Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Szemle – Rundschau - Petres Éva, F.: A kelta eredet kérdéséhez. II–III, 1961–62. p. 205–207.
A KELTA EREDET KÉRDÉSÉHEZ К. Willvonseder, Die Kelben in Mitteleuropa. Beitrage Österreichs zur Erforschung der Vergangenheit una Kuiiturgescnichte der Menscneit — Symposion 1958 (1959) 75—93 A kelta kutatás eredményeinek teljes szintézisét kapjuk K. Willvanseder összefoglaló mimikájában, elsősorban a Közép-európai és ezen belül az oszitrák kutatások tükrében. A beszámoló, amely 1958-ban hangzott el az osztrák régészeti eredményekkel foglalkozó symposiioooin, a kutatás fő problémáit, a még megoldásra váró kérdések köré csoportosítva tárgyalja. A kelta probléma központi kérdése a kelta eredet, a Hallstatt— La Tène kor átmenetének megoldása. A kérdést a kutatás több oldalról próbálja megközelíteni. Az egyik megoldás a görög és etruszk import elterjedésének, hatásának történeti feldolgozásával igyekszik térben és időben rögzíteni a kelta műveltség kialakulását. A Földközi tenger vidéke már igen korán, i. e. 7. sz-tól, a késő Hallstatt idején kereskedelmi kapcsolatban van Közép-Európa Ny-i részével. A görög kolóniákból érkező importáru, amely társadalmi struktúrában is érezhető változást okoz, legerősebben egy jól körülhatároló területre sugárzik ki: Dél-Németország—Svájc—Kelet-Franciaország területére, azaz az ÉNy-alpi Hallstatt kultúra területe a Felső-Rajna és Felső-Duna vidékén, a fiatalabb Hunsrücík-Eifel kultúra a Rajna vidékén és végül a Saone—Doubs— Marne vidéki késő Hallstatt kultúrák, Ez az a terület, amelyben ma a legnagyobb valószínűséggel láthatjuk a keltaság kialakulási területét. A késő Hallstatt és kora La Tène időszakban három csoport különböztethető itt meg. A csoportok a fejedelmi sírok alapján választhatók szét, gazdag anyaguk —import darabjaik — feudális jellegű társadalom kialakulásáról szólnak. A régibb csoport temetkezéseire négykerekű kocsik, hatalmas halomsírok jellemzőek. Területileg ez Kelet-Franciaország és az ÉNy-Alpok Hallstatt kultúráinak vidékét jelenti, ezen belül a Felső-Rajna vidéki fejedelmi sírok régebbiek, mint a Wurtemberg környékiek. A legfiatalabb csoportot két kerekű kocsi használata jellemzi, a Rajna, Mosel és Saar vidékén terjedt el. A csoportok megkülönböztetése időbeli, — etnikailag és kulturálisan nem választhatók széjjel. A valamennyiben fellépő Földközi tengeri import áru két, különböző irányú és korú úton jut el területükre. A régibb út, a rhodosi alapítású Massalia—Marseilleből Dél-Franciaországon keresztül KeletFranciaországba a Felső-Szajna vidékéig, másrészt Svájc középső vidékére és a Rajna jobbparti területére egészen a Felső-Duna vidékéig juttatja el a rhodos-milesosi árut — bronzedényeket, attikai fekete alakos vázákat és a Massaliaban készült szürke színű edényeket. A másik, fiatalabb, a La Tène-kor elején jelentkező importhullám az Alpokon keresztül érkezik, az Alpok lakosságának közvetítésével. Ezen az úton jut el ÉszakOlaszországból az etruszk, majd később a görög Syrakusai Hieron királyságának közvetítésével a késői fekete alakos és a vörös alakos görög edények háromlábak, kannák stb. Az egyes import darabok (csőrös kanna, braubachi tál) időbeli jelentkezése lehetőséget ad arra, hogy a