Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Harmadik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1961–1962. – Gorsium. Dritter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1961–1962. IV–V, 1963–64. p. 206–220. t. XLIX–LI.

A IV. ÉPÜLET FELTÁRÁSA (1961—1962) ' Az I. villától D-re már az 1959. évi kutatások egy nagyobb épületet К—Ny irányú falát fedezték fel, amelynek D-i oldalát szabályos közökben elhelyezett támpillérek erősítették. Az épület K-i végét is sike­rült 1959-ben tisztázni, további kiterjedésének megha­tározására és teljes feltárására azonban csak az 1961­ben megindult ásatás tette meg az első lépéseket. A nagy méretű épület két éves kutatása az alaprajzot még nem tudta tisztázni. Az 1959-ben megtalált fal az épület D-i lezáró fala, amelyre merőlegesen egy­mástól egyenlő távolságra (megközelítőleg 6—6 m tá­volságban) É—D irányú falak indulnak. A leletanyag összetétele az épület periódusainak meghatározásához egyelőre kevés bizonyítékot szolgáltatott, a rétegek vizsgálata azonban kétségtelenné teszi, hogy az épü­let Gorsiumnak az I. villával és a basilicával azonos korszakából, azaz a IV. századból való. Az épület K-i részében a IV. századi rétegeket sűrű temetkezésű kö­Az 1961—1962. év során tovább folytatódott a Tac—Margittelep-i temető feltárása. A temető ásatá­sa folyamán e két év alatt összesen 159 sír került nap­világra. Ez a már korábban ismert 24 sírral együtt 183 sír. Ez a sírszám lehetővé teszi, hogy a temető jellegét körvonalazhassuk. Bár lehetséges, hogy meg­állapításainkat a további ásatás módosítja, illetve megváltoztatja. A temető a II. Villa mellett fekszik. Kiterjedése egyelőre nem ismeretes. A II. Villa nem tekinthető — mint azt korábban hittük 15 — a temető keleti hatá­rának, ugyanis a temető a villát megkerülve tovább folytatódik és a II. Villában is kerültek elő sírok. A temetkezés igen sűrű, egy 5x5 méteres szel­vényben átlag 7—8 sír volt. A sírok azonban soha­sem metszik egymást. A temető egészét vizsgálva, egységes kép bonta­kozik ki. A IV. század végének temetői rendszerint a településen belül találhatók. 16 A Tác—Margittelep-i temető szintén a korábbi település határain belül fekszik. Ezt egyrészt a II. Villa közelsége igazolja, másrészt a temetőben előbukkanó egyéb épületré­szek, falak, vályogpadló-töredékek és a sírok közt szórványként előkerülő igen gazdag II— III. századi leletanyag. A sírok tájolása rendszeres, a 183 sír kö­zött mindössze 6 sír van, amelyik az általános irány­tól eltér, ezekben is nagyobbára csecsemők zsugorí­tott vázait találtuk. Az általános tájolási irány DNy— ÉK. A fej a sír délnyugati részében fekszik és ÉK felé néz. A temetőn belül a DNy—ÉK iránytól való eltérés 47°-os ingadozást mutat. Ez pontosan megfe­lel a Nap kelte, illetve delelése változásának egy éven belül (Ráktérítő 23,5° — Baktérítő 23,5° — tel­jes kitérés 47°). Ez azt jelenti, hogy a temető népes­sége szigorúan kötött ritus szerint a Naphoz tájolta a sírokat és feltehetően azonos napszakban temetke­zett. A sírformák igen változatosak. Téglasírok, ha­barcsba ágyazott kő és téglatörmelékből épített sírok váltakoznak puszta földbe temetett vázakkal. A tég­14 Az épület feltárását dr. Kanozsay Margit vezetésével az ELTE Régészeti Tanszéke végezte. 