Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Diana templom Gorsiumban? II–III, 1961–62. p. 211–212.

bár megmozdulásról nem tudunk, nem gondolhatunk a feliratok történeti hátterének vizsgálatában másra, mint a polgárháborúra, amelyben a pannóniai csapatok döntő módon vettek részt (fUz J., Acta Arch. Hung. 14 [1962] 89 .). Sőt ebben is elsősorban itáliai hadjáratra gondolhatunk, amely Septimius Severus császárrá eme­lésével, majd győzelmével elsősorban pannóniai kezde­ményezésnek tekinthető. Ha a három feliratot az itáliai hadjárat idején, vagy közvetlenül utána emelték, fel kell tételeznünk, hogy C. Valerius Pudens 193 áprili­sában Septimius Severus usurpatioja idején már hi­vatalban lehetett. Pannóniai helytartósága tehát legké­sőbb 193 legelején kezdődhetett, de nem lehetetlen, hogy már az előző évben átvehette a provincia kor­mányzását. Ezt a feltevést megerősíthetik azok a kö­vetkeztetések, amelyeket consulatusának időpontjára vonatkozóan levonhatunk. Ha nem is tekintjük döntő bizonyítékának, feltétlenül figyelembe kell vennünk africai proconsulatusában utódának, P. Iulius Scapula Tertullus Priscusnak (211 és 213 között; B. E. Thomas-' son, op. cit. I. 33.) consulatusát: 195-ben volt Ordina­rius. Mivel a proconsulatust általában a consulok rangsora szerint nyerték el a kitüntetett senatorok (idem I. 33.), С. Valerius Pudens szabályszerűen leg­később 194 vécén lehetett consul suff Q ctus. Ebben az esetben legfeljebb 194 közeoéig kormányozhatta Pan­nónia inferiort, amelynek élén 192—194 években áll­hatott. R. Egger, Pannonica. Omagiu lui Constantin Dai­coviciu cu prilejul implinirii a 60 de ani (Bucuresti 1960) 167—169. Alföldy G., P. Merlat: Jupiter Dolichenus. Antik Tanulmányok 8 (1961) 300—302. Mócsy A., Pannónia. PW Suppl. 9 (1962) 738—739 A Sárpentelén előkerült két Dolichenus felirat (CIL III 3342—3343) a múlt század óta különféle kö­vetkeztetésekre adott alapot: ezek a megállapítások azonban a későbbi felülvizsgálások során nem voltak fenntarthatók és a feliratokhoz fűződő kérdések egy része még ma sem tekinthető megoldottnak. Th. Mommsent követve sokáig a Dolichenus-papok oltára alapján Sárpentelén, illetve Gorsiumban tételezték fel Alsópannónia vallási központját. Alföldi A., aki ezt a nézetet véglegesen megcáfolta (Arch. Ért. 1940. 195-.), a pannóniai Dolichenus-papok keresztényellenes össze­sereglésénök emlékét látta az oltárban, amelyet 283— 293 között Aquincumban tartottak. Az elmúlt években megvizsgáltuk a két sárpentelei felirat előkerülésének, származási helyének kérdését és a köveket Gorsium leletanyagához soroltuk. (A Fe­jér megyébe hurcolt római kövek kérdéséhez. IKMK A/7 [1958] 7.) E megállapításból kiindulva feltételeztük, hogy az idők folyamán különféleképpen magyarázott oltár és a 202-ből származó építési felirat ugyanarra az eseményre: Septimius Serverus és Caracalla gorsiu­mi tartózkodására, az ottani Dolichenum felavatására vonatkozik (Acta Arch. Hung. 11 [1959] 241.) A Dolichenus-papok oltárára vonatkozó magyará­zatot a további vizgsálatok lényegében nem módosítot­Ez a feltevés szerint consulatusa után több mint két év telt el, amíg Germania inferior helytartóságát megkap La. Ez megfelel a gyakorlatnak, sokkal inkább, mint azok a feltevések, amelyek Pannónia inferior kormányzását 195-ig ) vagy 196-ig terjesztették ki. Sem­miféle támpontunk nincs annak találgatására, hogy mi­lyen hivatalokat tölthetett be helytartónk ez a két év alatt. Az a körülmény azonban, hogy 197 februárja után, amikor az utolsó ellenfelén győztes Septimius Severus a háborúban közvetlenül részt vett hadvezérei kőzött osztotta fel a legfontosabb provinciák kormány­zását (Virius Lupus Britanniát, Ti. Claudius Candidus Hispánia Tarraconensist, L. Fabius Cilo Pannónia supe­riort, T. Claudius Claudianus Pannónia inferiort kap­ta), ebben az osztozkodásban С Valerius Pudensnek — a szokásos előlépési gyakorlattól eltérően (cf. kéziratban levő Legati pro praetore Pannóniáé inferioris című munkámat) — Germania inferior jutott, nem hagv két­séget afelől, hagy a helytartó a polgárháború későbbi szakaszában is jelentős tisztséget v : selhetett és a csá­szár környezetéhez tartozhatott, esetleg mint comes. Erre már csak azért is gondolhatunk, mert 193 áprili­sában feltétlenül a császár közvetlen híveinek, seeítő­társainak egvike volt, akivel Pannóniában már előző­leg is szorosabb kapcsolatban állhatott. Fitz Jenő ták. R. Egger aki tanulmánya írásakor fejtegetésünket nem ismerte. Alföldi A. idézett megállapításának kriti­káját adja: az oltár szövegezése nem indokolja, hogy keresztényellenes összejövetelre következtessünk belő­le, maga a felirat nehézség nélkül a III. század elejére is keltezhető. Kevésbé egyöntetűen alakult a templom-helyre­állítására vonatkozó építési tábla értelmezése. Mint is­meretes, a töredékes feliratot Th. Mommsen templu(m) d(ivi) [Marci] formáiban olvasta, míg Alföldi A. templu(m) D[olicheni)-re egészítette ki. R. Egger és tőle füg­getlenül Alföldy G. a templu(m) D[ianae] feloldást tart­ják valószínűbbnek, részben a kiegészítés számára ren­delkezésre álló helyre hivatkozva, részben arra a kö­rülményre, hogy Iupiter Dolichenus neve egyszerűen Dolichenus formában feliratokon rendkívül ritka. Mó­csy A., aki a Dolichenus-ra történő kiegészítést szin­tén kétségesnek tartja, elsősorban valamelyik consec­ralt császárra gondol s így lehetségesnek tartja, hogy Th. Mommsen olvasása továbbra is helyénvaló. A vélemények sokfélesége rávilágít a kiegészítés bizonytalanságára — s ehhez még hozzá tehetjük: az említett vélemények távolról sem merítették ki a fel­oldás lehetőségeit. Mert szól lehet d[ei Solis], d[ei) [S(olis] i(nvicti) M(ithrae)], d(eae Syriae] stb. feloldások­ról is. Az ásatások eddigi eredményei alapján nem le­hetetlen, hogy a már feltárt Minerva-templom (?) és oltár alapján feltételezett dolichenum mellett más is­tenségnek is volt temploma Gorsiumban. Az a körül­mény, hogy a templom helyreállítói Septimius Severus és Caracalla voltak — esetleg 202. évi pannóniai tar­DIANA TEMPLOM GORSIUMBAN? 14» 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom