Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Kovács Tibor: Jelentés az Aba-Belsőbáránd–Bolondváron végzett 1960. évi ásatásról. – Report on the Excavations Carried out on the Bolondvár at Aba-Belsőbáránd in 1960. II–III, 1961–62. p. 131–136.

JELENTÉS AZ ABA-BELSŐBÁRÁND-BOLONDVÁRON VÉGZETT 1960. ÉVI ÁSATÁSRÓL A talajművelés során megbolygatott Aba-Belsőbáránd-Bolondvárról jelentős mennyiségű bronzkori edény töredék került a Székesfehérvári István Király Múzeumba, 1960 nyarán. A terület veszélyeztetettsége leletmentő ásatást tett szükségessé, amelyet a Történeti Múzeum Régészeti Adattára megbízásából I960 augusztusban végeztünk el. A földvár helyére vonatkozóan számos említést találunk a régebbi irodalomban,

1 de régészeti feldolgozását csak az ötvenes években indította meg Nováki Gyula, Fejér megye őskori földváraival foglalkozó dolgozatában. Terepbejárás és felmérés alapján leírta a Bolondvárat, és közölte térképét is.

2 Kormeghatározását a szegényes felszíná leletek alapján kísérelte meg. A lelőhelyen ezideig ásatás nem volt. Az 1060. évi feltárás hitelesítette a várat, s megadta a település rétegsorát is. A Bolondvár az Abához tartozó Belsőbárándpuszta keleti határában fekszik, 100 méterre a „Kanális" pataktól, a Háromvölgy fennsík nyugati szélén. Alakja háromszögre emlékeztet, amelyet 25 méter széles, 2 méter mély árok két részre oszt. (1. ábra>.

3 Hossza 180, szélessége 100 méter.

4 A Bolondvár mai alakját csak a középkorban nyerte el. Nováki Gy. részletesen leírja a vár 1. jelzésű északi részének közepét elfoglaló, 6 méter széles árakkal védett köralakú erődítését. A felszíni leleteket középkorinak határozza meg.

5 A feltárás ideje alatt tüzetesen megvizsgáltuk az 1. jelzésű rész felszíni jelenségeit. Az ott tapasztaltakat a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az utóbbi években, s ma is erősen csökken a bolygatatlan felület. 2. A második világháború idején keletkezett futóárkok keveredett földjéből középkori cserepek mellett bronkOiriak is kerültek elő. Feltételezhető tehát, hogy a vár e része is lakott volt a bronzkorban. A feltárást a földvár déli négyszög formájú részében kezdtük meg. A 4x4 méteres I. szelvényt a fővilágtájaknak megfelelően jelöltük ki a vár nyugati szélétől kb 30 méterre. Ebben a szelvényben 37 és 50 cm között öt egymás után következő lakószintet bontottunk ki. A II. szelvényt az elsőtől 25 méterre délkeleti irányban, a vár keleti fala mellett nyitottuk mee. Oldalait a fővilágtá] ak iránya határozza meg. A 33 méteres felületen 97 és 246 cm között nyolc egymásra települt szintet tártunk fel. Házak —' jelenségek I. szelvény 1. ház A szelvény délnyugati sarkában 37 cm mélyen, helyenként töredékes kemény agyagos felület jelzi. i Említések a régebbi irodalomban: a) Pesty Frigyes kéziratos helységnévtára. (1864-65) Apponyi Könyvtár. Fejér megye, 6. b) RÖMER F., Compte Rendu II., I. rész 991. c) Arch. Ért. 1872. 313. d) Pesti Napló, 1876. IX. 21. Felbontása után tisztázhattuk szerkezetét: agyagalapozásra rendszertelenül vékony nádakat és vesszőket fektettek, amelyet 2-3 cm vastagon újra saraztak. Ezen a jómegkötésű házalapon több vastag pár1. ábra huzamos áglenyomatú sártapasz darabot találtunk, amely felmenő agyagfalos építményre utal. A házat a profilok nem mutatták, így egész területe a szelvényen belül feküdt. Alakját erős rongáltsága miatt nem határozhattuk meg. 2. ház Határozott körvonalú házalapokat figyelhettünk meg a szelvény nyugati felében 80, illetve 91 cm mélységben. A keményre döngölt szürke-meszes agyag padlók északi és keleti oldala fedi egymást. Tehát a felső szint az alatta levő megújítását jelenti. A ház e) KÖNYÖKI J., A középkori várak. 279. ^ NOVÁKI GY., Fejér megye őskori földvárai. Arch. Ért. (1952) I. 8. 3 A vár térképét Novákitól vettük át. op. cit. 7. 4 NOVÁKI GY., op. Cit. 9. 5 NOVÁKI GY., op. cit. 10. 9* 131