Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. – Le siege de Székesfehérvár en 1601 sur une gravure française. VIII–IX, 1967–68. p. 149–154. t. XLVI.
elhelyezett tüzérség a rohamra indulókkal folytat párharcot, addig a város belsejében már egy későbbi időpont eseményei zajlanak: a réseken benyomulok elözönlik az utcákat, az ellenálló törökökkel küzdenek, akiknek nagy része a földön hever, maradványaik pedig a keleti várfalon és a széles mocsáron át menekülnek. Ezeket a menekülőket két oldalról odasiető lövészek puskázzák, távolabbról lovascsapatokat látunk a helyszín felé rohanni. Az Ortelius-metszet ezeket „Hern Colonitsch Reutter"-nek nevezi. Az ostrom és a tábor képét számos apró jelenet teszi életszerűvé és teljessé. A hidak, kapuk, épületek előtt őröket látunk, a táborokban és az elfoglalt külvárosokban ide-oda járó, vonuló fegyvereseket, a sátrak körül a tábori élet mindennapi jeleneteit, pihenve heverő alakokat, kondérokban főző szakácsokat, gémeskútból vizet húzókat, verekedőket, nőket és gyermekeket, nagyobb csoportosulás közepén akasztást, stb. Ezek a jelenetek az ostrom szempontjából nem bírnak jelentőséggel, meglepő azonban, hogy elhelyezésük, amennyiben ellenőrizhetők, (kút, bitófa) mindig megegyezik a topográfia adataival, mint ezt a továbbiakban látni fogjuk. 2. Városkép és erődítések Székesfehérvár mai városképe látszólag alig őrzött meg valamit a középkori Alba Regia gazdaságából és szépségéből, amely 1601-ig kisebb vesztességektől eltekintve megvolt. Az 1601. évben megostromolt várnak pedig éppenséggel semmiféle maradványa, erődítése ma már nem látható, mivel a Népköztársaság úton és egyes házak udvaraiban fennálló várfal-maradványok az 1601/1602. év nagy újjáépítése utáni időből származnak. 21 Ennek ellenére nemcsak részletes, de megbízható képet is tudunk rajzolni az akkori városról és várról francia metszetünk alapján, amelynek adatait hadmérnöki rajz, középkori okleveles adatok, a város későközépkori és törökkori leírásai, a város régibb térképeiből és a mai topográfiából kielemezhető adatok támasztanak alá. Ezeknek az adatoknak francia metszetünk vizsgálata előtt részben igen kevés, részben semmi bizonyítóerejük nem volt és értelmezésüket a helytörténeti kutatás csak igen esetlegesen tudta megoldani A belső város, a Budai és a Sziget külvárosok a hadmérnöki felvételen jelentéktelen eltérésektől eltekintve a városrészek alakja és erődítései tekintetében ugyanolyanok, mint metszetünkön. A metszet ábrázolásai azonban mindhárom helyen lényegesen részletesebbek és különösen az erődítések szerkezetére nézve olyan adatokat őriztek meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a vár védelmi berendezéseiről átfogó képet alkothassunk magunk számára. A Budai külvárost három oldalról, kelet, észak és nyugat felől köralakú és négyszögletes rondellákkal megerősített palánkfal védte. 22 A belső vár felé erődítés nem volt. A metszet és a hadmérnöki felvétel a keleti és az északi oldalon egyformán 4—4 rondellát tüntet fel (a sarokrondellát mindkét oldalhoz hozzászámítottuk), ezek közül csak az északi falon van egy 2i FITZ J.: Fehérvár 1 (1955). 