Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Kiállítások – Ausstellungen - Weiner Piroska: Mátyás király kincsei kiállítás. VI–VII, 1965–66. p. 142–143.

'utánuk már sok mindent másképp látunk, mint azelőtt. A rendezés tanulsága volt az is: mekkorát nőtt Kondor életműve 1959 óta. Akkori kiállítása inkább egy páratlan tehetségű és felkészültségű grafikust mutatott be, mint festőt. Itteni képei a ma talán legjelentősebb fiatal festő művei. Micsoda biztonsággal, lendülettel, s nagyvonalúsággal van megfestve a ^Repülés szimbóluma," c. kép óriás felülete. Nincs egyetlen centimétere sem, amelyik ne lenne megoldva. A rendezés ezúttal valóban tisztán csak öröm és izgalom volt. Élvezet még az is: egy gyengébbnek latszó falat szétbontani, majd újból összerakni. Világosan látszott, hogy ezzel az anyaggal semmit sem kell „csinálni", vagyis a lehető legegyszerűbben kell rendezni. A táblaképeket igyekeztünk a középpontban tartani, az olajpasztellek, litográfiák és rajzok kerültek a peremre, így a középső, belső térben önálló kis egység alakult ki: a hosszanti falakon egymásnak felelve a két nagy vászon (A repülés szimbóluma 1964, Êpiick 1959), a két keresztfalon a táblaképek és a Bosch után készült színes tusrajzok. A képek folyamatos sorát csak helyenként bontottuk meg, ahol a képsor értelmezése úgy kívánta. A legszebb kis táblaképeket, köztük az ikont, nem egyenletesen akasztottuk, hanem kissé ritmizálva, el választva-összekapcsolva a szomszédos képek szereplőit, ezáltal játékos — színjátékszerű — dialógus alakult ki közöttük, amelynek szelleme talán nem volt idegen Kondor művészetétől. K. Kovalovszky Mória Mátyás király kincsei kiállítás* Félezeréves történelmi évfordulóra emlékezik ma az ország- Félezeréves eseményt köszönt ma megnyitó kiállításával Székesfehérvár és az István Király Múzeum, s ezt nem tehetné méltóbb eszközzel, mint az eseményt felidéző dokumentumok, műalkotások bemutatásával, ünnepélyes kiállításával. Az 1458-ban királlyá választott Mátyás törvényes koronázására 1464 év nagypéntekjén került sor Székesfehérvárott, királyok koronázásának, királyok temetkezésének ebben a városában, mely látta hazánk történelmének kezdetét. Mikor Mátyás királyt megkoronázták,— amint Bonfini írja: „a nép nagy örvendezése közepette", — Székesfehérvár már akkor régi történelmi emlékek jelképe volt, hiszen itt emelkedett István király ősi bazilikája. Hogy ez milyen volt, az ma már legendák homályába vész, de az bizonyos, hogy már Mátyás királynak is egy rég letűnt magyar történelmi korszakot idézett Székesfehérvár, úgy, mint ma nekünk, és őneki is

v a multat, a történelmet, a művészeti emlékek gazdag gyűjtőhelyét is jelentette Ezek a művészeti emlékek már régen bevonultak a művészettörténelembe. Ismerik, csodálják, tanulmányozzák, magyarázzák őket, —a mai kiállítás Székesfehérvár és az ország története egy későbbi nagy eseményének: Mátyás király koronázásának szól, «в a személyéhez kapcsolódó magyarországi reneszánsz művészeti korszak emlékeit gyűjti össze az igaz művészetnek szóló hódolatital, kegyeléttel, a történelem nagy alakjának szcjló tisztelettel. Mert Mátyás félezeréve lépett /trónra, de emberi és uralkodói egyéniségének ragyogó vonásai közelhozzák őt a mai emberhez. Erőteljes egyéniségében a reneszánsz diadalmas szellemi áramlatának világa tört be a középkori Magyarországra. Társadalmi és politikai koncepciójá3. A Csók István Képtár előcsarnokában rendezett kiállítást Weiner Piroska, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. 