Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Második jelentés a táci római település feltárásáról, 1960. – Gorsium. Zweiter Bewricht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1960. II–III, 1961–62. p. 141–152. t. XXXIV–XLVI.

2. A villa felépítését megelőző épületnyornok nem foghatók fel egyetlen rövid korszak emlékeinek, azaz egyidejű éknek. A korai periódusok kérdése még nemi tekinthető lezártnak, tisztázottnak, valószínűnek látszik azonban, hogy a villát legalább három építési korszak előzte meg. Ezek közül leg jelentősebbnek a középső korszak nevezhető, amelyben a későbbi villa keleti részében a templom állott. A villánál szélesebb falú, igen jó minőségű épületet 1,67 rn-rel mélyebbre alapozták, mint azt. Északnyugati sarkában kis foltokban megmaradt finom terrazzo padlója fölött a villa sokkal rosszabb kivitelű padlója, imíg a templom megmaradt falait később legalább annyira lehordták, hogy a keleti udvar szintjéből ne emelkedjenek ki. Azok a falcsonkok, amelyek a templom déli és keleti falát metszik, minden esetiben későbbiek annál: ezekt>en esetleg a harmadik periódust láthatjuk. Hasonlóképpen a templom padlószintje és a villa terrazzo ja között figyelhetők meg a vályogtégla-padlók. Egy helyen a vályogpadló a templom egyik oszlop-alapzata fölé is kiterjeszkedett, ami a perióduskülönbséget kétségtelenné teszi. Magától értetődőnk, к látszik, hogy a templom falára épített későbbi falak és a vályogpadlók ugyanahhoz a periódushoz tartoznak. Ezt megerősíti a falak gyenge minősége, a homokba tett kövek durva falazási módja is. A templomtól délre eső nehezen áttekinthető területen több mélyen alapozott, de gyönge falcsonk került elő, amelyek esetleg korábbiak a templomnál. A korábbi periódusok tisztázása a villa többi részében az 1961. évi ásatásira vár. 3. Amíg a villa felépítését megelőző korszak több periódusra bontható, mint a kutatás eddig feltételezte — és ennek következtében lényegesen hosszabb ideig tartott —, magának a villának építésében az általunk feltárt területen két periódusát tudtuk megfigyelni. Ezek a periódusok, mint azt a 24. teremben végzett 1959. évi megfigyelések is megerősítik, viszonylag gyorsan követték egymást, nagyobb időköz nem választhatta el őket egymástól. <A 24. teremben megfigyelt három padlószint ihelyi javításnak látszik. Ugyanakkor a villa déli oldalán lévő helyiségekben és a porticusban csak egy padlószintet találunk.) Ugyanerre következtethetünk abból a körülményből is, hogy a villa falait — a talajszinthez alkalmazkodva — mindenütt egyforma mélységben alapozták. A falak falazási technika tekintetében sem válaszhatók el egymástól. Opus spicatumat három helyen figyelhetünk meg felmenő falmaradványokon, a keleti és déli zárófalon, valamint a 8—9. helyiségek között: a ko^ rabbi kutatás a három falat három különböző periódushoz kötötte.. De nemcsak ezekben az esetekben, általában véve is kérdésesnek látszik a 'korábbi kutatásnak az a kísérlete, hogy a villa falait különböző építési korszakokhoz kösse. Véleményünk szerint a villa legnagyobb részét egyidőben építették fel, később kisebb bővítés (21. terem) mellett inkább csak helyi átépítések történtek. Ilyen átépítés során falazták be a 17. terem nagy bejáratát és vele szemben az udvar északi falát, megszüntetve a korábbi apszist, továbbá a 15. és 13. helyiségek közötti átjárónyílást. Az elmondottak alapján a villa területének építési periódusait — a leletanyag vizsgálata előtt, ami pontosabb meghatározásokat tesz majd lehetővé, és esetleg több tekintetben módosíthatja az itt összefoglaltakat — a következőkben adhatjuk meg: I. periódus. A templomtól délre és délkeletre talált legkorábbi falak, a villa keleti főfalának alapo10 Alba Regia 1 zása alatti vályogfalak tartoznak ehhez az első korszakhoz, amelynek kezdete az I, II. század fordulójára tehető. Ehhez a periódushoz tartozik a villa területén talált igen nagy bennszülött leletanyag túlnyomó része. Bár a periódushoz tartozó kisebb épültek tisztázására még nem került sor, a leletanyag alapján valószínűnek látszik, hogy a II. század elejétől bennszülött településsel számolhatunk a villa területén. A periódus végére kétségtelen bizonyítékaink ma még nincsenek, az azonban a markomann háborúknál tovább aligha terjedhetett. II. periódus. A templom építésével és pusztulásával körülhatárolható korszak. A templom területén előkerült leletanyag feldolgozásáig nem dönthető el, vájjon építése még a maríkomiann háborúkat megelőző évekre, évtizedeikre esett-e, vagy már a helyreállítások során, a II. század végén, esetleg a III. század elején jött létre. Valószínűbbnek az utóbbi feltevés látszik. A templom pusztulását — amelyet vastag égési réteg jelez a terrazzopadlóm, kormos, átégett freskó töredékekkel — a III. század közepénél nem tehetjük korábbra. A templom tehát a villa déli fala alatt előkerült csatornával és a 21. teremben már korábban feltárt korai, jóminőségű falakkal a Severusok korának virágzó évtizedeiben állott. III. periódus. A templom pusztulása (talán 260) és a villa felépítése közötti évtizedekben a templom szomszédságában, részben annak falaira építve néhány vályogpadlós, rosszul falazott kis épületet határozott meg a feltárás. A templom falaira épített falaik világosan mutatják a templom pusztulásának fokát. Abból a körülményből viszont, hogy falaik a templom belsejében már nem találhatók, arra mutathat, hogy a romok nagy része ekkor még helyén maradt és akadályozta az építkezést. IV. periódus. Ez a villa felépítésének korszaka. Előzőleg a III. periódus viskóinak lebontásával általános tereprendezést hajtottak végre. A nagy építkezés számára valószínűleg ekkor szedték ki az északi, nyugati és részben a keleti oldalon a templom megmaradt falait. A templomi terrazzoját azonban helyén hagyták, sőt a 8. és 9. helyiségek K-Ny irányú falainak építésekor sem törték át, holott ezeket a falakat eredetileg mélyebbre alapozták. A villa építésének időpontját a tetrarchia koránál előbbre semmiképpen nem tehetjük, lehetséges azonban, hogy már csak Constantinus uralkodása alatt történt. V. periódus. A villa kibővítése és kisebb mérvű átépítése a IV. század második felére datálható feltűenően nagyszámú érmek, a 24. terem jól datálható felső padlója alapján valószínűleg I. Valentinianus korára keltezhető. A villa elpusztulására vonatkozó határozott adatokat az ásatás során nem kaptunk. Kétségtelennek látszik azonban a villa nagy részére kiterjedő, a VI. század második felére datálható germán temető alapján, hogy a villa ekkor már .гатокЬап hevert. Sőt az 51. sír helyzete azt is elárulja, hogy az épület egyes részei teljesen elpusztultak és a falai nem látszottak ki: a sírgödör ásásakor ugyanis a villa falaira találtak. és azt a sírnak megfelelően kiszedték: nem valószínű, hogy a sír helyét akkor is ott határozták volna meg, ha ott még látható fal lett volna. Fitz Jenő