Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Második jelentés a táci római település feltárásáról, 1960. – Gorsium. Zweiter Bewricht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1960. II–III, 1961–62. p. 141–152. t. XXXIV–XLVI.
GORSIVM Második jelentés a táci római település feltárásáról. 1960. A nyolcadik ásatási évben 1 a feltárási munkák március 7-től szeptember 23-ig tartottak. Aimíg az 1958/59. évi munkálatok nem mentek túl a korábban már kiásott, villa-épületek új feltárásán. 2 ebben az Alaprajz. (1. ábra). A korábbi ásatások a villa északi harmadát és a peristyliumot teljesen feltárták, keleti részét kutatóárokkal többé-kevésbé tisztázták. Az 1959. évi ásatás a villa nyugati oldalán a X. és XX. termeket szabadította ki a fölötte addig áthaladó út alól. A kutatóárokkal való ásatás esetlegessége a keleti oldalon is számos részletet megoldatlanul hagyott, míg a déli oldalon a többszöri kísérlet ellenére sem sikerült az épület határait megállapítani. A nyugati oldalon a földút minden kutatást lehetetlenné tett, a villának csaknem egyharmada ennek következtében az eddigi ásatások során ismeretlen maradt. A helyes értékelést — a keleti oldalon — különösen bonyolulttá tették a nehezen felismerhető periódus-különbségek, amelyek több tévedés forrásává váltak. így B. Thomas E. a villa délkeleti sarkán egy kelet felé kinyúló tornyot tételezett fel, a keleti főfalból kelet irányba kiágazó falak alapján. 4 Hasonló kelet felé kiágazó falak vezettek bennünket is arra a megállapítása, hogy az épület keleti főfala a 7. teremnél keleti irányiba fordul. 5 Ezek a nyugat-kelet irányú falak az 1960. évi teljes feltárás alkalmával más periódusnak bizonyultak. A villa az északi oldaton (6—21. termek által bezárt terület) 49,15 m széles, míg hossza a keleti főfalon mérve 57,70 m. 6 A déli és nyugati falck boszszúsága a délnyugati sarok kiszedett volta miatt pontosan néni állapítható meg, a két fal metszéspontját tekintve, a különbség nem lehetett számottevő. Mint már B. Thomas E. megállapította,, a villa bejárata a déli oldalon volt. 7 A villát dél felé lezáró főfal már a korábbi ásatásak során előkerült, a nélkül, hogy a kutatás lezáró jellegét felismerte volna. Az épület keleti főfala dél felé túl halad ezen a lezáráson, és befejeződik a nélkül, hogy jobbra vagy balra más falhoz csatlakoznék. Ez a falrész a villa előtti porticust zárja le kelet felől. A porticusnak hét oszlop-alapzatát találtuk meg, eredetileg valószíleg kilenc oszlopa lehetett. Az oszlopsor nem halad végig az egész homlokzat előtt, a nyugati oldalon э homlokzat egy negyedét a porticus szélességében egy még fel nena tárt helyiség foglalja el, A porticus keleti i Az első hét ásatás felsorolását Id.: FITZ J., Gorsium (Székesfehérvár 1960) 13—. 2 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 154—. ^ Az ásatáson a március 7 június* 30 között két régész (FITZ JENŐ, KRALOVANSZKY ALÁN) és 7—12 munkás veti részt. A július 1. szeptember 23. időszakban a két említett régészen kívül GESZTI ESZTER az Iparművészeti Múzeumból, továbbá az ELTE Régészeti Tanszékéről BANKI ZSUZSA, BORZSÁK ERZSÉBET, GABLER DÉNES, ásatási évadban az I. ós a II. villa területén, valamint a Margit-telepi temetőben a még fel nem tárt részéken folyt a munka, a nélkül azonban, hogy a. kutatás lezárásra került volna. 3 felében rossz minőségű terrazzo padló maradt meg. Ugyanitt vörös falfestés nyomai is kerültek elő, ezek a posticus mennyezetéről származhattak. A nyugati oldalon a leomlott párkányzat profilált töredékeit találtuk meg, A villa bejárata B. Thomas E. feltevése szerint az udvar és a nagy apszisos helyiség tengelyében nyílott. Ezt nem találtuk meg, mert a déli zárófalat az épület középső részén teljesen kiszedték. Aimenvnyiben a bejárat eredetileg valóban a tengelyben nyílt, azt a két megmaradt oszlop mögött kell feltételeznünk. A porticus keleti részében két-két oszlop mögött további két bejárata volt a villának, ezek méreteik alapján kocsibejárók voltak. A főbejárat és a peristylium között elhelyezkedő vestibulum kiterjedését, formáját a feltárás nem tudta tisztázni. A peristyliumb®. vezető küszöb és a peristylium keleti és nyugati falainak folytatásai maradtak meg ezen a területen, a nagy téglaalakú tér felosztására a kiszedett falak nyomai csak részben adnak kiindulópontot. Annyi kétségtelen, hogy legalább négy helyiségre oszlott ez a terület. A középső helyiség ('amelyből ajtó vezetett a peristyliuimba, terrazzo padlója lényegesen magasabban feküdt, mint a nyugati oldalon lévő helyiségé. A két helyiség között kiszedett fal iránya feltűnően eltért a többitől — a magyarázatot erre valószínűleg további kutatástól kell várnunk. A korábban nagyrészt feltárt peristylium és az udvar területén a következőket állapíthatjuk meg az 1960. évi kutatások alapján: a földút miatt eddig ki nem ásott DNy-i sarkon találtuk meg a peristylium legjobb állapotban, legmagasabban megmaradt falait, ajtónyílás nélkül. Padlót seim itt, sem a peristy Humban másutt nem figyeltünk meg (a korábbi ásatás is hasonló eredményre jutott), a járószint azonban jól felismerhető volt. Ebhez a szinthez csatlakoztak a peristylium nyugati fala mellett húzódó lesüllyesztett, téglával kirakott kádak, amelyekre a későbbiekre még visszatérünk. Az udvar nyugatra néző bejáratát nem volt módunkban megtalálni: ez a falszakasz, csaknem az udvar ÉNy-i sarkáig áldozatul esett a második GÉMES BALÁZS. HORVÁTH BÉLA, KELEMEN MÁRTA. KOCZTUR ÉVA. LAMPROPULU FOTINI, LÁNYI VERA, MESTERHÁZI KÁROLY, MOLNÁR VERA, PETŐ MÁRIA, ROSNER GYULA, SZABÖ MIKLÓS, TORMA ISTVÁN egyetemi hallgatók és 25—28 munkás dolgozott. 4 B. THOMAS E., Acta Arch. Hung. 6 (1955) 91. 5 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 156. 6 A korábbi mérési adatok nem egyeznek ezzel. 7 B. THOMAS E., op. cit. 89. AZ I. VILLA FELTÁRÁSA 141
