Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Az előszállási uradalom munkaerőgazdálkodása a tőkés gazdálkodásra való áttérés idején. – Der Arbeitskräftebedarf des Herrschaftsgutes Előszállás in der Übergangszeit zum Kapitalismus. IV–V, 1963–64. p. 147–153.

nuárjában még mindig 843 robotnappal voltak adósak. Az ispánnak ugyan utasítást adtak, hogy a herczegfalviak előző év december 28-ig szolgálják le a restanciájukat, azonban januárban mégis ebből tudta megrendezni az uradalom az eredménytelen 3 napos hajtóvadászatot, és csak március 12-én szolgálták le az előző évi robotjukat.

0 A herczegfalvi lakosság gazdasági ereje is csekély volt. 1813-ban még voltak olyan jobbágyházak, amelyeknek nem volt teteje, a jobbágyok közül sokan putrikban laktak. Az uradalom szerint csak a „tunya és lusta jobbágyok" maradtak el az építkezéssel. Ezek terhére vannak az uradalomnak is, így a telek „kibecsültetésével" kell az ilyen jobbágyot eltávolítani és szorgalmas embert állítani a helyébe.

7 A szigorú uradalmi rendelkezések ellenére egy év után sem voltak készen az előző évben félig felépített házak, ugyanakkor a feudális járadék fizetésében is mind nagyobb mérvű volt az elmaradás. Azt is megállapították, hogy egyes jobbágyföldek őszi vetéseit nem megfelelő előmunkálat után vetették el. Három szántás helyett, csak két alkalommal szántották meg az őszi árpa, rozs és búzavetések földjeit. Az uradalom a herczegfalvi ispánon keresztül nagy nyomást gyakorolt a falu lakosságára. Különösen az úrbéres terhek teljesítésének elmaradása óta figyelte az ispán árgus szemekkel a falu gazdáit. Űriszéki ítéletekkel, esetleges megcsapatásokkal terrorizálta őket, amely egyelőre eredményesnek is mutatkozott. A házak és utcák rendbentartására szólították fel őket, ellenkező esetben „aki vizsgálat alkalmával tunyának... bizonyul, nyilvánosan a bíró házánál 16 pálcza ütéssel büntettetik.

8 A telepítés után a negyedik esztendőben már nyíltan alkalmazták a feudális ököljogot, amelyet a telepítés után csak leplezetten érvényesítettek. Valójában az uradalom által tunyának nevezett jobbágyok annyira szegények voltak, hogy megélhetésük sem volt biztosítva. Saját telkük megműveléséhez is gyenge igaerejüket az uradalom fokozott munkaigényes dologra irányította. Zircre, az apátság erdőgazdaságába, valamint Székesfehérvárra a ciszterciták rendházába és kollégiumába hosszú fuvarban gyakorta jártak. 1813 december 11-én Sólyba,

9 az uradalom volt inspektora udvarába hosszú fuvarban szállítottak el 80 pozsonyi mérő tiszta búzát és 30 pozsonyi mérő árpát. Amikor a szekerek üresen akartak visszatérni, az uradalom alkalmazottai kényszerítették őket, hogy szekerenként fél öl fát szállítsanak az előszállás! kastély udvarába. Igaz, hogy e három helyre 6 Ibid. 1815. márc. 12. 7 Ibid. 1813. nov. 20. 8 Ibid. 1815. febr. 11. a FÉNYES E. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartonemcsak az úrbéres robotosokat, hanem az uradalom szekereit, sőt a harmados földek után járó szolgáltatásokból eredő fuvart is felhasználták, mert a két rendház, valamint a sólyi erdőgazdaság élelmiszerrel való ellátása az előszállási uradalomból történt. Az úrbéres robotszolgáltatás a továbbiakban is vontatottan haladt. A jobbágy ellenállás egyik formája — az úrbéres munkában való tétlenség — itt is jelentkezett. 1814 március végén az előszállási uradalmi szőlő metszésére rendeltek ki herczegfalvi robotosokat. Az uradalmi kormányzóság külön utasítja az ispánt, hogy megfelelő embereket válogasson ki erre a munkára: ,,A metszők olyan okos és értelmes emberek legyenek, akiknek keze után a szőlőtőke sírni ne kéntelenítessen."

10 Gyakorta panaszolták az uradalmi vezetők azt is, hogy a robotra nem megfelelő erejű emberek, sokszor csak gyerekek jelentek meg. rossz és szinte használhatatlan szerszámmal. Az uradalom erélyes pallérokat rendelt a robotosok mellé, majd úgy intézkedett, hogy a robotra gyülekezőket és szerszámukat még a munkába indulás előtt megszemléli az ispán, majd eldönti, hogy a munkára megjelent és munkaeszköze alkalmas-e a kiszabott munka elvégzésére.

11 1814 tavaszán az uradalomban trágyahordás alkalmával a robotosokat arra kényszerítették, hogy a szekérfordulókat duplázzák meg, mert a kiszabott szekérszámban keveset teljesítettek. Az uradalom minden alkalmat felhasznált arra, hogy főleg gyalogrobot-napokat szerezzen, ezek évi számát szaporítsa. 1814 májusában a jobbágyok gabonát kértek az uradalomtól. Az ispán ezt a mennyiséget aratás után követelte tőlük. 1815 januárjában ismét gabonaigénylés történt. Az uradalomnak a pajtákban sok nyomtatlan gabonája volt, így a kölcsönkért gabona fejében nyomtatást kellett végezniük az uradalomban. Ugyancsak ez év telén az ,,urbarialis fonyás" helyett évi két nap robotban állapodtak meg gazdánként, ami Herczegfalváról újabb 120 gyalognapszámot jelentett. Átváltották a tavaszi igásrobotszolgáltatást is gyalogrobotra, főleg kaszásmunkára, amelyet a szénamunkáknál használtak fel. A trágyahordást és a hosszúfuvart a jobbágyok megkérdezése nélkül kötelező szolgáltatásképpen írták át, mégpedig hat szekérforduló helyett másfélnapi, és egy negyedöl fa Sólyból Előszállásra történő fuvarozása helyett négy napi kaszásnapszámra. Néhányan 1813. évi robottal voltak adósok — míg az 1814. évit erőszakosan behajtották — ezt az 1815. évre kétszeresen átszámítva követelték. A negyedévre kivetett robotkontingens mányok mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben. I. (Pest 1841). 10 Tiszti széki ülések. 1814. márc. 27. 11 Ibid. 1814. január 22. 149