Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.
vitásokat végezték el az iparvágányon, majd a szekérhídmérlegeket hozták használható állapotba. Sárosdon épen maradt ugyanis a szekérhídmérleg, csak a mázsáló iroda dőlt romba. Zichyúj falui vasútállomáson a szekérhídmérleg mérlegelő része épen maradt, Somlyópusztán elhelyezett mérleg a háborús események idején nem rongálódott meg A mérlegeket ebben az esztendőben az Ercsi Cukorgyár használta az őszi cukorrépaszállítási idényben. A szeszgyár számára a melaszszállítmányok küldését 1946. november 18-án megkezdték. Ezen a napon 30 000 kg melasz érkezett, november 25-én 50 000 kg. Ezek voltak az első melaszszállítmányok, amelyeket december és január hónapban több is követett. 1947. február 8-án az Ercsi Cukorgyár a nagy hideg miatt a tartálykocsikat nem tudta megtölteni, de az idő enyhülése után sorozatosan érkeztek a melasszal telt tartályok. A szeszgyár az utolsó szállítmányt 1947. június 16-án kapta, az Ercsi Cukorgyártól az 1946— 1947-es termelési évben. 81 A szállítás költsége a szeszgyárat terhelte, a szolgaegyházi vasútállomástól pedig az iparvágányon keresztül juttatták el rendeltetési helyére. A gyár a tolatómozdonyhoz saját személyzetet tartott, mégpedig a MÁV által vizsgáztatott vezetőt és fűtőt. A tolatási munkákra az engedélyt a szolgaegyházai vasútállomás főnöksége adta meg, s csak a forgalmi szolgálattevő engedélyével lehetett azt végezni. Megállapodtak abban is, hogy a tolatást csak nappal, vonatmentes időben végzik. A tolatómozdony személyzetét a vasútállomáson való tartózkodás alkalmával a forgalmi szolgálattevőnek rendelték alá. A gyári tolatószemélyzet a vasútállomáson elhelyezett váltókat nem kezelhette, de a tolatómozdonyt és személyzetét sem lehetett egyéb, a vasútállomás tolatási munkálataira igénybevenni. 82 Az iparvágányt 1946-ban csak részlegesen javították meg. 1949-ben a MÁV ellenőrző csoportja súlyos hibákat fedezett fel abban. Szerintük az iparvágány egyes szakaszai egészen forgalomveszélyesek. Ezért tervbevették a 2 km hosszú iparvágány felújítását, a talpfák és kapcsolószerek kicserélését. A szeszgyár udvarán húzódó 2. számú iparvágány felújítása volt a legsürgősebb, mert itt 42 mm-es nyombővülést állapítottak meg a szakemberek. 83 Az üzembehelyezett szeszsgyári készülékekben is hibák jelentkeztek. Bármennyire is megvolt a munkások igyekezete a műeszközök újjászerelésében, az egyes alkatrészeket tökéletesen nem sikerült megjavítaniuk. 1947. március 12-én a szeszmérőgépen átfutott 96,3 igazi fokú finom szeszből 42 hektóliter mennyiség a szeszei. Ibid. 668—6^1947. sz. 82. Ibid. 1315—1947 sz. 83. Szabadegyházi Szeszgyár iratai 675—1949 sz. 84. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza. 189—1947 sz. tartályban műszaki hiba következtében vízzel keveredett, és fokerőssége átlagosan 94,5 igazi fokra csökkent. Ezt a mennyiséget hordókba fejtették, míg a szesztartályba csak a szeszmérőgépen átfolyó azonos fokú és minőségű szeszt tároltak folyamatosan. A vízzel keveredett 42 hektóliterből 36 hektólitert ecetgyártásra alkalmasnak találtak, míg a 6 hektóliter szennyezett finomított szeszt elő- és utópárlat gyanánt kezelték. Az üzem napi teljesítménye átlagosan 1947 március—áprilisban 54 hektóliter finomszesz és 24 hektóliter elő- és utópárlat volt. 84 Ugyancsak műszaki hiba történt november 23-áról 24-ére virradó reggelre, amikor 1000 hektoliter 2 Maligánd fokos cefre elfolyt. A cefreoszlop előmelegítőj ében lévő csövek kénsav marás következtében — mivel azok vasból készültek — kilyukadtak, és az előmelegítést végző visszafolyó moslékkal együtt a zárt rendszerű csővezetéken a hiányként mutatkozó cefremennyiség a moslékvezető csatornán elfolyt. 85 A termelést a melaszszállítmányok érkezése miatt úgy szervezték meg, hogy üzemszünet ne legyen. Amikor a melaszszállítmányok késve érkeztek, például május elején, akkor finomítást és víztelenítés végeztek. (Május 7-én a zirci apátság mezőgazdasági szeszfőzdéjéből, Simontornyáról hoztak szeszkészletet Szolgaegyházára az említett munkák elvégzésére.) Ezt a finomított szeszt a szeszgyár raktári helyiségében tárolták további intézkedésig. A raktárhelyiségben 1945 előttről 1688 hektóliter fok szeszkészlet volt, amely az 1947. évi tavaszi termelési idényben csak szaporodott. 86 A termelés még júniusban is folyt, és az igazgatóság a közszolgálati alkalmazottak évi fizetéses szabadságát két részben adta ki, mert a szolgálat és az üzem menetében máskülönben zavar állott volna elő. A szeszgyárnak 11 fő közszolgálati alkalmazottja volt, és a termelési időszakban szabadságolásuk hátrányt jelentett volna. 87 A termelés menetében aktív szerepe volt az üzemi bizottságnak. 1948. augusztus 1 — december 1 közötti időre munkatervet dolgoztak ki. Tuba János, termelési felelős és az üzemi bizottság alelnöke a többi üzemi bizottsági tag támogatását kérte a háromhónapos munkaterv sikeres teljesítéséhez. A gyárnak továbbra is problémát jelentett a vízellátás. Ügy vélték, hogy az artézi kútba egy búvárszivattyút építenek a szakemberek, és a munkához szükséges anyagot a gyár adná. Fel kell építeni a hűtőtorony mellett lévő szivattyúházat, a gyorsfutó gőzgépet házilag megjavítani, egy új erejesztőhelyiséget beszerelni, de mindezt a telepen található és felhasználható anyasokból. Feladat még a nyersszesztartályok kija85. Ibid. 1472/1947 sz. 86. Ibid. 64/1946 sz. 87. Ibid. 791/1947 sz. 124
