Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Bánki Zsuzsanna: Jelentés az igari római kori bronzleletekről. – Bericht über den römerzeitlichen Bronzefund von Igar. IV–V. p. 221–222.

Jelentés az ígarí római kori bronzleletről 1961 júniusában az István Király Múzeum .tudo­mására jutott, hogy I g а г о n „egy nagy, . 100 literes bronz üst" került elő,, amely „szinültig, • volt;, .bronzok­kal, s amelyből egy bronz szoborfej maradt meg." A lelet előkerülésének körülményeiről Kralovánsz­ky Alán jelentése alapján a következőket lehetett megállapítani: Horváth János igairi lakos 1959 tava­szán, gazdasági udvarában veremásás közben 1,5 m mélyen bronz üstre akadt, amely tele volt különböző bronztárgyakkal. A bronz üstöt állati takarmány ke­verékére és tárolására használta, a többi leletet el­adta a MÉH-nek ill. 1 darabot budapesti rokonának, magának egy „szoborfejet" tartott meg. A leletből hosszas nyomozás után az alábbiakat lehetett összegyűjteni: 1 kancsót, 1 tányért, 1 balsa­mariumot, 1 kis fejet, 1 kis tányért és az üstöt. A találó szerint a leletegyüttes eredeileg a következőket tartalmazta: 1 nagy üstöt, 2 egyfülű korsót, 2 kancsót, 1 nagy korsót, 1 nagy tálat növényi díszítéssel, 2 tá­nyért, egy üstszerű tálat, 1 kisebb üstöt, 1 szoborfe­jet (balsamarium), négy vagy hat babérlevelet, leme­zeket, rudakat. A lelőhely területén 1961 őszén Kralovánszky Alán hitelesítő ásatást végzett. (Ásatási napló 1961). Ennek során kiderült, .hogy a lelet gödre, egy I. századi föld­beásott házat vágott át, ami terminus poet quemet je­lent a depot elrejtésének idejére vonatkozóan. A ház a metszetek, s a házalap alján mutatkozó cölöplyu­kak tanúsága szerint cölöpökkel megtámasztott épít­mény volt. A kincslelet gödre a lakóház ÉK-i végé­ben volt és kerek átmetszetűnek mutatkozott. Alján 0,2—0,4 cm vastagságban fekete réteget figyeltek meg, amelyen a bronzedény oxidnyoma is megmaradt. Fel­tételezhető, hogy a gödröt az edény számára valami­vel előkészítették, kibélelték. A gödör töltelékföldjé­ből előkerült vasszegek ill. bronzlemeztöredékek eset­leg fabélésre engednek következtetni. Mindenesetre a bronzokat nem hirtelen rejtették el, hanem gondosan elásták. A lelet összetétele szerint valószínűleg egy temp­lom felszereléséről van szó, amelyet talán egy barbár betörés alkalmával helyeztek biztonságba. A leletek korát tekintve a hitelesítő ásatás során nyert adatok, s a négerfejes balsaimarium szolgál támpontul, s a II. század közepe utáni időre keltezik az együttest. Az igari bronzlelet részletes feldolgozását az Alba Regia következő (VI) kötetében tesszük közé. Bánki Zsuzsanna ' BERICHT ÜBER DEN RÖMERZEITLICHEN BRONZEFUND VON IGAR 1961 gelangten die Reste eines grossen römerzeit­lichen Bronzefundes in das István Király Museum. Beim Graben eines Kellers war man auf einen grossen Bronzekessel gestossen, der verschiedene Bronzege­genstände enthielt. Von dem Depotfund war nur mehr der Kessel, ein Krug, ein Teller, ein Baisamarium mit einem nubischen Kopf, der Kopf einer kleinen Statue und ein Tellerchen vorhanden. Die anderen Gegenstände hatte der Finder der Alteisensammelstel­le übergeben und sie wurden später eingeschmolzen. Bei der Beglaubigungsgrabung konnte ermittelt wer­den, dass die Grube, in die der Kessel eingesenkt wur­de, ein eingetieftes Grubenhaus aus dem 1. Jahrhun­dert durchschnitten hatte. Die sorgfältig vorbereitete Grube, das Vergraben der Bronzegegenstände eines Tempels waren, die im Laufe des 2. Jahrhunderts beim Einfall der Barbaren vergraben worden waren. Zs. Bánki 22 Î

Next

/
Oldalképek
Tartalom