15 LÁNYI V., Alba Regia 2-3 (1963) 147. zépkori sírok dúlták fel, amelyek a XIII— XIV. szá­zadra keltezhetőek. Ugyancsak az épület K-i részé­ben végzett feltárások a középkori sírok alatt két avarkori lovassírt hoztak felszínre. A mélyre ásott lo­vassírok ezen a területen a II. századi szintig értek. A későbbi településnek egy középkori lakóház is bi­zonyítéka, amely részben ráépült a IV. századi épü­let D-i zárófalára. Ahol a későbbi beásások a római­kori rétegeket nem dúlták fel, az I. villánál és a ba­silicánál megállapított korábbi rétegek jelentkeztek. A legalsó rétegben a bennszülött megtelepedés göd­rei mutatkoztak, amely fölött II. és III. századi fal­maradványok kerültek elő. A különböző korszakok erős keveredése mind a rétegek szétválasztásában, mind egyes jelenségek időhöz kötésében komoly ne­hézségeket okoznak. Az utóbbiak közé több szemét­gödör anyaga sorolható, szárnyas, hal és tojás ma­radványokkal. 14 Fitz Jenő lasírok között sok a háztetőszerű kiképzéssel alkotott. A sírok általában gondosan építettek. (LI. t. 1—8). A vázak elhelyezése a sírban rendszerint háton fektetve történt, karjaikat, a mellkasra, a medencére vagy a test mellé hajlították. Néhány zsugorított vázat is találtunk, ezek nagyrészt kicsiny gyermekek csontvázai voltak. A sírokban általában szegényes melléklet volt. Ritus szerint meghatározva: mi illett egy nő, illetve mi illett egy férfi halottat. Ennek bemutatására kö­zöljük a temető egy jellegzetes női és egy jellegzetes férfi sírját. (Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem a temető leggazdagabb és nem is legszegényebb sírjai, ezek jel­lemzőek a temető általános képére). 57. sír (7. ábra). Nő. Bolygatatlan (csak agykopo­nyája hiányzott). Sírszélesség 37 cm. Sírhosszúság 150 cm. Csontváz hossza 140 cm. Váz helyzete 53.° A vá­zat a puszta földbe helyezték nyújtott helyzetben, jobb karját a medencére, balt a test mellé hajlítot­ták. Mellékletek: 1. bronzkötő a jobb alsó karon, 2. bronz karkötő a bal alsó karon (3 db), vaskarkötő a bal alsó karon, csontkarkötő a bal alsó karon (2 db), 3. bronz fülbevaló az állkapocs jobb és baloldalán, 4. nyakán kétsoros üveggyöngynyaklánc. 53. sír. (8. ábra). Férfi. Bolygatatlan. Sírszélesség 51 cm. Sírhosszúság 174 cm. Sírmélység 67. cm. A csontváz hossza 167 cm. Vakolatlan ágyazott kő és téglatörmelékből összeállított sír. Tetejét háztetőala­kúan összeállított tegulák alkotják. A tegulák talál­kozására imbrexeket helyeztek. A váz nyújtott hely­zetben feküdt, karjait a csípőjére hajlították. A csontok igen rossz megtartásúak voltak. Mellékletek: 1. Vasgyűrű a jobb kéznél, 2. övcsat a medence bal­oldalán, 3. érem a kezek közt, 4. szíjvég a medence bal oldala alatt. A női sírok jellemző mellékletei az ékszerek, kar­kötők, gyöngyök, ritkábban gyűrű. A férfi sírok jel­lemző melléklete az övfelszerelés, csat és szíjvég. A vasszerszám igen ritka. A fibulamelléklet itt is kis számban fordul elő, mint a IV. század végi temetők­ben általában. Edény feltűnően kevés sírban, az ed­16 Intercisa: SÁGI K., Intercisa I. AH 33 (1954) 143 — Brigetio: BARKÓCZI L., FA 13 (1961) — Au am Lehthaberg: A. SCHOBER, JÖAI (1914) 203 — Stb. A MARGITTELEPI TEMETŐ FELTÁRÁSA 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom