Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Fitz Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. – Le siege de Székesfehérvár en 1601 sur une gravure française. VIII–IX, 1967–68. p. 149–154. t. XLVI.

ságos parancsnoksága alatt Komáromból és Esztergomból indulva szeptember 9-én érkezett a vár alá. Az ostromló hadsereg elhelyezését a források nem sorolják fel, kétségtelen azonban, hogy észak felől érkezvén, az ostromló tábort a Budai külváros (mai Felsőváros •déli része

7

) előtt kell feltételeznünk. A metszetek — köztük francia metszetünk is — ennek megfelelően ábrázolják. Az említett Ortelius-metszet az egyes csapattestek táborhelyét is megadja. A védekezésül emelt sáncok mögött nyugatról kelet felé haladva Bayrisch Regiment (bajorok), Österreichisch Regiment (osztrákok), Her von Altheims Regiment (Altheim csapata) sátrai következtek, ezek mögött helyezkedett el „Duc de Mercurio Quartir". Georg Babuss udvari titkár jelentése alapján Gömöry szeptember 9-e eseményeihez még a következőket teszi hozzá: ,,A sánczok ásása a Mocsár is a Szigetkülváros ellenében még az éj folyamán megkezdetett, bár még inkább a tábor biztosítására, semmint támadásra."

8 Gömöry, G. aki a város helyrajzát egyáltalában nem tudta áttekinteni, kísérletet sem tett a hadművelet elhelyezésére a mai város térképén. Károly J. a Szigetkülvárost helyesen ismerte fel a mai Sziget és a Palotaváros helyén, a Mocsár külvárost azonban a mai Víziváros helyén jelölte meg, amely terület akkor lakatlan volt.

9 Károly J. tévedését Gömöry G. rossz fordítása okozta, aki a német szövegekben és a metszeteken szereplő Gemösstadt-ot Mocsár-külvárosra magyarosította, holott az a középkori oklevelekből és határjárásokból ismert Ingovány külváros német fordítása. Az Ingovány város helyét Károly J. a Szigettől északra határozta meg, helyesen.

10 Francia metszetünkön a Sziget külvárostól északra hosszú földnyelv látható török temetővel és két sátor-csoporttal. Ezt a területet kell az Ingovány (Mocsár, azaz Gemösstadt) külvárosnak tartanunk. A Gömöry G. által idézett jelentés szerint tehát a sáncokat a vártól északnyugatra, a Palota felől vezető úton, a Szedreskerti temető előtt (az Ingovány e temető és a csatorna közötti részen feküdt) és a Szigettel szemben nyugat felől, már a Maroshegy lábánál ásták. Georg Babuss szeptember 12-én a következőket jelentette: „Ma következett be a város teljes körülzárása és lövetése, úgy hogy onnét többé senki sem be nem mehet, sem ki nem jöhet. A lefolyt éjjel a futóárkokkal négy ponton értünk a város árkaihoz. Nádfélékből 50 000 rőzseköteg készült. A várat és az Ingovány-külvárost eredménnyel lőjük, a Sziget-külváros ellen azonban mit sem tehetünk s ez irányban Russwurm és Althan ma éjjel szándékoznak valamit tenni."

11 A vár körülkerítése meglehetősen lassan történt : elsősorban a déli külvárosból Batytyán felé vezető út lezárásáról van szó, másodsorban az ingoványokon való átkelések megakadályozásáról. Francia metszetünk a vártól keletre, azaz a szökés és a várból való kijutás szempontjából legkedvezőbb helyen cirkálló lovas csapatokat ábrázol. A vár lövetése Babuss szerint két oldalról indult meg: északnyugat felől az Ingovány külvárost, keletről a belső várat lőtték. A Budai külváros ágyúzásáról forrásaink nem ' A külváros határaira vonatkozóan ld. alább. 8 GÖMÖRY G.: op. cit. 311. » KÁROLY J.: op. cit. 2, 514. io Ibid. 2, 192. »> GÖMÖRY G.: op. cit. 312. szólnak, holott hosszú és megközelíthető falaival ez volt a legkönnyebben megostromolható. A belső várat a széles vizén keresztül a királyi bazilika táján, attól észak és dél irányban lőhettek, amire a számos itt talált ágyúgolyó is következtetni enged.

