Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
05 gáitatásainak értéke ettől az időtől kezdve eítörpüít az uradalom egyéb jövedelmeimellett. Például az adonyi jobbágyok urbáriális censusa ezekben az években 607 forint volt, konyhapénz, istállópénz 40 forint, báránydézsma 23 forint, s ugyanakkor a pusztai birkák árendája 2 000, a gőböl és gulyabeli marhák eladása 1 800 forint, a kocsmáktól való proventus 1 000 forint, s a kereskedők és sörfőzők is fizettek kb. 800 forintot, és ehhez járult évenkint a gabonaeladásból származó nagy bevétel. Ezekben az években a Zichy uradalom jövedelmei a következők voltak: 1755. 1 896.60 forint 1756. 3 786.22 forint 1757, 9 567.74 forint 1758. 12 177.— forint 1759. 17 586.42 forint 1761. 11 771.63 forint 1764. 13 101.03 forint 1765. 14 577.67 forint 1766. 10 310.45 forint 1767. 8 947.62 forint 1768. 9 044.75 forint Tehát ha megnézzük az adonyi és egresi uradalmak gazdálkodásának eredményét, azt látjuk, hogy minden különösebb befektetés nélkül a bevétel 10 esztendő alatt, 1755-tŐl 1765-ig évente fokozatosan emelkedett 1 896.60 forintról 14 577.67 forintra. A következő években, ha némiképpen csökkent is a rossz termés és az értékesítési nehézségek következtében, mégis elég magas szinten maradt: állandóan 10 000 forint körül. Az uradalom üzemi költségei (konvenciósok, napszámosok, szőlőmunkások, mesteremberek fizetésié stb.) évente csak 2 200—2 600 forint körül mozogtak : m 1764. 3 892.92 1765. 3 425.14 1766. 1 861.03 1767. 2 693.42 1768. 2 213.17 Pedig a gabonatermelés megindításával a munkák megszaporodtak, s az uradalmiak konvenció» alkalmazottainak a száma is megduplázódott ezekben az években (1755-ben 9 konvenciós, 1764-ben 21, ezekben az uradalmi tisztek is bennfoglaltatnak), de a megszaporodott mezei munkát ezek nem voltak képesek elvégezni. A munka javarésze a jobbágyságra hárult. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy 1768-ban, az úrbérrendezés után egy-két hónappal Mestery György, a Zichy grófok adonyi perceptora — az úrbérrendezés következtében előállott lehetőségek között — azt írta, hogy „az agya elöl magát, hogy a kik ekkoráig kézimunkával szolgálták robottyokat, most az Urbáriumnak praescripíuma szerint szántásra parancsoltathatnak..." vagy helyette fél napot dolgoznak gyalog. Mestery kiszámítván, hogy az 1 161 1/8 napszám igás munka értéke 1 161.12 1/2 forint, míg a gyalog dupla napszám csupán 696.67 1/2 forintot ér, azt ajánlotta, hogy inkább szántasson az uraság. Tehát a jobbágyok ne csupán a census összegével járuljanak a majorságbéli készpénzjövedéiem emeléséhez. Ily módon folytak az adonyi jövedelemből a palotai cassába nagy összegek: 1755. 1 004.93 forint 1756. 2 089.47 forint i 1757. 3 726.75 forint 1761. 3 647.61 forint 1762. 2 618.93 forint 1763. 2 900.— forint 1765 12 059.87 forint (adonyi és egresi együtt) 1766. 7 578.88 forint 1767. 5 226.60 forint 1768. 4 879.49 forint Hasonlóképpen nagy összegeket fizettek be évente a palotai uradalomhoz tartozó többi dominiumok is, mint a soponyai, szentmiklósi, nagyvázsonyi és a divinyi. A palotai központi uradalomnak, hová az összes Fejér megyei Zichy uradalmak jövedelmei befutottak, az 1740-es években évente 5—6 000 forint tiszta jövedelme volt. Azj 1750-es években ez a jövedelem már kevés volt ahhoz, hogy egyrészt a földesúr igényeit, 'másrészt a jövedelmek emeléséhez szükséges beruházásokat kielégítse. Ezért 1755—1756-ban egyre nagyobb összegeket vett kölcsön. (Például Daróczinétól 8 000.—, majd 7 480, Jeszenák Páltól 18 000, Adorján! Györgytől 8 000, Kiss Sándortól 5 000, Andrássy Jánostól 3 000 forintot, eltekintve a kisebb, 1 500 forintos adósságoktól; még a palotai csapók is adtak kölcsön 200 forintot.) Ilyen körülmények között jól jött a hétéves háború gabonakonjuktúrája, s ennek következtében az egyes uradalmak jövedelme könnyen emelkedhetett 35—40 %-al. A befolyó jövedelmekből a palotai kasz;sza évente 10—15 000 forintot fizetett ki különböző adósságok kamataira. A Zichyek adósságának csökkenéséhez az egyes uradalmakban évről-évre emelkedő gabonatermelés jelentős mértékben hozzájárult. A megye többi uradalmának gazdálkodásáról nincsenek ilyen részletes adataink. De jobbágyaik panasza mögött, melyekkel az 1760-as években egyre sűrűbben találkozunk, hasonló fejlődést sejthetünk. A földesurak jövedelememelő tevékenysége az 1740-es években indult meg egyre rohamosabb mértékben. Előbb a földesúri haszonvételeket hasznosították, s az ezek után járó jövedelmet is egyre 'magasabbra emelték, majd — különösen a megye déli részén, de ahol lehetőség volt rá, északon is — a hatalmas legelőterületeket árendába adták. Ez különösen érzékenyen ш г76Ф-Ьеп az adósságok növelték ily nagyra ezt az összeget. Az 1365.70 forint adósságot leszámítva az évi költség csak 251217.22 forintot tett ki. 176©-ban a számadás hiányos, nincs feltüntetve a diurnumokra és az auszugalisok kifizetésére fordított összeg, de ezek évente általában 2^—3001 forintnál soha nem tettek ki többet.
