Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Tanulmányok – Abhandlungen - Éry Kinga – Kralovánszky Alán: Székesfehérvár-környéki X–XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. – Palaeo-sociographical Examination of the Population of 10th–11th Century Cemeteries Near Székesfehérvár. II–III, 1961–62. p. 69–89.
С) Az alkarok helyzetét illetően — figyelembe véve a nemet és életkort — azt látjuk, hogy a juvenis korcsoportot kivéve, a párhuzamosan elhelyezett alkarok az összes korcsoportban egyaránt előfordulnak mindkét nemnél. Gyermekeket csak párhuzamosan elhelyezett alkarokkal temettek el (itt fel kell hívnunk a figyelmet a kis (2) esetszámra). Figyelemre méltó, hogy csak a felnőtteket, tehát 23 éven felülieket temettek el úgy, hogy akár mindkét, akár csak az egyik kéz a szeméremcsonton helyezkedik el. A többi variáció csak a juvenis és adultus korcsoportokban ismeretes. Egy esetben ismeretes egy adultus korú férfi, akit a mellén keresztbe fektetett alkarokkal temettek el. Nem valószínű^ hogy ez a tartás a kereszténységgel összefüggő jelenség lenne, mivel a férfit vaskéssel, tehát jellegzetes pogány hitvilággal kapcsolatos tárggyal temettek el. Bár éppen a kereszténységre való áttérés időszakában nehéz tisztán látni ebben a kérdésben, mivel az ilyen szempont szerint vizsgált összehasonlító anyag ma még kevés. (Lásd a 12. táblázatot.) SZÉKESFEHÉRVÁR— SÁRKERESZTÜRI ÜT 7 Általános paleoszociográfiai rekonstrukció A) A 31 feltárt sírból 13 sírban volt melléklet (41,9%), 18 sírban nem volt melléklet (58,1%). B) A leletek megoszlása a három nagy leletcsoportra szétbontva az alábbi: I.: 7 féle 53,8% (hajkarika, torques, ruhadísz, dísztű, karperec, gyűrű, csat). II.: 5 féle 38,4% (vaskés, csiholó, kard, kengyel, zabla). III.: 1 féle 7,6%, (ló). C) A leletanyag gyakorisága a következő: sima (?) hajkarika 8 (6), karperec (6), gyűrű (5), kés (4), ruhadísz csat, kengyel, zabla (2—2), torques, dísztű, csiholó, kard, ló (1—1). 13. Táblázat Leletegyütteßek sírok szerinti megoszlása Székesfehérvár — Sárkeresztúri út < N (Л « 05 03 03 M 'о? л cd g i/5 to а о 1 О S3 to чз О ÜD G :3 to и N to д у О) S-l eu а а S3 и О cd to Ü M cd > со > о M + О о to ! и •о ц са си >^ ад С 0) cd N -о „A" 1 + + + -г1 1 — — + + + + 2 1 — — + + + + 3 + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 4 — + + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 5 — + + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 6 7 8 9 + + + + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 10 + + + + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 11 — + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 12 — + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 13 | + + + + -г4.+ + + + + 4+ + т + + 1 Karperec, gyűrű, torques és sima haj karika együtt fordulnak elő. Felszerszámozott lóval, vagy fegyverrel eltemetett halottnál nem találunk karperecet, vagy gyöngyöt. (Lásd a 13. táblázatot). D) A sírokból ismeretes lelettípusok számának megoszlása az alábbi táblázatban látható. Legtöbb a melléklet nélküli sír. A tárgytípusok száma aránylag kevés, s ez fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. (Lásd a 14. táblázatot.) 14. Táblázat Tárgytípusok előfordulási aránya Székesfehérvár — Sár кeresztúri út Tárgytípusok száma Esetszám Százalékos megoszlás 0 18 58,1 1 5 16,1 2 4 12,9 3 2 6,4 4 2 6,4 2 31 99,9 E) Alábbi táblázatunkban a régészeti leleteknek előfordulási százalékát adjuk. Ezek az adatok valószínűleg a mindennapi életben is egykor meglevő szokásokat tükröznek. (Lásd a 15. táblázatot.) F. Az alkarok helyzetét csak a mellékletes sírokban figyelték meg (az egész feltárt terület 40,6%-ban). Leggyakoribb szokás az alkarokat a testtel párhuzamosan fektetni (69,2%). A többi négy variáció csak 1—1 esetben ismeretes. (Lásd a 16. táblázatot). Részletes paleoszociográfiai rekonstrukció elvégzése nem lehetséges, mivel a síronkénti régészeti leletanyagot nem lehetett egyeztetni az embertani anyaggal a feljegyzések pontatlansága miatt. ' MAROSI A., Arch. Ért. 39 (1920—22) 34—.; IKM adattár. 8 A koponyák átvizsgálásával hat esetben észleltünk oxidnyomokat a csecsnyúlványnál. A leletanyag első ismertetésénél — v. ö. 7. jpgyzet említenek hajkarikát. viszont csak két esetben 79