két terület közti kapcsolat abszolút időrendjét is megállapíthassuk. A késő Hallstatt — kora La Tène kor kialakulását más oiuairoi lgyensziK. megviiagiiani a regeszexi leietek, lument tipoiogia segítségével aoigozó mouszer. ti. Zurn а neuneourgi teiep ásatási ereumenyei es a „-faukeiiiibeí" ieiaoigozasa aiapjan Wurtemberg es bajorország késő Hanscatti-Kori formáinak kronológiáját dolgozta ki. Megkülönböztet egy idősebb íázisc (-L>i), egy fiatalabbat (JJ 2 ), ezt követi a La Tène-korú fokozat (D 3 ) — beoszitasa a leletanyag alapján készült. A LT A és HA D időszak teljes egyseget alkot, bár a LT A horizont sokkal szegényebb, mint a HA D fejedelmi sírotükal gazdag korszaka. A HA D és LT A anyagot egyaránt tartalmazó telepek megszűnését H. Zürn szerint a LT A folyamán megkezdődő kelta vándorlás okozhatta (i. e. 400 körül). A régészeti módszer egy másik nagy segítséget kapott a heuneburgi ásatások statigráfiai eredményeinek felhasználásával. Heuneburg legalsó rétege (V.) késő Hallstatt-kori telep, amely egy régibb urnamezős telep maradványaira épült, az Alb-Salem kerámia továbbélése jellemzi. Ezt követi a IV. periódus erődített, agyagtéglafallal és faszerkezettel kialakított települése. A III. periódusban néhány épület leégett. Е1р1атго2азал készült az I/II. periódus fa-kő-szerkezetű legfiatalabb idejű várfala. A legérdekesebb a IV. per. vályogtégla szerkezetű fala, amely derékszögű bástyáival teljesen újszerű a Hallstatt-kori Európa területén. Feltótlenül a Földközi tengermelléki görög területen járt emberek, vagy görög mester irányítását kell feltételeznünk. A Hallstatt 1 — La Tène átmenet korának a legteljesebb rögzítését az import javak nyújtatta időrend, a heuneburgi statigráfia és a Zürn-féle tipológia eredményeinek összegezése adja. A fehér alapú, vörös polírozású 6. sz-i kerámiával datált Heuneburg IV. megfelel a L\ fokozatnak, Heuneburg III— II. fekete alakos áruval a D 2 fokozattal párhuzamosítható, Heuneburg I. fázisát már } ,La Tène-jellegű, késő Hallstatt műveltség" jellemzi. Az anyag diktálta abszolút dátumok a következők: Heuneburg V—IV 560—520 Heuneburg III 520—470 A három összevetése alapján úgy alakul a kép, hogy DNy-Németországban a késő Hallstatt és kora La Tène között folytatólagos a fejlődés, szerkezeti változás nélkül. — Bizonyos fokú díEerenciálódás idősebb és fiatalabb fokra, csak a LT В időszakban vehető észre, amikor a kora LT stílus már k'alakult. A datálható importáru, a tipológiai, •ítatigráfiai eredmények összevetése mellett még egy kutatási ág eredményei vehetők számba: a késő Hallstatt és kora La Tène anyag stílustörténeti és művészettörténeti vizsgálata. Ez azért sem mellőzhető, mert a keltaság kifejezési módját a La Tène stílus jelenti. Még a kora LT fejedelmi sírokat megelőzően, a 6 .sz. második felében mediterrán elemek figyelhetők meg az Alpoktól É-ra húzódó területek hallstatt ízlésű régészeti anyagában. Például a Hatten bei Weisenburg (Elzász)-i gazdag sír, tipikus Hallstatti fejedelmi sír, de itt már olyan növényi és állatmotívumok fordulnak elő ; amelyek az etruszk és görög (művészetből ismertek, s amelyeknek különböző változatai majd a La Tène stílus jellemzői lesznek. Az importált áruk — fegyverek, edény stb. — adják az impulzust, amelynek hatására 205
