Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Velence község történetéhez. – Zu der Geschichte der Dorfgemeinde Velence. IV–V. p. 226–232.
5. ábra •szik, s az őskorban, amikor lényegileg kialakulnak az utak és a Sárviz akkor is megvolt, 12 nem vezetnek mocsárba egy főútvonalat! A főútvonal csak a mai Székesfehérvártól északra vagy pedig délre haladhatott, de semmi szin alatt a városon át nem vezethetett. A földrajzi és a települési viszonyok alapján a mai város alatti, déli útvonalat tartjuk valószínűnek. Az 1785-i I. katonai felvétel Neu-féle összesítő térképe (5. ábra) szerint 13 — aimély a lényegileg az őskortól a XVIII. századig azonosnak mondható vízrajzi helyzetet is rögzítette a XVIII. században használatos fő és mellékútvonalak mellett — erre két lehetőség kínálkozott. Az egyik lehetőség Pákozd község nyugati szélén Börgöndön át. 14 (6. ábra). A másik lehetőség Pákozd—Csúcsos hegy déli vége — Sóstó, s innen Szabadbattyánneik illetve délnek Tác irányában. 1 ^ Hogy melyik volt meg a római korban, arra egyformán van, illetve hiányzik bizonyíték. Az északibb ág mellett, szól, ho^y Kisbasaréten rómaikori falakat találtak. 16 A délibb ág melllett szól az, hogy inkább egybeesik a főútvonal általános nyomvonalával, s a már említett avarkori település az út mellett van. Lehetséges, hogy párhuzamosan mindkét útszakaszt használhatták. Székesfehérváron át viszont egy mellékútvonal minden valószínűség szerint áthaladt a római korban. Ez az útvonal Herculia — Oson es — Arra bona összekötésére szolgált a móri völgy természetes útvezetésének felhasználásával. 17 Ha ezt az útvonalat viszonyba állítjuk a velencei tó északi partján haladó, s a Csúcsos hegynél ebből nyugat felé kiszakadó úttal, akkor az a mai Vöröshadsereg útja — Élmunkás út nyomvonalán haladva a Dózsa György tér — Május 1 tér — Kempelen tér által bezárt háromszög (metszhette a Herculia — О s on es közötti utat. 18 Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a középkorban a Budai kapu is ebben a 12 KOGUTOWITZ M.: Dunántúl és KisAlf öld (Bp. 1942) 47-62. Az utak elnevezésére és történetére vonatkozó kiegészítő és ellenőrző adatokat a KPM Közúti Igazgatósága, Székesfehérvár adta meg. Szíves segítségüket ezúton is köszönöm. 13 A MTA Régészeti Kutató Csoport Adattárában levő, az eredetiről készült fénymásolatokról másoltam át a térképet. Itt köszönöm meg Bálás Vilmosnak igen értékes segítségét, s általában a geográfia és a történelem közötti kapcsolat módszertanára vonatkozó tanításait, amelynek csak egy kis hányadát adta közre a régészet számára alapvető munkájában (RégFüz II/9 (1961) 1-145), s amelynek folytatását egész szakterületünk várja tőle. 14 Itt egy avarkori temető sírjait tártam fel. KRALOVÂNSZKY A.: Alba Regia 2-3 (1961-62). 173-179. 15 így érthetővé válna, hogy miért nem került átvágásra a Csúcsos-hegyi útszélesítési munkák során a római út. mivel az a jelenlegi útszakasztól délre mintegy 50-100 mrel Csúcsos hegy aljánál haladhatott. 16 FITZ J.: Székesfehérvár (1957) 6. 17 Hasonló véleménnyel, a korábbi felfogástól eltérően először Pitz J. jelentkezett. NK 58-59 (1959-60) 20. 18 Itt jegyzem meg, hogy Rajna Gy. fehérvárcsurgoi plébános segítségével sikerült Osones pontos helyét meghatározni a Fehérvárcsurgó keleti oldalán a Székesfehérvár-Mór közötti vasútvonal 156—164. sz. pontjait összekötő vasúti töltés és az ezzel a vonallal párhuzamosan haladó, a vasúttól nyugatra folyó Móri csatorna közötti 800x150 m-es nagyságú területen. Itt elég nagykiterjedésű rómaikor! telep nyomai látszanak a felszínen. E hosszan, É—D.i irányban elnyúló település pontosan a Caesariana—Floriana közötti útvonalon fekszik, s a geográfiai adottságok miatt nem is lehet máshol. 229
