Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Fitz Jenő: Ásatások. – Ausgrabungen. II–III, 1961–62. p. 98–115. t. XXV–XXXI.

vényben két tűzhely, egy szemétgödör és egy lakógödör került elő (2 ábra), ötödik szelvényünkben, a hegyre vezető dülőút balodalán egy női csontváz került elő (8. sír). A sírt korábbi szemétgödörbe ásták, később újabb szemétgödör készítésekor a csontváz medencéjét és lábait eltávolították. A feltárás a korábbi ásatásokat megerősítő leletanyagot hozott felszínre. Egyetlen Ti­szai kultúráiba tartozó cserép töredék egészíti ki új jel­leggel eddigi ismereteinket. A feltárás és az útépítés során végzett megfigyelések alapján a G a 1 a g о n y á s­hegy lankás oldalain nagyobb kiterjedésű újafobkő­di településre engednek következtetni, de a SZÉKES­FEHÉRVARI SZEMLE ugyanebben a jelentésében egy kocsijelenetes kőről is említést tesz, amely Sárközi Zsigmond házánál volt látható, 10 azóta elveszett. 1959­ben egy másik bennszülött sírkő, Valauna Nigrini f. sírfelirata 11 került be a Gyulai Töltés-dűlőből az István Király Múzeum kőtárába. Valószínűnek lát­szik azonban, hogy ez a bennszülött kőemlék is má­sodlagosan kerülhetett a lelőhelyre, ahol feltehetőleg későrómai sírok feküdtek. 12 A bennszülött település helye, amelyre a két kőemlék alapján következtetni le­2. ábra kori település feküdt, amelynek csak szélét semimisí­tette meg az új műút. Az út túlsó oldalán levő kisebb emelkedő elhordásakor leletanyag csak szórványosan került elő, ez a terület valószínűleg már kívül esett a településen. 8 Eraviscus temető feltárása a mányi Kálváriadom­bon. M á n у határában a kutatás több helyen ismert rómaikori település-nyomokat. 1933-ban a Kő há­nya s dűlő ben találtaik egy kisebb helyiségekből álló épületet Philippus Arabs dénárjával és nagy­bronzával, valamint kissé távolabb két kőlapokból összerakott sírt. 9 Ezek az adatok inkább III— IV. száza­hetett, csak az 1959. évi ásatás alapján köthető a Kál­váriadomb környékéhez. A Budapest—Bécs között készülő műút építéséhez a mányi Kálvária dom­bon 1959-ben kőbányát nyitottak és a domb nyugati felét gépi erővel elhordták A domb tetején, a 15—30 cm vastag humuszréteg eltávolítása során nagy rész­ben elpusztult a településhez tartozó temető. A szo­katlanul magas, három oldalról meredek domb keleti lejtőjén a földkotró által érintetlenül hagyott terüle­ten hat sírt sikerült feltárni. 13 A temető az 1. sírban ta­lált vaslándzsa alapján a LT D-től volt használatban, legkésőbbi leletei a II. század közepére tehetők. A sí­8 Arch. Ért. 87 (1960) 227. S MAROSI A., SzSz 3 (1933) 15. íö Ibid. A kőről említést tesz: SÄGI K., Arch. Ért. 194445 229, 12. sz. 11 A kőemléket más helyen fogjuk közölni­13 ROSNER GY. jelentése. A sírkő egy Hercules-Anteus re­lieffel együtt 1944-ben bunkerásás közben jött felszínre. И A sírok leírásával és a temető részletes feldolgozásával másutt fogunk foglalkozni. 7* 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom