Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Az 1831. évi kolerajárvány Fejér megyében. – Die Choleraepidemie des Jahres 1831 und die Bauernbewegungen im Komitat Fejér. II–III, 1961–62. p. 91–94.

akik a rendelet kihirdetése előtti naipokban elmentek oda. Ugyancsak húsz napi veszteglésre ítélték a seregély esi marhakereskedőket, akik a Tisza vidékéről jöttek, s állataikat a Dunán csak átúszva hozhatták át. Július 16-án a betegség már a megye határát fenyegette. A kolerabizottság elrendelte, hogy a kikötőkből kiindult hajókat vontassák vissza, s az egyedüli átkelőhelyet, az ercsi révet is zárják el.

8 A közlekedést végérvényesen eltiltani nem lehetett. Madarász József írja emlékirataiban, hogy 1831 nyarán mint joghallgató tartózkodott Pesten. Vele együtt még sok száz vidéki diák, akik éppen az évvégi vizsgák után voltak, készülődtek haza, amikor az utazást a hatóságok a járvány miatt megtiltották. Az egyetem, ifjúság és a mesterlegények radikális fellépésére engedélyezték csak az utazást.

9 Tömegesen hagyták el ekkor Pestet a diákok, kereskedők, vándorszínésztársulatok. Fejér megyében a kolera első áldozatává Ercsi község vált. Július 21-én hirtelen meghalt egy ötven év körüli ember, akinél a betegség tünetei a keleti epemirigyre (cholera orientális) vallottak. A jelentésben olvasható, hogy a meghalt egyén „szíve és gyomra körül nehézséget érzett, végtagjai meghideglettek, körmei megkékültek

t ujjait a görcs összehúzta^ s bőre öszszeráncolódottf .

10 Hasonló tünetek mutatkoztak egy harmincöt év körüli bábaasszonyon, aki ugyancsak reggelre meghalt. Július 21. után a járvány sorra szedte áldozatait Ercsiben. A kolerabiztos őrséget állított fel a járványdúlta utcákban, hogy a fertőzött személyek ne járjanak az egészséges területeken; megfigyelés alatt tartották a járványban fekvő betegek házát. A vészt azonban adminisztratív intézkedésekkel megakadályozni nem lehetett. Átterjedt a járvány a helységben állomásozó katonaságra, akiket már ápolni sem tudtak. Az egykorú leírás szerint a beteg katonák fészerekben mindenkitől elhagyatva fetrengtek.

11 Rémület és morális csüggedés vett erőt a lakosságon. Horváth Mihály írja le szemléltetően a járvánv hatását: „Barát barátot, rokon rokont kezd vala kerülni, nehogy kézszorítása, érintkezése által ... a gyors halál fullánkját közölje a szeretett egyénnel vagy vegye át tőle. Minden ház, s amennyire lehetett annak minden tagja elzárá, elkülönzé magát egyebektől halálos félelmében."

12 A járvány dúlása a következő napokban Ercsiben egyre erősbödött. Július 28-ig háromszáz megbetegedés volt. Ebből nyolcvan személy meghalt, száz felgyógyult, százhúsz még augusztus elején is beteg volt. A gyógyítás nehézségét csak fokozta, hogy az Ercsibe rendelt orvosok közül kettő ugyancsak kolerában betegedett meg.

13 Ercsi után a pusztító járvány végigsöpört a Duna mellék falvaiban. Érden július 22-én több megbetegedés történt. Az ottani orvos véleménye szerint a betegség tünetei nem mutatnak ;

,az epekórságra",

14 hanem epehideglelésre, amelynek oka az új kenyérrel való élés és arra hideg víznek ivása.

15 Érden július 28ig száztíz megbetegedés közül harminckettő haláleset és ötven felgyógyulás történt. Július 24. után Pente1 e , A d о n y , Rácalmás, В a 11 a , Ráckeres ztúr, Iváncsa, Diósd községekben ütötte fel a fe8 Ibid. 9 MADARÁSZ J., Emlékirataim 1831—1881. 15 O. Bp. 1883. 10 Fejér vármegye kolerabizottságának: jegyzőkönyve, 1831. Ibid. И ibid. 12 idézi Lauschmann Gy.: Székesfehérvár története II. k. 311. o. kézirat. Székesfehérvár Állami Levéltár. 13 Fejér vármegye kolerabizottságának jegyzőkönyve, 1831. Ibid. . . 14 Ibid. jét, majd nyomult a megye nyugati része felé, útjába ejtve a húszezer lakosnál több Székesfehérvárt is. P e г к á t á n az uradalom béresei között jelentkezett először, majd a faluban egész utca lakosságát döntötte le.

