Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Molnár Vera: Jelentés a zámolyi határban levő kerek templom ásatásáról. – Die Rundkirche von Zámoly. IV–V, 1963–64. p. 234–237. t. LIII.

radt meg; de az eredeti padlószint felett mintegy 2 m magasságban 1,5 m-enként a falat ferdén kerek nyílású lyukak fúrják át. Ezek a templommal egykorúak,' mert ugyanolyan habarcs található bennük, mint amilyen a falat is összetartja. Viláeítás céljára alkalmatlanok, mert kicsik (8 cm az átmérőjük) és sokszor el is görbülnek. Eredeti rendeltetésük kérdéses, esetleg szellőzésre valók voltak. A templom közelebbi datálásához az ásatás nem adott anyagot. Támaszkodnunk csak a Kerekszenttamás helynév 1231-es előfordulására lehet. Nem derült ki az sem,, hogy volt-e a templom körül temető, amit a nagyon magasan jelentkező szikla feltétlenül megnehezített.

15 Az előkerült leleteket mind a templom eredeti padlószintje fölött találtuk: edény-töredékek

16 <2. ábra); sakktábla-mintás címer alakú bronz veret

17 (3. ábra); bronz női öv csatja

18 (4. ábra). Ezek mind a XVI. sz.-bóí, a XVI. Nördlich von Zámoly (Komitat Fejér) steht die Ruine der runden • Kirche des vernichteten Dorfes Kerekszenttamás. Noch sind die Mauern des Rundbaues bis zu einer Höhe von 3—4 Metern erhalten, nur im Norden fehlt ein grösseres und an der Südseite ein kleineres Mauerstück. Bei der im Herbst 1962 vorgenommenen Rettungsgrabung bot sich die Gelegenheit einer eingehenderen Untersuchung der Ikleiinen Rotunde. Im Verlauf der Ausgrabungen ermittelten wir die Grundmauern des fehlenden aufgehenden M,auerwertkesi. Es stellte sich heraus, dass die Kirche regelrecht kreisförmig war, mit einem Durchmesser von 6,65 m und 1,30 m starken Mauern. Sie hatte keine Apsis und es gab auch keine Nischen, die das Mauerwerk gegliedert hätten. Nur an der NO—Seite ist eine kleinere Mauervertiefung, die vielleicht zur Aufbewahrung des Heiligtums gedient hatte. Es konnte festgestellt werden, dass sich der Eingang der Kirche an der Südseite befand. Vermutlich war die Decke der Rotunde nicht gewölbt. Spuren eines Gewölbeansatzes konnten nirgends ermittelt werden, und auch während der Ausgrabungen waren keine derartigen Bruchstücke zum Vorschein gekommen, die auf eine steinerne Wölbung hätten sehliessen lassen. Ursprünglich hatte die Kirche wahrscheinlich eine Holzdecke. Auch war bei der Ausgrabung nichts zum Vorschein gekommen, das eine Datierung der Rotunde ermöglicht hätte. Doch kann uns der Dorfname 10 Egy csecsemő sírja előkerült a rom északnyugati részénél, közvetlenül a fal mellett, északnyugat-délkelet irányban (38°) enyhén zsugorított helyzetben. Az azonban nem bizonyos, hogy a váz a templom körüli temetőhöz tartozott. 16 Az edények XVI. sz.-i, XVI. sz. végi típusok. Meghatározásukban Kovalqvszki Júlia és Parádi Nándor segítségéért köszönetet mondok. sz. végéről valók. Okleveles adat Kerekszenttamás falut -1662-ben már lakatlannak említi.

19 Ezek a leletek azt bizonyítják, hogy hamarább, a XVI. sz. második felében kellett elpusztulnia, talán egy török támadás miatt. A templom, a XVI. század végén már romos lehetett. Különben ide törött edénydarabok nem kerülhettek volna. Történeti, régészeti és nyelvészeti adatok összevetésével ennyit sikerült megállapítani az eddig aránylag ismeretlen Kerekszentitamás falu templomáról. A XIII. sz.-ban már feltétlenül fennállott, de valószínűleg még a XII. sz.-ban épült. A XVI. sz. közepétig minden, különösebb átalakítás nélkül megmaradt. S mivel a falu a török idők alatt lakatlanná vált, a templom lassú pusztulásnak indult. Eredeti rendeltetése is elhomályosodott. A zámolyiak ma már „török hagyomány"-ként tartják számon. Molnár Vera dabei aushelfen: Kerekszenttamás — Rotunde des Heiligen Thomas. Schon der Name besagt, dass die Kirche des Dorfes ein Rundbau und dem Heiligen Thomas geweiht war. Urkundlich erwähnt wurde das Dorf erstmalig 1231, woraus wiederum gefolgert werden kann, dass die Kirche um diese Zeit bereits erbaut war, ja noch mehr, schon geraume Zeit bestanden hatte, bis das Dorf nach ihr benannt wurde. Der ursprüngliche Namen des Dorfes hatte wohl anders gelautet. Der Ortsname lässt vermuten, dass die Kirche im 12. Jahrhundertzeit erbaut worden war, dies bezeugt die Art der Mauerarbeit und auch die Form der Kirche: sie vertritt nicht den Grundtyp der frühzeitlichen Rotunden mit einem runden Schiff, und mit einer halbkreisförmigen Apsis, ist vielmehr eine spätere Abwandlung dieser Bauart. Die kleine Rundkirche wurde — wie es der Mauerschutt auf dem Fussboden bezeugt — gegen Ende des 16. Jahrhunderts zerstört. Die Einwohner des Dorfes verhessen ihre Heimstätten und die Kirche als sie vor den Türken flüchteten. Eine Urkunde des Jahres 1662 bestätigt, dass die Dorfgemeinde Kerekszenttamás nicht mehr bewohnt war. Die Dorfbewohner kehrten niemals hierher zurück und es entstand auch keine neue Siedlung mehr. Nur die Ruinen der Rotunde bestätigen, dass hier einmal eine Siedlung lag, ferner der noch heute gebräuchliche Flurname: Kerekszenttamás. V. Molnár 17 Kora és rendeltetése bizunytalan. 18 Bronz övcsat: körte alakú, öntöttvas szíj karikával és tövissel. A szíj szorító lemez véséssel van díszítve. A végén egyetlen nittelés van. bronz szegeccsel. (A szívszorító lemez hossza; 7,4 cm, szélessége: 3 cm). XV. sz.-i típus, amely Kovdiovszki Júlia szerint a XVI. sz.-ban is tovább élt. 19 KAROLY J.: op. ci'. III. 327. DIE RUNDKIRCHE VON ZÁMOLY 237