Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Tanulmányok – Abhandlungen - Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918–1919-ben. – Der Klassenkampf von Dunaújváros (Dunapentele) in den Jahren 1918–1919. IV–V, 1963–64. p. 155–159.

léma rendezésének felvetésével a helyi középbirtokos-kulák összetételű Nemzeti Tanácsnak átmenetileg sikerült a „törvényesség" helyreállítása, az elöljáróság ellen indított akció leszerelése. A forradalmasodott falusi szegénység várta a Nemzeti Tanács ígéretének megvalósítását. A tanács viszont a karhatalom létrehozásával igyekezett elejét venni a további kilengéseknek. A konszolidálódás érdekében azonban kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a nemzetőrség zömét a földet váró leszerelt katonák alkossák. A tanács a csendőrség csatlakozásától és parancsnok személyétől várt támogatást.

7 A nemzetőrségen belül a Nemzeti Tanácsnak egyelőre nem sikerült támaszt találnia. A fegyveres testület magatartását alapvetően a leszerelt katonák határozták meg. A parancsnok személyéről pedig rövidesen kiderült — mint a visszaemlékezők állítják —, hogy a ,,nép embere volt". Ezért a tanács fő célkitűzése arra irányult, hogy ettől a karhatalomtól és a leszerelt katonák zömétől megszabaduljon. Károlyi Mihály sikertelen belgrádi tárgyalásait követően a haza megvédésének jelszavával akarta célját elérni. November végén gyűlést hívtak össze a községháza elé. Itt Szávics Miklós középbirtokos, a Nemzeti Tanács elnöke arra bíztatta a leszerelt katonákat, hogy mentsék meg a hazát. Agitáció ja ellenkező hatást váltott ki. ,,A hadimilliomosok, a felmentettek is jöjjenek!" — kiabálták a gyűlés résztvevői. A Nemzeti Tanács nem érte el célját. Sőt ezzel a fellépésével eredeti szándékai is lelepleződtek. Erre engednek következtetni a gyűlés olyan közbekiáltásai, mint: „Megyünk, ha maguk is mindannyian jönnek I"

8 A tanács, hitelének megmentése érdekében és a nemzetőrség nyomására, kénytelen volt konkrét intézkedéseket tenni a sürgetett földkérdésben. Ehhez a ténykedéshez a Károlyi kormány december elejei bizalmas körlevele is indítékot adott.

9 Ez arra hívta fel a földbirtokosokat, hogy a „nép hangulatának pillanatnyi lecsendesítése érdekében engedjék át földjeik egy részét haszonbérbe, vagy részes gazdálkodásra. A törvényesség látszatára ügyelő Nemzeti Tanács, az elöljáróság közreműködésével, a Pajzs-féle birtokon megkezdte 1 hold terjedelmű bérletek juttatását. Elsősorban a leszerelt katonák számára.

10 A bérlők kiválogatása (amely a proletariátus megosztását célozta), a bérlet nagysága és a várt földosztás ilyen megoldása csak részben érte el célját. A proletá7 HORVÁTH FERENC visszaemlékezése. 8 BÁNKUTI JÁNOS (Dunaújváros, Óváros, Attila-u.) visszaemlékezése. 9 NÉMETH MIHÁLY visszaemlékezése. 10 NÉMETH MIHÁLY és BÁNKUTI JÁNOS visszaemlékezései. riátus öntudatosabb rétegében szétfoszlottak a Nemzeti Tanács irányában még megnyilvánuló illúziók is. A földkérdés megoldatlansága a Nemzeti Tanács elleni szervezkedésre késztette a legöntudatosabb proletárokat. Ezt a szervezkedést azonban befolyásolta a földbérlet juttatásának ténye. Az a kérdés, hogy ki juthasson bérlethez, alkalmas volt a proletariátus erejének a megosztására. A földkérdés radikális megoldásának igénye a Nemzeti Tanács ellen, a bérlethez juttatás elsőbbségének, illetve jogosságának problémája pedig a megosztódás irányában hatott a proletár szervezkedéseken belül. December közepén szinte egy időben újjászerveződött a Földmunkások Szövetségének helyi csoportja, Petrovics István vezetésével, és megalakult a Szociáldemokrata Párt szervezete Asztalos István irányításával.

11 Mindkét szervezet tömegét agrárproletárok alkották. A szövetség vezetői az 1905—1906-os sztrájk szervezői, akik megnyerték maguknak — a földbérlet igényeik elismerésével — az üoaros segédek egy részét is. A Szociáldemokrata Párt élén iparos mesterek és segédek álltak, de voltak agrárproletár vezetői is. A kisiparosok jelentős része a pártba tömörült. A két szervezet között egyetértés volt abban, hogy a földkérdés radikális megoldására szükség van. Hogy ezt elérhessék, helyet követeltek maguknak a Nemzeti Tanácsban. Ugyanakkor gyakorlatilag elodázták a bérletek juttatását, annak vitatásával, hogy ki jogosult bérlet igénybevételére. A két proletár szervezet szembenállását a reakció nemcsak, a bérletek kiosztásának beszüntetésére használta fel — méghozzá úgy, hogy a felelősséget a szervezetekre hárította —, hanem az ellentétet kihasználva, kísérletet tett a nemzetőrség lefegyverezésére is.

12 1918 karácsonyán — a szomszédos Rácalmás nemzetőrségét segítségül híva, megkísérelték a helyi nemzetőrség lefegyverezését. A nemzetőrség proletár tagjainak ellenállása és a parancsnok (Kallós Dezső főhadnagy) szilárd magatartása következtében a terv kudarcba fulladt. A nemzetőrség elleni fegyveres támadás közelebb vitte egymáshoz a két proletár-szervezetet. December utolsó napjaiban együttes fellépésükkel akadályozták meg a Nagyatádi pártja helyi szervezetének létrehozását.

13 A Nemzeti Tanács ugyanis — a nemzetőrség elleni sikertelen akció után — pártalapítással tett kísérletet tömegbázisának kiszélesítésére, és ezzel pozíciói a megerősítésére. (A pártszervezetet január végén nyilvános gyűlés mellőzésével alakították meg.) 11 ASZTALOS ISTVÁN, PETROVICS ISTVÁN és NÉMETH MIHÁLY visszaemlékezései. 12 HORVÁTH FERENC visszaemlékezése. 13 NÉMETH MIHÁLY, ASZTALOS ISTVÁN és PETROVICS ISTVÁN visszaemlékezései. 156