Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Harmadik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1961–1962. – Gorsium. Dritter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1961–1962. IV–V, 1963–64. p. 206–220. t. XLIX–LI.

Gorsíum Harmadik jelentés a táci rómaikori település feltárásáról 1961/1962 1961-ben, a kilencedik ásatási évben

1 a feltárási munkák május 22-től szeptember 25-ig,

2 1962-ben, a tizedik évben július 17-től október 4-ig

4 tartottak. JeAlaprajz. Az 1960. évi ásatás a villa alaprajzát csak a DNy-i sarkon nem tisztázta véglegesen. A kiegészítő ásatás megállapította, hogy porticus oszlopsora nem haladt végig a homlokzat előtt; a Ny-i oldalt porticus helyett annak szélességében rizalit foglalta el. A rizalitos helyiségbe a porticusból nyílt bejárat, innen a fürdő téglapadlós előterébe lehetett jutni. A porticus oszlopsorának folytatását azonban a Beszédes-féle vizesárok ásatásakor elpusztították. A fürdőt DNy felől határoló, ma L alakú helyiség DNy-i sarkát ha csak az alapozásban is — sikerült végig megállapítani. Az épület homlokzatát alkotó fal a 2—4. helyiségek között nagy szakaszon nem maradt meg. A végzett kutatások a kiszedett fal helyét, illetve a fal kiszedésére húzott árkot, amely 1,30 m szélességű volt, a meglévő íalmaradványok között megtalálták. Ebben az árokban nagy számú sziavon báni dénár került elő: ezek feltétlenül datálják a fal kitermelését, amelyet így a XIII. századra tehetünk. A kiszedett fal helyén, illetve közelében, attól kissé eltérő irányban csatorna töredéket találtunk, amely mélysége alapján annak a csatornának folytatása lehet, amelyet az 1960. évi ásatás a 6. számú helyiség (keleti gazdasági udvar) előtt, kocsibejárónál talált. A villa kiszedett falát általában a csatorna felett alapozták, ez nem hagy kétséget periódus-különbségük tekintetében. A csatornához tartozó épület fala a 2. és 3. helyiségek között húzott metszetben megállapítható volt, ennek alapján valószínűnek látszik, hogy a villa déli főfala mellett húzódó csatorna a villa felépítését megelőző II—

III. századi korszakhoz tartozhat, amelynek legjelentősebb építészeti emléke a villa területén az ún. templom. A csatorna feltehetőleg az utca mellett húzódhatott, mivel az utca 1960. évi átvágása kétségtelenné tette, hogy a IV. századi útszínt alatt több korábbi periódus is megfigyelhető. Kiegészítettük és befejeztük a fürdő feltárását is. A fürdő előtti téglapadlós helyiségben a téglák közé beékelt nagyméretű kőlap felemelése az eddigi ásatások egyik legszebb kőemlékét szabadították ki: P. Aelius Respectus és családja fehér márvány sírkövét használták fel másodlagosan a helyiség padlójában.Ugyancsak faragott kőnek bizonyult a küszöbkő is, amely ebből a helyiségből a fürdőbe vezetett: egy I. századi lovaskatona sirkőtöredéke került igy kőtárunkba.

5 A 28. és 29. helyiségek között a válaszfalat, 1A korábbi ásatások felsorolását Id.: FITZ J.-BANKI ZS. —LÁNYI V.: Alba Regia 2/3 (1961/62) 141. 2 Az ásatáson Fitz Jenő, Bóna Istvánná, Geszti Eszter, Kanoszay Margit, Kralovánszky Alán, Hanna Stefanska (Varsó) régészek. Perjés Judit restaurátor és Bánki Zsuzsa, Borzsák Erzsébet. Dobrovits Dorottya, Jerem Erzsébet, Kelemen Márta. Kocztur Eva. Kováts Tibor, Lányi Vera, László Emőke. Molnár Vera és Pető Mária egyetemi hallgatók vettek részt. Ь Az ásatásokon Fitz Jenő. Bánki Zsuzsa. Geszti Eszter. lentésünk a két ásatási évet összevontan, a feltárt építmények és a temető szerint taglalva ismerteti. amelyet az eredeti padlószínt alatt három helyen fűtőnyílás tört át, teljes hosszsúágában kibontottuk. A 29. helyiségben a hypocaustum téglaoszlopai, részben összeroskadtan, csaknem teljes számban előjöttek. A helyiség Ny-i fala mellett a 30. helyiségbe (caldarium) átvezető fűtőcsatorna húzódik. Megkíséreltük nyomon követni a villa ÉNy-i sarka közelében lévő, a villa falaitól eltérően tájolt korábbi csatornát is. A csatorna végét a 21. helyiségtől Ny-ra az 1960-ban feltárt a központi udvarból kivezető vízvezetékcsatorna vonaláig találtuk meg. A 21. helyiségben a csatorna hiánytalanul megvolt, nem bontották el a villa építésekor a helyiség Ny-i és K-í falai alatt sem, bár ezeket mélyebbre alapozták. A 20. helyiségben azonban a csatorna falainak jelentős részét kiszedték, helyenként csak a legalsó kősorok maradtak meg. A""~kiszedés a terem közepén a legnagyobb arányú, ahol a praefurniumból a terem közepén áthaladó fűtőcsatorna keresztezte csatornánkat, valószínűnek látszik, hogy a csatorna kiszedése ennek építésével függhetett össze. A csatorna folytatását a 17. helyiségben is kerestük, ahol azonban más jellegű, össze nem függő falak keresztezték a csatorna feltételezhető irányát. A keresett csatornára derékszögben, lényegesen magasabban másik, kis méretű csatorna került elő, amely É felé az apszis faláig terjedt. Az apszistól É-ra végzett kutatás kis négyszögű helyiséget hozott felszínre, vékony, a villa falánál nem mélyebbre alapozott falakkal. A helyiség közepét finom terrazzo padló borította, amelyen egy Antonius Pius oagybronzot találtunk. A kis fal a praeíurnium területére nem terjedt ki, itt a padló szintjén utcaszerű durva kövezést találtunk. A praefurniumtól K-re kis falcsonk maradt meg, erősen átégett földréteg mellett. Periódusok. A villa alapozási mélységeinek vizsgálata az építők részéről a felszín adta lehetőségek takarékos felhasználására enged következtetni. A terep K-ről Ny felé átlagosan 70 cm-t, D-ről É felé átlagosan 50 cm-t lejt. Hasonló számadatokat kapunk a villa alapozási mélységeinek áttekintéséből is (1. ábra):

6 ÉK-i sarok —38 ÉNy-i sarok —114 DK-i sarok

7 -fi8 DNy-i sarok

8 — 77 Ugyanezek a terep-adta eltérések figyelhetők meg a korábbi periódusoknál is. A mérési adatok kétségteKanozsay Margit régészek, Perjés Judit restaurátor és Dax Margit, Kovács Tibor, Lányi Vera, Molnár Vera, Rosner Gyula és Roth János egyetemi hallgatók vettek részt 4 Leírását Id. a 178. oldalon. 5 Leírását Id. a 179. oldalon. 6 A szintezés 0 pontja a villa Ny-i oldalán levő 23. helyiség küszöbköve. 7 A villa K-i főfalának legdélibb megmaradt részén mérve. 3 A 2. és a 26. helyiség közti fal D-i végét mérve. AZ I. VILLA FELTÁRÁSA <1961) 206