16 Nem maradtak mentesek a járványoktól a pusztákon élő népek sem. В e s n у ő n hirtelen halt meg a juhász felesége és három bojtárja. Jelentkezett a járvány a Velencei tó mentén is. Velencén a vándorszínésztársulat egyik tagja, és egy helybeli személy, aki az Ercsi malomban volt gabonát őröltetni, betegedtek meg először. Augusztus elsején Székesfehérvár és Tor das jelentett megbetegedést. Ugyanekkor terjedt tovább a megye határán kívüli helységekbe. Dunaföldvár, Paks, Bolt s ke tolnai helységekben dúlt augusztus elején. Augusztus 4-én Esztergom megye jelentette, hogy a kolerajárvány miatt az utakat elzárta. Veszprém megye július 30-án adta tudtául a megye közönségének, hogy a palotai országos vásárt nem tartják meg, s eltiltja a polgárdiakat a lepsényi határban fekvő birtokaiktól és elrendeli, hogy az ősi-i malomban, amelyet a polgárdiakkal fele részben birtokoltak, a járvány idején nem őrölhetnek.

17 A járvány augusztus elején Ercsiben, Érden szűnni kezdett, kevesebb a megbetegedés de más helyeken erősebben tombolt. Augusztus 5-én Ráckeresztúron, Tácon, Di ó

sd

оn sok volt a haláleset. Hasonló a helyzet Székesfehérvárott, ahol a járvány már augusztus elsején a Sárrétek körüli városrészekre kiterjedt. Legtöbb áldozatát a Budai városrész északi és a Felsőváros keleti részeiből szedte.

18 A megyei hatóságok a járvány megszüntetése érdekében tevékenykedtek. A lehetőségekhez mérten igyekeztek orvosokat irányítani a járványos falvakba, akiket gyógyszerrel és megfelelő tanáccsal láttak el. Legelterjedtebb gyógyszer a bizmutpor volt. Perkát á r a háromszáz csomaggal küldenek. Ugyancsak ajánlották a herbateát, a melegfürdőket, és a meleg kövekkel és téglákkal melegített ágy használatát. A kolerabiztos jelenti, hogy Perkátán „az köznép az orvosok és az orvosi szerek eránt bizodalmukat elvesztvén, azok felől hallani sem akar, sem abban nem engedelmeskednek".

19 A hatóságok szerint a bizmutpor alkalmazását nem kell erőltetni, ha erre Perkátán nincs szükség, akkor Rácalmásra és Dunapentelére lehet küldeni. A nagyobb helységekben ispotályokat állítottak fel. Székesfehérvárott hatszáz forintot adott a város a kolerakórház felszerelésére.

20 A birtokosok néhány száz forinttal járultak hozzá a védelmi intézkedések támogatásához.

21 Amikor a betegek száma szaporodott és az ispotályokban nem fértek el, a betegeket családjuknak kellett gondoznia, így a kolerakórházakba csak idegeneket, katonákat, átutazókat tartottak. A betegség okát sokan az új gabonából sült kenyérrel hozták kapcsolatba. Az 1831. évi gabonatermés silány volt. A hatóságok tanácsolták, hogy a lakosság ne süssön kenyeret az anyarozsot tartalmazó lisztből, sőt az ilyen gabonát pálinka égetésre se használja fel. Az utazást korlátozták a megyén belül is. A megyéből csak rendkívüli esetekben utazhatnak Pestre, Bécsbe 15 Ibid. 1« Ibid. 1? Ibid. 18 LAUSCHMANN GY. : Székesfehérvár története II. k. 311 o. Kézirat. Ibid. 19 Fejér vármegye kolerabizottságának jegyzőkönyve, 1831, Ibid. 20 Székesfehérvár város tanácsülési jegyzőkönyve, 1831. Ibid. 21 Fejér vármegye kolerabizottságának jegyzőkönyve, 1831. Ibid. 92