12 A haditerv — Gömöry G. szerint — a támadást a Budai és a Palotai kapuk ellen egyszerre kívánta megindítani, ehhez azonban a mocsarak által jól védett külvárosok elfoglalására volt szükség. A hadvezetés úgy látszik nem akart a három elérhető külváros (BudaiIngovány- és a déli külváros) ellen frontális támadást indítani, amire a törökök jól felkészültek. Russwurm ezért 1000 emberrel éjnek idején átgázolt a járhatatlannak mondott ingovány on és hajnalra elérte a Sziget külvárost, amelyet nyugat felől nem védett semmi és gyors rajtaütéssel elfoglalta. Ugyanakkor „Mercoeur is megindíttatta a támadást a Mocsárváros (azaz Ingovány külváros) ellen, amely rövid küzdelem után Hofkirchen ezredes által elfoglaltatott; mivel pedig a Ráczvárost maguk a törökök hagyták el, e szerint szeptember 14-én délig Székesfehérvár mindhárom külvárosa, valamint az északi és déli külső városrészek is a keresztény csapatok kezében voltak."

13 A Sziget külváros elfoglalása következtében a többi külvárosok csakugyan nem voltak tarthatók többé. Sem az Ingovány, sem a déli külvárosnak (Villa Nova) nem voltak erődítései a Sziget felé s két tűz közé kerülve nem védhették magukat eredménnyel. A Budai külváros feladását aligha okolhatjuk mással, mint a török védők zavarával, mert a nyugati külvárosoktól nemcsak széles ingovány (a Palotai-út és az Ybl Miklós- illetve Sár-utca közötti mező) választotta el, de francia metszetünk szerint ezen az oldalon is erődített volt. A Rácvárosról semmi közelebbit nem tudunk, legfeljebb azt, hogy a várostól nyugatra kellett feküdnie ennek is. Lehet, hogy az Ingovány külváros és a Sziget külváros között lévő — francia metszetünkön lakatlannak látszó — szigetecskében jelölhetjük meg helyét. Ez a mai Rácvároshoz is igen közel esik.

14 A belső vár ostroma szeptember 17-én kezdődött a Budai és a Palotai kapuk lövetésével. Gömöry G. a korabeli leírások alaján a Budai kaput Palotai kapunak, a Palotait Győri kapunak nevezi. Az Ortelius-féle metszet és valamennyi másolója a két kaput szintén felcserélte. Háromnapi lövetés után a Palotai kapunál nagyobb, a Budai kapunál kisebb rés keletkezett, amelyeken szeptember 20-án két oldalról rohamot intéztek a vár ellen. Francia metszetünkön a Palotai kaputól kissé délre törték át a falat, míg a Budai kapunál a nagy kapuvédő rondellába ütöttek rést. Az említett hadmérnöki rajz ugyanezt mutatja, amely az ágyú-állásokat rögzíti és pontosan mutatja a tüzelés irányát. Hasonlóképpen örökítette meg a Palotai kapu melletti áttörést egy korabeli rajz is.

15 A francia metszet az ostrom e második szakaszát örökíti meg. Az ostromló tábor sátrait nemcsak a Budai külvárostól északra látjuk sorakozni, de az Ingovány 12 Az István Király Múzeum gyűjteménye számos ágyúgolyót őriz a keleti várfal környékéről. így a volt Koronczay-ház telkén két golyó (leltári szám: 2243—2244), a volt Népköztársaság úti csatorna mentén a Petzféle ház telkén (3136), a Bástya utca 7 sz. ház telkén (7002-7003),'a Népköztársaság úton a Savanyú-féle kertben (7292), stb. is GÖMÖRY G.: op. cit. 314. 14 A kérdéssel részletesen foglalkozom „Alba Regia" című tanulmányomban (kézirat). 15 Az István Király Múzeumban, leltári száma 391/135. 1. 150