Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Közlemények – Mitteilungen - Nagy Lajos: Pusztatemplomok Fejér megyében. – Ruinenkirchen im Komitat Fejér. VI–VII, 1965–66. p. 173–179.

mar puszta (1685: U et С 10-2). Később sem települt meg. Templomának romjai a XIX. század közepén még láthatók voltak. Ró m er Flóris írta le, hogy „a kápolna hossza 4°, szélessége 2°, félkör alakú oltárfülkéje nem egészen 1°. A romok egyedül terméskövet mutatnak, minden építészeti jelentőség nélkül". (A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 46.) 42. VÁJTA — 1324-1425. között említik az oklevelek mint possessiot, 1323-ban Szent Lénárd tiszteletére emelt egyházáról is szó van (Csánki III. 355-356: Vayta, Woytta, Woytha, Voytha, Woyata, Waytha, Waycha, Wayota, Waryocha, Wayta). A XVI. században is lakott helység OL. dicalis öszszeírások, Veszprém megye. — 1572: U et С 37-13). А 15 éves háború alatt elpusztult (U et С 37-19). А XVII. század elején rácok szállták meg (OL. Zichy Lt. 135. E). A török alóli felszabadulás után, T7l5-ig pusztán állott. Ekkor magyar lakosok költöztek ide (FM. Lt. Közgyűlési jkv. 1719. 20.). Az 1857-ben történt tagosítás után — írta P e s t у Frigyesnek Német Ferenc jegyző — „a vajtai plébános urnák jutott külső telki birtokában találtatott egy elhagyatott régi templomnak maradék alapkövei, azon terület és a kerületén lévő szántóföldeket e mai napig is Kis Vajtának nevezik". Ez a Kis vaj ta ekkor a Sárvíz csatornához közeli szántó volt, Vájta falu és a pálfai határ között (OSzK. Kataszt.). 43. VELEG — Károly János szerint 1231-ben szerepel először oklevélben (V. 444). 1430-tól 1487-ig sűrűn előfordul az oklevelekben possessio Weleke, Veleg, Welegh, Nagweleg, Nagnvelgh, Weleg (Csánki III. 356). 1526-1528-ban: Welegh possessio (U et С 4-41). A török uralom alatt elpusztult, 1660-ban és 1690-ben Nagy Véllek és Kis Véllek néven puszta (U et С 4-42, 43). 1758-ban szállta meg újra a lakosság, nagyrészt magyarok (UT). 1852-ben a falu déli szélén, Bodajk felé faluhelyi dűlőt említenek (OSzK Kataszt). 1865-ben Vécsey Gábor jegyző írta Pesty Frigyesnek, hogy itt a faluhelynek nevezett szántóföldön „ezelőtt 65 évvel templom rom falai látszottak, melynek környéke jobbágyokkal ásotván, több emberfejekre találtak." Ennek a faluhelyi dűlőben lévő templomnak a romjaira utal valószínűleg az István Király Múzeum tulajdonában lévő velegi térkép „Rudera" jelzése (Mappa possessionem Véllek representans, 1769). Az István Király Múzeumban található innen, a faluhely dűlőből, középkori nyílhegy nyíltokkal (Lt. sz. 8379). 44. ZÁMOLY — A középkor folyamán Csókakő várához tartozott (Csánki III. 357). 1526-1528-ban Zamor possessio (U et С 4-41). А XVII. században is népes magyar község (1662: U et С 4-42. — 1685: Szamoly, 7 lakott és 31 puszta ház, U et С 10-2). 1702-ben a templom déserta (U et С 37-17). Marosi Arnold jegyzetei szerint (István Király Múzeum) közel az erdőhöz van egy domb, melyet Szentegyházi hegynek neveznek. Dr. S z őke Károly orvos ásatott itt 1900 körül, s egy csúcsíves templom alapfalait találta meg, valamint több melléképület alapfalait. A falakat az ásatás után betemették. 45. Z Á M О R — A XIII-XIV. században említik oklevelek (Károly V. 565-568). 1586-87-ben még. lakott helység (Fekete Siyáqat 469: Samor). 162324-ben praedium Zámor (OL. dicalis összeírások, Komárom megye). A török uralom alatt pusztult el. Pusztatemplomát 1746-ban említik egy határjárás alkalmával: „a zámori Puszta templomiul Sóskútra vezető úton föllyül lévő hármas határokra" (FM. Lt. CC 271). 46. ZED REG — Oklevelekben 1193-1465. között szerepel (MNy 1935. Zuduryg. — Csánki III. 358: Zedreg, Sedregh, Zederegh, Zedregh, Kyszedreegh, Nagzedregh). Templomát 1397-ben említik. Pesty Frigye snek írta 1864-ben Paczona Gyula alsószentiváni bíró, hogy „régi lakások helyei, mely most mind szántóföld és tele van kövekkel, téglákkal, majd 200 holdra terjed ezen térség, szélén egy kis dombon, hol most a temető van, volt akkor a templom, s alapjáról ítélve nagyszerűnek kellett lenni, mind faragott kövekből építve, melyből még most is sok az alapba fekszik, úgy mint volt". Károly János levéltári adatokkal bizonyította, hogy „az alsó-szent-iványi és középszent-iványi épületektül éjszaknyugotra fekvő temető helyén állott egykor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épített templom, s körülötte terült el Zedreg" falu (Fejér megye elpusztult helységei. Évkönyv 1885. 32). Nagy Lajos RÖVIDÍTÉSEK AL. AJIP. CC. Csánki Évkönyv Fekete, Siyáqat FM. Lt. Genthon Jelentés Károly Acta Locorum Acta Juridica et Instrumenta Publica Causae Civiles Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1897. I, III. A Fejér vármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet Évkönyve, 1893. évre. L. Féket e, Die Siyáqat—Schrift in der Türkischen Finanzverwaltung. Bp. 1955. I. Fejér megye levéltára, Székesfehérvári Állami Levéltár Genthon István, Magyarország műemlékei, Bp. 1951. A fejérvármegyei és székesfehérvári Múzeumegyesület jelentése, 1913. Károly János, Fejér vármegye története, Szív. 1896—1904. 178