Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Évi jelentés 1965–1966 – Jahresbericht 1965–1966 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejérmegyei Múzeumok évi tevékenységéről 1965–1966. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitats Fejér in den Jahren 1965–66. VIII–IX, 1967–68. p. 175–179.

ÉVI JELENTÉS 1965-66 JAHRESBERICHT 1965-66 JELENTÉS A FEJÉR MEGYEI MUZEUMOK 1965-66. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Nyolcadik jelentésünk

1 a megyei múzeumi szervezet további bővüléséről, fejlődéséről ad számot. Új múzeum nem jött ugyan létre, de Y b 1 Ervin jelentős hagyatékának átvétele Székesfehérvárt új várostörténeti és Ybl-múzeum létrehozásának gondolatát vetette fel. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése értelmében a megye területén levő romok és nem használt műemlékek a jövőben a megyei múzeumi szervezet kezelésébe mennek át. Ez a rendelkezés a Megyei Idegenforgalmi Hivataltól már átvett Csókakő vára és a szabadbattyáni Kula mellett mintegy 40 műemléképület, rom és szobor fenntartásának és művelődési hasznosításának gondját helyezte kezünkbe. Régészeti tevékenységünknek négy súlypontja volt. A táci rómaikori ásatásokra, a feltárás nyolcadik és kilencedik évében 132 000 forintot költöttünk és 114 napon át végeztünk feltáró munkát. 1965-ben tovább folytattuk a korábbi években megkezdett feltárásokat a Hl/a épület környékén, az V. épületnél, a nympheum mellett talált utca vonalában és a bennszülött településen. Az ásatás legjelentősebb eredménye — számos Pó-vidéki terra sigilJata előkerülésén kívül — a korai katonai tábor felfedezése volt. 1966-ban a kutatásokat a nympheum környékére koncentráltuk. A díszkúthoz csatlakozóan hosszú támfal került elő, egy másik díszkúttal, lépcsővel, mögötte oszlopsorral. A reprezentatív jellegű építmény valószínűleg a település centrumában helyezkedett el.

2 Őskori földvárkutatásaink sorában a lovasberényi Mihályvár alsó várában folytattuk az 1964-ben megkezdett kutatásainkat. 1965-ben a feltárt házak egyikében bronz öntőműhelyt találtunk, öntőformákkal és kemencékkel. Az 1966. évi ásatások során egy nagy méretű és több periódusú ház bontakozott ki. A két év során 43 napot fordítottunk ásató munkára, 47 000 Ft költséggel. Az 1965. év legnagyobb ásatását a székesfehérvári Táncsics utcában végeztük, 150 000 Ft költséggel, 149 napon keresztül. A királyi bazilikától D-re a korábban István király sírkápolnájának nevezett kápolna korábbi periódusait kutattuk fel és vele összefüggésben a lebontott Táncsics utcai lakóház alatt egy másik középkori temetőkápolnát és a X—XVII. századból való falmaradványokat és sírokat hoztunk napvilágra.

3 Dunaújvárosban a partvédelmi munkákkal kapcsolatban 1965-ben a Koszider-padláson végeztünk leletmentést, ahol a bronzkori földvár került lebontásra. 1966-ban a várostól északra eső területen középkori és avarkori település feltárására került sor, több mint 50 lakóházzal. A két év folyamán 142 napon végeztünk fel\ Első jelentésünk 1954. évi tevékenységünkről a Székesfehérvári Szemle 10 (1955) kötetében jelent meg. A 2-4. jelentéseinket az 1955 — 1957 évekről az IKMK E. sorozatában (1—3. sz.) önálló füzetben adtuk ki. Az 5-7. jelentésünk az 1958-1964 időszakról az Alba Regia 2/3, 4/5 és 6/7 köteteiben kapott helyet. Az ásatásról szóló jelentést cf. a 215—224. oldalakon. Az ásatásról szóló jelentést cf. a 253—262. oldalakon. tárást, amely összesen 170 000 Ft költséggel járt. A négy nagy ásatáson kívül a két évben 43 mentőásatást végeztünk. Ásatási napjaink összes száma a két év alatt 670 volt, 568 000 Ft összeget használtunk fel kutatásainkra. Régészeti gyűjteményeink az előző évek arányában fejlődtek: évi gyarapodásunk 1965-ben 79 176 tárgy volt, 1966-ban 58 881 darab. A leletek nagyobb része mindkét évben a táci ásatásból adódott (mintegy 83 000 db). Létszámunk további növekedése következtében ásatásainkra csak egy-egy külső munkatársat hívtunk meg, Kocztúr Éváta táci bennszülött település feltárásához, Bandi Gábort és Kovács Tibort a lovasberényi földvár ásatásához. Nagyobb arányban kapcsolódtak be külső munkatársak a dunaújvárosi leletmentésbe, Bóna István, Dienes István,Horváth Béla, Kovalovszky Júlia, valamint az Eötvös Lóránt Tudományegyetem régész hallgatói. Néprajzi gyűjtéseinkre összesen 188 napot fordítottunk. Külső munkatársként kapcsolódott munkánkba Andrásfalvy Bertalan, aki Csákberényben és Sárbogárdon végzett a Néprajzi Atlasz számára gyűjtést, és GémesBalázs, aki Alapon folytatta a juhászaira vonatkozó gyűjtését. A kutatás középpontjában a kismesterségek (kádár, késes, csizmadia, fazekas), a népi méhészet, a népi táplálkozás, a néptánc, a népzene és a népszokások emlékanyagának összegyűjtése állott. Gyűjtöuíakra 11 292 forintot, tárgyvásárlásra 8862 forintot költöttünk. Gyűjtéseink és vásárlásaink révén 1645 néprajzi tárgy került gyűjteményeinkbe. Különösen nagy arányú és jelentős volt képzőművészeti és iparművészeti gyűjteményeink fejlődése. A modern magyar gyűjtemény létrehozása érdekében indított akciónk a vártnál kedvezőbb fogadtatásra talált. 120 festőt, szobrászt, iparművészt kértünk fel, hogy egy-egy alkotásuk felajánlásával segítsék elő a Csók István Képtár modern magyar gyűjteményének kialakítását. Képzőművészeti gyűjteményünk 87 alkotással gyarapodott ajándékozás révén, iparművészeti gyűjteményünkbe 6 tárgy került hasonló módon. További 42 nagyobbrészt iparművészeti tárgyat az Iparművészeti Múzeumtól, hármat különböző gyűjtőktől kaptunk. Vásárlás útján 38 képzőművészeti és 5 iparművészeti tárgyat szereztünk 72 412 forint értékben. Az Ybl Ervin-hagyaték átvételével 69 kép, 39 szobor, 47 plakett 21 bútor és 121 egyéb iparművészeti tárgy került birtokunkba, Ybl Ervin szakkönyvtárán és irodalmi hagyatékán kívül. Teljes gyűjteményanyagunk 1966. december 31-én a következő volt: 175