1964. március 28— április 5 között 7650 ban, pénzügyi, közigazgatási, honvédelmi és kultúrpolitikájában céltudatosan törekedett olyan központi hatalom megerősítésére, amely a főurak mellett a köznemességre és a városi polgárságra támaszkodik és a jobbágyot is segíti, embernek tekinti. Sőt egész szokatlan módon támogatta a városok fejlődését, lehetővé tette, hogy polgári, paraszti egyének m-gas hivatalokba kerüljenek. Kivételes tehetséggel teremtett rendet, fogta össze a pozitív erőket és érit el nagy győzelmeket. Magyar vezetés alatt álló hatalmas birodalom lebegett a szeme előtt. Szellemi központ alakult ki körülötte, s az új reneszánsz műveltséget sugárzó irodalom, művészet virágzott uralkodása alatt, mely latin jellege mellett sajátos magyar vonásokat is tartalmazott és udvara az újkor kibontakozó magyar szellemének biztató elód.iévé vált. Újszerű vonása volt kultúrpolitikájának, hogy alkotásaival, alapításaival, műgyűjtő munkásságával nemcsak a maga, hanem a nemzet dicsőségét kívánta növelni. Okmányai fogalmazásában új szempont jelenik meg: az uralkodó dicsősége előtérbe helyezése helyett gyakran alkalmazza az „országunk haszna", „országunk dicsősége" szavakat, — a Corvina könyvtárat is „országunk dicsőségére" hozta létre, — s ez akkor szokatlanabb nézőpont volt uralkodó részéről, mint ahogy ezt ma felfogjuk. A kiállításon elsősorban Mátyás személyéhez kapcsolódó művészeti alkotások szerepelnek, hiszen minden emberi alkotás között a leghosszabb életű és hatású a művészet, aminek az a sajátossága, hogy töredékeiben, is tükrözi, sugározza, kifejezi a kort, amelyben készült. Látni fogjuk Mátyás király jelentős mecénás!, műpártoló tevékenysége emlékeit, néhány pazar vásárlását, — idehivatott külföldi mesterek, a hatalmas olasz reneszánsz küldötteinek, képviselőinek alkotásait. De Mátyásnak a hazai művészet és művészi kézművességek alakításában enné] nagyobb és szintén újító tette volt: hazai műhelyek; könyvmásoló, könyvkötő, kőfaragó, bronzöntő, kerámia- és intarzia-műhelyek létesítése, melyek segítségével a reneszánsz szelleme a művészi művességek útján terjedt hazánkban, alakította, gazdagította a hazai művészetet, ezeket az emlékeket is látjuk a kiállításon, — hatásuknak jeleit sokszáz év multán is megtaláljuk. Ma, ennyi idő után egyre tisztábban látjuk Mátyás tetteit, nagyszerű kezdeményezéseit, de a távlat megmutatja a súlyos nehézségeket is, amelyekkel meg kellett küzdenie, látjuk uralkodása után a sötét felhőket is. Tudjuk, hogy halála után ismât a feudális reakció lett úrrá az országban, és Mátyás alkotásai igen gyorsan a, semmibe foszlottak. Háborús, sötét évszázadok következtek, melyek viharai még nyomait is eltörölték Mátyás uralkodása fényes korszakának. Pazar építkezéseiből, amit csodáit az egé'Siz világ, ma a régészelt tudománya tárja fel a még egyáltalán fellelhető maradványokat. Mi maradt meg könyvtárából, kincsestárából, palotái mesés berendezéséből? Morzsák, foszlányok, sok megsemmisült, sokat széthordták, a megmaradt töredékeket múzeumaink, könyvtáraink igyekeznek megőrizni, megmenteni a jövő számiára, Az ország tíz nagy múzeuma adta legféltettebb kincseit erre a kiállításra, a nagy politikus uralkodó, művészetpártoló humanista király emléke iránti tiszteletből, a kiállítást kezdeményező város iráni szeretetből. Ritkán láthatclak együtt az Országos Széchenyi Könyvtár, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és Kincstár Corvinái, ötvösművei, — az esztergomi Kelátogatója volt. Az alábbiakban Weiner Piroska megnyitóbeszédét közöljük. 142