22 FITZ J.: Székesfehérvár (Bp. 1957) 18. négyszögű. A hadmérnöki rajzon ez kelet felől a harmadik, metszetünkön a második. Lényeges eltérés, hogy a metszeten 3 rondella van a nyugati oldalon is, ez az alap rajzon hiányzik. A fal előtt nem nagyon széles vizesárok fut körbe. Metszetünk ennek külső oldalán kerítést tüntet fel, ami a korabeli váraknál rendszeresen alkalmazott külső védmű volt. A külváros kapuja a keleti falon (Buda irányába) nyílott, észak felől a második rondella mellett (a térképen magából a rondellából). Metszetünk a kapuval szemben, a csatorna túlsó oldalán kis elkerített részt, úgynevezett latorkertet jelez. Ezeknek a kis ellenerődöknek külön kapujuk volt, amelyet sorompónak, a törökök korlátnak neveztek. 23 A külváros pontos méreteire, kiterjedésére vonatkozóan igen jelentős adatokat őrzött meg számunkra „Szabad királyi Székes Fejérvár várossának mappája 1826'''' feliratú régi városi térképünk. 24 Ezen a Vásár Állás északi oldalán a Sár Utszától csatorna fut, hasonlóképpen csatorna látható a Vásár Állás keleti oldalán is. Ezekben a csatornákban — későbbi szabályozások által okozott kisebb változásokat figyelembe véve — a külvárost körülfogó csatornát kell látnunk. 25 Ezen a térképen a Budái Ország Ut még eredeti vonalán fut, a mai Május 1 teret keresztülvágva a Berényi-úton át érte el a Vásár Állást. Azon a ponton, ahol a Vásár Állás keleti oldalán levő csatornát az országút keresztezte, kereshetjük a Budai külváros egykori kapuját. Ezt a feltevést azok a csatornázási munkálatok is megerősítették, amelyek ezen a helyen a kapu alapfalait megtalálták. 26 Valamivel kijjebb, a Lovasberényi Út és a Marhavásárhelye érintkezési pontján, ahol az országút délkelet felé fordul, Budai Sorompó feliratot látunk. Ez a külváros előtt francia metszetünkön feltüntetett latorkert sorompójának helyével azonosítható. A metszet és a hadmérnöki felvétel közötti egyezést a belső város erődítéseinek vizsgálatainál még nagyobb mértékben leolvashatjuk. A várat négyszögű, félköralakú és sokszögű tornyokkal sűrűn tagolt erős kőfal védte. Ezt a védelmi rendszert a Budai és a Palotai kapuknál, valamint a vár déli elkeskenyedő végénél hatalmas erődítések egészítették ki. Ezek közül legjelentősebb a Budai kapu és a vele összefüggő erősségek voltak, 27 A Budai kapu és a hozzá csatlakozó fellegvár négyszögletes tömegként kiugrott az északi várfal egyenes vonalából. A kapu hatalmas kapu védő rondella mellett nyílt, annak a vár felé hajló oldalán. A nagy rondellából két magas fal között keskeny sikátor vezetett a belső kaputoronyhoz. A két kapu közötti sikátor keleti oldalán a metszeten és a hadmérnöki felvételen négyszögű nagy szabad teret látunk, ez az őrség gyakorlótere, a falak mellett emelt épületek pedig laktanyái voltak. Igen jellegzetes az egyenes északi várfal is, amelynek hármas tagozódását mindkét emlékünk megőrizte. A vizesárok mellett, legkívül, cölöpös gát húzódott, vastag földtöltéssel, amely jól védett ágyú és puskatűz ellen. A második fal közepes magasságú volt, kőből, felül lőréses oromzattal = 3 TAKÁTS S.: Rajzok a török világból. (Bp. 1915-1917, 1-3. köt.) 2, 31. 24 Az István Király Múzeumban, leltári száma 41/1913. 25 A külváros pontos helyének elemzésével itt nem foglalkozunk. A továbbiakban is csak azok a megfigyelések közlésére szorítkozunk, amelyeknek francia metszetünk adtai szempontjából van jelentőségük. A külvárosok kiterjedésével említett munkámban (14. j.) részletesen foglalkozom. 26 POLGÁR I.: SzSz 4 (1934) 90. a? Említett cikkeimen kívül cf. még: PHILIPP I.: SzSz 1 (1931) 3. sz. 2. 152
