Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Új szerzemények – Sammlungen, Neuerwerbungen - Petres Éva, F.: Kiállítások. – AusstellungenII–III, 1961–62. p. 123–126. - Beethoven Múzeum, Martonvásár. II–III, 1961–62. p. 123. t. XXXIII. - Dunántúli képzőművészeti kiállítás. II–III, 1961–62. p. 123–124.
Fejér megyei képzőművészek kiállítása 1958, IKMK D/12 (1958) A martonvásári Beethoven Múzeum. IKMK D/13 (1958) Dunántúli képzőművészek kiállítása. IKMK D/14 (1958) Kiállítás a régi orosz iparművészet magyarországi emlékeiből. IKMK D/15 (1959) Beethoven Múzeum, Martonvásár Haydn nevét Eszterházához köti a zenetörténet, Beethoven magyarországi kapcsolatait — a Brunszvik testvérekhez fűződő barátságát — Martonvásár jelzi. Az egykori Brunszvik kastély a hozzátartozó nagy parkkal, Beethoven látogatásainak színhelye, ma a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona, mezőgazdasági kutatóintézete. A Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala egyik fontos feladatául választotta, hogy Martonvásárt a magyarországi Beethoven kultusz központjává fejlessze. Első lépésiként programmjuk megvalósításához, a Beethoven emlékmúzeumot hozták létre. (XXXIII. t.) A kutatóintézet a kastély földszintjén, a kert felé eső szárnyon jelölt ki két helyiséget a gyűjtemény számára. A félévet jelentő anyaggyűjtés után, melyet Major Ervin zenetörténész végzett, sikerült a lehetőségekhez képest teljes magyar vonatkozású Beethoven gyűjteményt kialakítani. Az első teremben Beethoven és Magyarország a fő mondanivaló. Beethoven a korabeli magyar zeneirodalomban, Beethoven művek első magyar kiadásai, Liszt, Mosonyi, Hubay, Kodály, Bartók Beethoven átiratai, régi és közelmúlt Beethoven hangversenyek plakátjai és a helyszabta lehetőséghez képest teljes Beethoven irodalom. A megnyitás napján itt került bemutatásra a Széchenyi könyvtár zeneműtárában őrzött Beethoven emlékanyag. 1 Beethoven levelei — 1. 1795 február 2-án Bécsben kelt ajánlósorok Johann Nepomuk Maelzelre vonatkozóan. Címzés nélkül, gr. Festetich Györgyhöz intézve. 2. 1807. július 26-án Badenben kelt levél hg. Eszterházy Miklóshoz a C-dúr mise tárgyában. 3. 1807. szeptember 22-én Bécsben kelt levél Karner János hercegi igazgatóhoz, a C-dúr mise másolási költségeire vonatkozóan. 4. 1812. eleji bécsi levél Josef von Varena gráci ügyvédhez, ebben említve a „Die Ruinen von Athen" és az „Ungars erster Wohltäter" nyitányai. Jelenleg ezelknek fotóikópiái vannak kiállítva. A terem legértékesebb darabjai azok a korai kiadású Beethoven művek, amelyek a verebi Végh-kastély gyűjteményéből kerültek az István Király Múzeumba. A második szoba Beethoven és a Brunszvik család kapcsolatára vonatkozó emléikanyagot intimebb, a kor hangulatát tükröző szobabelső kialakításával mutatja be. A Brunszvik család könyvtárának megmaradt darabjai: a felvilágosodás korának francia irodalma és klasszikus auktorok — tükrözik Brunszvik Antal, a Brunszvik testvérek apjának érdeklődési területét. Néhány könyvet Teréz nevének sajátkezű bejegyzésével jelzett. A Zeneművészeti Főiskola a múzeumnak ajándékozta a Brunszvik család zongoráját, a könyvtár í. megyei művészi fotókiállítás. IKMK D/16 (1959) Vaszary János grafikai kiállítás. IKMK D/17 (1959) Fejér megyei képzőművészek kiállítása 1959. IKMK D/18 (1959) A Fejér megyei múzeumok évi jelentése 1957. évre. Jahresbericht der Museen von Komitat Fejér in Jahre 1957. Szerk.: Fitz Jenő. IKMK E/3 (1959) 93 p. mellett ez a gyűjtemény egyik jelentős darabja. Beethoven és Joziefin liegu^abban előkerült leveleinek fakszimiléi már a kiállítás második évének szerzeménye. A kiállítás megnyitása június 22-én, egész napos ünnepség keretében történt. A múzeumot Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára nyitotta meg, a nyitót fogadás követte a külföldi diplomácia képviselői számára. Az ünnepséget az esti órákban a szigeten rendezett szabadtéri hangverseny zárta be, az Állami Hangverseny Zenekar és Kovács Dénes szereplésével. A hangverseny, amely a múzeum megnyitó ünnepségének záró aktusa volt, egyben kezdetét jelentette egy újabb állomásnak, a marton vásári Beethoven koncertek sorozatának. A múzeum és az évenként ismétlődő szabadtéri hangversenyek — e kettő együtt adja Martonvásár sajátos jelentőségét és ízét, hazai és külföldi viszonylatban egyaránt. - л Dunántúli képzőművészeti kiállítás Az 1958-as év legjelentősebb bemutatója Dunántúl képzőművészeinek nagy, reprezentatív kiállítása volt. A Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottsága, a Megyei és Városi Tanács a Műcsarnokkal közös rendezésben és jelentős anyagi támogatásával nyílt a Múzeumi Napok keretében. A tárlaton az összes dunántúli megyék képzőművész munkacsoportjai, vendégként a bajai Művésztelep és meghívott budapesti művészek vettek részt. Ezzel a bemutatóval Székesfehérvár a képzőművészetünk életében szót kérő városok sorába lépett. Miskolc országos, az alföldi városok tájjellegű kiállításai mellett, a Dunántúlon Pécs volt az a város, amely kiállításaival addig a dunántúli művészetet képviselte. Székesfehérvár jelentkezésével tágult a kör, nagyobbodott az ország művészi fóruma — a kiállítás szerves részévé vált kultúrpolitikánk egvre jobban érvényesülő helyes decentralizációs törekvéseinek. Egy város vagy tájegység első ilven iránvú bemutatkozásánál a döntő ezeknek az előrevivő és fejlődést segítő, gazdagító törekvéseknek felismerése. Csak ez után merülhet fel az a kérdés, hogy minden kiállítás számvetés is egvben. Számvetés, mert megmutatja, hogyan áll, hol áll képzőirm"vészetünk fejlődése a kiállítás idején, helyén. Ma már — némi idő távlatából — megállapíthatjuk, hogy a kiállítás ebből a szempontból is sok pozitívumot jelentett. Az egyik pozitívum, hogy a kiállító művészek között, vidéki vagy budapesti viszonylatban nem volt értékbeli különbség, — a proivincializmius nem vethető egy vidéken élő művész széniére sem. Sőt, ha tovább megyünk, inkább budapesti művészeink részéről kívántunk volna igényeKIÁLLÍTÁSOK — AUSSTELLUNGEN 123
