Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: Floriana. Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. – Floriana. Bericht über die Ausgrabungen der römischen Siedlung bei Csákvár, 1960. II–III. p. 153–158. t. XLVII–XLVIII.

7. Sírkőtöredék, bennszülött-viseletű nőalakkal. II. század. 31 8. Áldozati jelenetes töredék, bennszülött nő­alakkal. II. század. 32 9. Kocsi jelenetes sírkőtöredék. I| II. század. 33 10.. Kocsájeienetes sírkőtöredék. I/II. század. 34 11. Kocsijelenetes sírkőtöredék. I, II. százada 5 12. Sírkő, bennszülött házaspárral. L6 A felsorolt kőemlékek az I. század második felétől a markomann háborúkig terjedő időből valók. A kocsi­jelenetes sírkövek 37 és a bennszülött viseletű nők áb­rázolásai 83 az itt élő lakosságot az eraviscusokhoz kötik. A névanyag szinte egészében kelta jellegű. 39 A kutatások hiánya miatt egyelőre nem dönthető el, vajon a koirai rómaikori település ugyanott feküdt-e, mint a későbbi. A másodlagosan felhasznált sírköve­ken kívül sem a település, helyén, sem a későbbi te­metőben bennszülött leletanyag, nem került elő. Az eddig feltárt egyetlen bennszülött urnasír távolabb, a Máléhegyről való. 40 A másodlagos talált kőemlékek mellett a telepü­lés korai életére vallanak a szórványosan előkerült I századi érmek is: 41 1. Nero sesterciusa, lugdunumi veret 64-6 -tool, 42 Av.: NERO GLAVD CAESAR AVG GER PM TRP IMP PP Rev.: SC ROMA — Victoriát tartó ülő sisa­kos Róma. 2. Vespasianus sesterciusa, nem azonosítható. 43 3. Titus sesterciusa, római veret 80-8Hből. 44 Av.: IMP T CAES DIVI VESP F AVG PM TR PP COS VIII. Rev.: MEMORIA DOMITILLAE. A szórványos érmek száma nem nagy, de a III. század végéig, illetve a IV. századi temető idejéig összefüggő, megszakítás nélküli sorozatot ad: 4. Hadrianus. 5. Sabina. 6. Antoninus Pius. 7. Marcus Aurelius. 8. III. Gordianus, 2 db. 9. Trebonianus Gallus 10. Probus 11. Diocletianus 12. Maximianus Herculius 13. Galerius 14. Maxentius 15. Licinius 16. Constantinus, 2 db. 17. Constantinus iun. 18. Constantinus nob. caes., Z db 19. Constans, 2 db. 20. II. Constantius, 2 db. A település II-IV. századi életével hozható össze­fïjgg2ii!e a Báróeziházi barlang Diana szentélye is. A barlang gazdag aeneoUit-korabronzkori leletein kívül 45 a római kort a két Diana-felirat mellett csak érmék képviselik. Ezek között Marcus Aurelius 172-re da­tálható sesterciusa a legkorábbi, 46 a többi mind a IV. századi (Maxiimianus Herculius, Licinius 2 db, II. Con­stantius 2 db, I. Valentinianus, Valens). A két Diana­felirat is Marcus Aurelius koránál előbbre nem he­lyezhető, valószínűleg III. századiak: 47 Dian(a)e sac(rum) / M. Aur(elius) Consta jntinus vete[r(anus)] / ex preto[r.] A. Con[siba]/nti(n)us / in re sua p(osuit). A régészeti leletekkel is igazolható csákvári te­lepülés csak a római kor utolsó szakaszára, a IV. századra esik. Nemcsak a község belterületén előke­rült szórványos leletek topográfiai elhelyezkedése bi­zonyítja ezt, de az István Király Múzeum ásatásai is, amelyek 1930—1960 között 68 későrómai sírt hoztak napvilágra. A nagykiterjedésű temető, amelynek csak kis részét sikerült eddig feltárni, a IV. század közepé­től volt