őszinte és tiszta volt, művészete semmi másnak, csak saját törvényeinek engedelmeskedett. Ez a teljes belső szabadság ragyog a kalligráfiákban és tassista képeken. És mindennek a birtokában, a festői eszközök, az anyag, a kötetlen mozdulatok birtokában, a részletek birtokában most az egész felé fordult. Kisméretű zománcképei eddigi korszakainak teljes gazdagsága, a szentendrei mérték, a kalligrafikus szabad mozgás, a tassista forrongás és dekorativitás összegeződik, s mindebből egyszer foszló árnyékként, máskor éles tükörképként merül fel a valóság emléke, alakok emlékképe. Az otthonosság jóérzésével érkezik meg Korniss új korszakába, ahol heves angyalok bukkannak fel a sárgászöld háttér előtt, apró részecskék nyüzsögnek fenyegetően, mint a Forradalom-Ъап, vad briganti-figurák lökdösődnek. Ez a világ egyszersmind teljesebb és organikusabb ; itt a rész az egészért, a szabadság a konkrét célért van. Már nemcsak alakok és tárgyak emlékképei jelennek meg a maguk sajátos, bonyolult, sokféleképp értelmezhető realitásában, hanem a természeté is; egy júliusi éjszaka forrósága, egy sárga háttér előtt elvonuló leheletnyi vízfüggöny. így teljesedik ki Korniss művészete, mostmár mindent összefogva, összekapcsolva, egyenlővé téve, azonosítva. Ami itt áll előttünk zománcosan fénylő és tiszta képein, az a megszerzett föld, amely összetéveszthetetlenül csak az övé. K. Kovalovszky Márta Emlékkiállítás a Felszabadulás 20. évfordulójára. Április 3-— május 2. Látogatók száma 3405. A századforduló művészete. (A XX. század magyar művészete r I.) Május 16—július 25. Látogatók száma 8433. Északdunántúli Képzőművészek II. kiállítása. Augusztus 1—31. Látogatók száma 3498. Tafner Vidor ötvösművész kiállítása. Szeptember 5—október 4. Látogatók száma 5701. Képzőművészeti új szerzemények. Szeptember 5—30. Látogatók száma 5351. A nyolcak és aktivisták köre. (A XX. század magyar művészete II.) Október 10—január 31. Látogatók száma 18 689. Dunaújvárosi Múzeum Intercisa kiállítás. Január 24—február 14. Látogatók száma 9328. Kézimunka kiállítás. Július 31—augusztus 12. Látogatók száma 3975. Sámánizmus. Október 7—23. Látogatók száma 1262. Holland mesterek rajzai. Október 26—november 15. Látogatók száma 194. IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK 188