Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
szükségletét ekkor még kielégítette a jobbágy birtok után járó kilenced. Ami kevés urasági szántó volt, azt egyrészt a jobbágyok szántották, vetették, aratták és takarították be robotban, s csak kisebb mértékben a földesurak béresei. 1745-ben például tavaszi és őszi majorsági gabonát Fölegresen és Kalózon a következő mennyiségben vetettek az uraság számára: , tiszta búza kétszeres árpa zab köles pozsonyi mérő béresek 49 256 138 231 8 egresiek — 70 72 — — papkesziek — 140 41 77 — káloziak — 56 20 60 — táciak — 125 100 — — szentmihályiak — 59 41 — — A következő években is az urasági gabonának több mint felét a jobbágyok vetették. A gabonatermelés a korábbi évtizedekhez képest ha emelkedett is, az emelkedés nem volt különösen magas. Az egresi majorság termése például az 1720as években búzából 16—20, kétszeresből 50—60 pozsonyi mérő, az 1740-es években és az 1750-es évek elején pedig keresztben és kévében számolva a következő volt: 1744 1745 1747 1748 1749 1753 tiszta búza 24.13 — — — 266.11 79 kétszeres 184 82.13 1402 516 798 401 árpa 112 74 518 102 84 157 zab 95 107 467 311 — 185 köles 10 23 77 43 44 — A földesúr ekkor még; megelégedett a puszták bére jövedelmével. Ebből a pénzből ezekben az években rendszeresen küldött kisebb-nagyobb összegeket a majorságok kasznárainak. így kapott Bakonyi (alias Vinoezai) Gergely, a sármelléki jószág tiszttartója 1742ben 150, 1745-ben 859, 1746-ben 1246, 1747-ben 1196, 1748-ban 655 forintot, a „gazdaság gyarapotásáro". Ezeknek az összegeknek azonban még jó ideig nem látta hasznát az uraság. Bakonyi új épületeket emeltetett, a régieket reparál tattá, ökröket, göbölyöket vett (1749-ben több mint 800 forintot adott ki göbölyökért), fizette a konvenciósokat s a különböző mezőgazdasági munkásokat (főleg szénatakarításkor). A majorsági gazdálkodás alapjait rakták le ezekben az években. Az 1750-es évek elején az egresi uradalomban már 60—80 szarvasmarha (jármos és fejős), 200—300 sertés volt található, s nemsokára nagy területeken indult meg a gabonatermelés. A Zichy uradalom palotai központjától távol fekvő Adonyban 1750 körül találhatók a majorsági gazdálkodás első nyomai. Előbb a szentmihályi és szabolcsi pusztákat vették el az adonyi jobbágyoktól, és adták ki felemelt bérrel árendás birkásoknak (a szabolcsi birkás például 500 forintot fizetett évente), aztán a majorság üzemének alapjait vetették meg: épületeket emeltek, állatokat vásároltak. Egypár év múlva már 300-on felül volt a gulyabéíi szarvasmarhák száma, 100—150 a sertéseké, s a majorsági istállókban 100—120 jármos és fejős szarvasmarha volt található, s ezekben az években kezdtek kiterjedtebb szőlőgazdálkodást is folytatni. A hétéves háború konjunktúrája alatti a fősúlyt a gabonatermelésre! helyezték. Az 1750-es évek első felében az adonyi majorságban alig termett több mint 60—100 kereszt gabona. Az, itteni gabonabevétel többségét az adonyi jobbágyok kilencede tette ki. Csak 1755-ben kezdtek a jobbágyok az uraság számára a szabolcsi pusztán is gabonát vetni. A gabonatermelés a következő években igen fellendült. Az adonyi és az egresi uradalmak 1755. és 1761. között a következő gabonamennyiséget termelték : 1755. 1756. 1757. 1758. 1759. 1761. pozsonyi mérő tiszta búza 114 116 245 1000 3966 5170 kétszeres 1314 4199 4919 4444 4114 2812 rozs — — 271 129 — — árpa 642 965 2754 4229 5530 3521 zab 707 940 3638 5111 5968 5260 köles 532 827 1315 1115 1555 — kukorica 7 16 75 176 96 101 kendermag 13 9 5 7 5 — lenmag 8 8 2 14 8 — Az osztrák örökösödési háború gabonakonjunktúrája még nem érintette a Fejér megyei uradalmak gabonatermelését. A háború után a magyar gabona vámmentességét visszavonták, s a magyar gabonának ezután 4—5 évig nem volt ára. A hétéves háború alatt azonban fellendült a kivitel. „Magyarország ekkor válik ismét gabonatermelő, termésének fölöslegét külföldön eladó országgá. Addig a fő kereskedelmi cikk a szarvasmarha volt, ekkor a gabona lép a helyébe. 12 ' Nem tudunk arról, hogy az adonyi uradalom csekély gabonaterméséből 1755. előtt adtak volna el valamit, s nem is valószínű. A Zichyek többi uradalmai — Egres, Soponya, Palota — csak időnkint adtak ei minimális mennyiségeket: egyes pálinkafőző zsidóknak árpát, és vendégfogadósoknak zabot. 1755 után azonban egyre nagyobb mennyiségek kerültek eladásra. Az adonyi és egresi uradalmaknak gabonaeladásából ezekben az években a következői volt a bevétel: 1756. 281.95 forint 1757. 1046.05 forint 1761. 3370.27 forint 1764. 5144.86 forint 1765. 6223.40 forint 1766. 1540.52 forint 1767. 371.— forint Ezek az összegek jelentősen növelték az uradalom készpénzjövedelmét, s annak az 1760-as évektől kezdve a legfontosabb tételei lettek. A jobbágyok szol124 BELICZKY J., A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 2. sz. (Bp. (Ш2) 73.