használatban. Húnkori és sermán jellegű em­lékanyaga alapján még az V. század közepén is te­metkeztek bele. 48 Csak a további kutatások dönthetik el, meddig élt ez a lakosság Csákvár területén. A későbbi korok­ból származó emlékanyag azonban a meHett szól, hogy a római településen, illetve környékén, ha nem is megszakítások, lakosságcserék nélkül, de szinte fo­lyamatosan lakott ember. A népvándorlás idejére he­lyezhetők azok a leletek, amelyek 1937-ben a Csák­berénytoől Bicske felé vezető országúttól keletre, a Badacsoinymajor és Fornapuszta közötti legelőn ke­rültek elő. 49 Egy honfoglaláskori sírt 1929нЬеп talál­tak a Rókahegyen, 50 de valószínűleg ugyanebből az időből származott az a sírlelet, amelyet 1960-ban ta­láltak emésztőgödör ásása közben a Héring-féle kert szomszédságában, ahol az emberi váz mellett részle­gesen eltemetett ló és egy kutya feküdt. 1960 őszén a plébánia hátsó udvarában végzett tájékozódó kuta­tás ugyancsak korai középkori cseréptöredékeket és egy épület pilléreit hozta felszínre. 51 A harminc éven át folytatott ásatások és a mint­egy száz éve gyűlő szórványos leletek alapján a IV. századi település határai hozzávetőlegesen a követke­zőkben határozhatók meg. (1. ábra) A temető egyfelől a Petőfi Sándor és a Calvin utcák két oldalán helyez­kedett el, másfelől e két utca találkozásától délre induló Szilárd Gyula utcától keletre lévő kertekben határozható meg. A Calvin utca erősen emelkedő domíbra fut fel, legmagasabb pontján a református templom áll. A paplak és az iskola kertjében 1932-ben végzett ásatás csak koraibronzkori leleteket hozott fel­színre. A római temető idáig már nem terjeszkedett ki. Hasonlóképpen nem találtunk római leletekre 1960­ban a Calvin utca ÉK-i sarkán lévő nagy telken, ahol 31 KUZSINSZKY В., op. cit. 227, 2. SZ.; FITZ J., op. cit. 90. SZ. 82 KUZSINSZKY В., op. cit. 229—, 4. sz.; FITZ J., op. cit. 91. sz. 33 KUZSINSZKY В., op. cit. 231, 7. sz.; SÄGI K., op. cit. 3/b. sz. 34 KUZSINSZKY В., op. cit. 231, 8. Sz.; SÄGI K., op. Cit. 3,'c. sz. 35 SAGI K., op. cit. 3/d. sz. 3« IKM inv. 10 175. 37 SAGI K.. op. cit. 226. ЗЙ FITZ J., op. Cit. 137—. 39 A csákvári feliratokon előforduló bennszülött nevek: Ad­nama, Anculatus, Asio, Atalus, Atezissa, Capacita, Deivo, Magimarus, Raudomaeus, Ricmara, Saturnus, Trovcetima­rus, Vibianus. Vibius. A nevek elemzését ld. MÖCSY A., op. cit. 162—. 40 MAROSI A., SzSz 7 (1937) 27. 4LA felsoroltakon kívül egy rendkívül kopott I. századi érem volt a 45. későrómai sírban. 42 H. MATTINGLY, BMC 1 (1923) 324. SZ. 46. t. 4. 43 IKM 585/1913. 44 H. MATTINGLY, op. cit. 2 (1930) 228. 45 A barlang ásatásából előkerült leletanyag átengedését Kretzoy Miklósnak köszönöm. Az őskori leleteket Roska Márton dolgozta fel. 46 H. MATTINGLY, op. cit. 4 (1940) 1416. SZ. 82. t. 7. 47 CIL III 3363; KERÊNYI К., Pannónia 4 (1938) 205. 48 A temető feldolgozását a feltárás későbbi szakaszában fog­juk megadni, amikor a korábbi ásatásokat elegendő meg­felelően feltárt sír hitelesíteni fogja. 49 DORMUTH A., SzSz 7 (1S37) 69. 50 MAROSI A., SzSz 6 (1936) 43. 51 Ennek a kutatásnak ismertetését Bóna I. fogj a adni. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom