Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.
та felhasználni. D r. Lü decke elképzelése szerint 100 kg melaszanyagból 20 kg glicerinnyeredéket kell kapni. A termelési folyamat leírása és a gyártás kísérleti részének elvégzése fejében dr. Lüdecke részére 30 000 márka tiszteletdíjat kötöttek ki, továbbá nyolc évig évente 6500 márkát kellett volna az osztrák Kretschmer cégnek Wienbe fizetni, és a gliceringyártási eljárás használata csak ezek után lett volna díjmentes. A gyártási kísérletek 1944 május elsejéig közel 10 hónapon át folytak. Dr. Lüdecke a gyártásban a régi módszert alkalmazta, s ennek a régi gliceringyártási módnak megfelelően épült a gyár is. Az új módszer, az úgynevezett extrakciós eljárás, ekkor még sem laboratóriumban, sem üzemben kellően kipróbálva nem volt, sdr. Lüdecke nem is próbálkozott azzal. Nem jártak eredménnyel azonban a régi gliceringyártás módszerével folytatott kísérletek. Dr. Lüdecke eljárása a gyakorlatban nem valósult meg, és jórészt elmélet maradt. Az erjesztési sorozatok végén nem jött létre a 4 %os glicerintartalmú moslék, hanem az jóval kevesebb volt, s ugyanakkor mellékerjedések is léptek fel. A mérnök 5 hetes kísérletezés után világosan látta kudarcát, így nagyobb cukortartalmú oldatok erjesztéséhez kezdett. Ez a kísérlete eredményesebbnek bizonyult, bár a gyártásmenetben zavaró körülmények állottak elő; többek között kellemetlen szagú vegyület keletkezett, amely — ha a szél iránya olyan volt, hogy a mélyhűtőből kilépő gázokat a lepárlóhelyiségbe visszaszorította, — szinte lehetetlenné tette a készüléknél való tartózkodást. A berendezés tervezésénél a német mérnökök ezekre a körülményekre nem számítottak, mivel ezek a jelenségek előttük is ismeretlenek voltak. Üzemakadályt okozott az előpárlati oszlopból a finomító oszlopba menő vezetékbe lerakodott aldehyd gyanta is. Már néhány napig tartó üzemelés után a vezetéket szét kellett bontani, és azokat szódás, illetve lúgos vízzel mosták ki. Az aldehyd gyanta feloldása, a vezetékből való eltávolítása igen nehezen történt. A készüléken termelt aldehyd minőségileg gyenge volt, a Nitrokémia a küldött minta alapján közölte a gyár vezetőségével, hogy az annyira szennyezett, hogy kémiai célokra nem tudják felhasználni. A kísérlet során több értékes tapasztalatot is szereztek. A glicerines erjesztésnél nem vették észre, hogy kozmaolaj keletkezett volna, és d r. Lüdecke leszűrte azt a tapasztalatot, amely sze35. Szabadegyházai Szeszgyár iratai. 1949. évi jelzetlen levelezés SZÄL. rint a glicerines erjedés alkalmával valószínűleg nem képződik kozmaolaj, vagy ha igen, akkor annak mennyisége a szeszes erjedésnél keletkező mennyiséghez viszonyítva igen csekély. A Lüdecke féle eljárás a gliceringyártásban előírta a nikkelsó használatát is. Hatását megfigyelni azonban nem tudták, mivel a háborús állapot miatt a kísérlethez szükséges nagyobb mennyiségű nikkelsó mennyiséget nem is tudták beszerezni. Az erjesztési kísérletek befejezésével a képződött glicerintartalmú moslékot fáradt gőzzel besűrítették és a tisztítóhelyiség tároló tartályaiban raktározták. Dr. Lüdecke kijelentette, hogy a moslékból a glicerin kinyerése már nem feladata, s azt dr. Feld János német vegyészmérnök tartozik az üzemben vezetni. Dr. Feld Németországból való kiutazását a német hatóságok egyre késleltették, s csak június közepén tudott Szolgaegyházára érkezni. Dr. Lüdecke kísérletei után a gyár magyar vegyészmérnöke laboratóriumi kísérleteket folytatott, hogy a termelt moslékból glicerint desztilláljon. Ezek azonban ugyancsak kevés eredményt hoztak, mert mindössze a glicerin 60—65 %-át tudták desztillálni, amely erősen szennyezett volt. A kísérletező mérnök ekkor megállapította, hogy a melaszból való gliceringyártást a német gyárak kellő üzemi tapasztalat nélkül vállalták, bár ezt dr. Lüdecke szolgaegyházi néhány napos kísérletezése után az avatott és a gliceringyártás némi tapasztalataival rendelkező magyar szakemberek is felismerték. Dr. Feld János kísérletei 1944. június 14-én elkezdődtek. Eredmény nem volt kecsegtető, mert a glicerin csak cseppenként jelentkezett, s a kapott termék színe is sötétbarna volt. 3000 liter moslékból 10 óra alatt 500—550 liter szennyezett glicerint pároltak le, holott a számítások szerint legalább 800 liter glicerinnyeredéket kellett volna kapni. A nagybani desztilláció beigazolta, hogy a Lüdecke eljárás alapján készített sűrű massza nem alkalmas arra, hogy abból a glicerint teljesen ki lehessen nyerni. 35 A glicerinüzem 1944 őszén is kísérleti üzem maradt. Vezetője Szabó János főmérnök augusztus 9-én foglalta el igazgatói székét. 36 A háborús célokat szolgáló gliceringyártási kísérleteknek a felszabadító szovjet csapatok hadműveletei véget vetettek. A gyártási kísérletek pedig eredményre nem vezettek. 36. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza. 1944. évi jelzetlen levelezés. 117
