Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
92 Lamberg család birtokában lévő zámolyiak (1745) 208.82 forintot, a tordasiak (Sajnovits Mátyás birtoka) 200 fölint censust fizettek. Lovasberény és Nadap lakosai fejenként fizették a censust: egy egész, helyes 15 forintot. A lovasberényi és nadapi contractus a robot összegét is 'megállapította: egy egész helytől 16 napot kellett szolgálni. Ezt szántás-vetéskor vették igénybe, de behordáskor a roboton kívül két fordulót is kötelesek voltak teljesíteni. A tű/re való fa fejében lartoztak a tavaszi gabona alá egy napot dolgozni, és kötelesek voltak egy hosszú fuvarral is. A tordasiaknak közönségesen (t. i. az egész falura) állapították meg robotjukat évi 40 napban, ezenkívül tartoztak őszi es tavaszi alá 30 mérőt szántani, s a tavaszit betakarítani. A zámolyiakkal nap számra nem egyeztek meg a íobotra, hanem a munkát szabták meg, amit el kelleti végezniök: 80 pozsonyi mérő őszit és tavaszit háromszor megszántani és betakarítani. 40 öl fát vágni és behordani." 4 A vajtaiaknak volt ugyan contractusuk a század elején, de feledésbe ment. 1746-ban Zichy János új szerződést kötött velük és pontosan megállapította a robotot: évi 6 napi szántás és 12 napi gyalogmunka. 11. Az 1750-es és 1760-as években kötött szerződések fő problémája a robot volt. Batthyány József érsek kijelentette a mányiaknak adott conti actusában, hogy szándékában volt nagyobb gazdaságot űzni és minden beneficiumokat a maga szükségére fordítani s így a jobbágyait az ország törvényei által elrendelt munkára és robotra, fordítani, de a jobbágyok esedezésére 10 évig tartó contractusra lépett. Robotmentességükért 500 forint árenda fizetésére kötelezte őket (bár ebből később, éppen 1766-ban 100 forintot elengedett és több könnyítést is tett). Ugyanakkor azonban szőlőt is kellett munkálniok és sok házkörüli munkát végezni." 1 ' A táciak is, kikkel a Zichy grófok 1756-ban szerződést kötöttek, előzőleg a rendetlen és terhes robot miatt panaszkodtak. A szerződésben megszabták robotjukat: azj egész, helyes hetente 3, a fél helyes 2 napot' (de ha sürgős a munka, dolgoznak többet, ezt azonban a következő hetekbe beszámítják). Ezenkívül volt a fuvar. S e könnyítésekért évi 100 forint helyadót kellett fizetniök az addigi 30 forint helyett." 7 A Fejér megyei szerződések nagy többségét (65-70 " (,-át) az 1760-as években kötötték 5—6 esztendő alatt. ÏJ szerződések keletkezése a fóideuri gazdálkodás kiterjedésével volt kapcsolatban, különösen azok, amelyeket 1766-ban, a parasztmozgolódások idején kötöttek. A szerződések állandó tételei: 6 forint készpénz és a 12 nap robot volt. S ha a census! csekély volt, 2—3 forint, akkor a robotot szabták meg 52 napban. Az ilyen szerződések már az urbáriumok határát súrolták. Viszont ha magas volt a census, mint Magyaralmáson és Csákváron 12 forint, akkor a robottól voltak szabadok. Szerződéseket kötöttek ezekben azj években: Csur111 OL.- UT. Zámoly, Tordas, Lovasberény, Nadap. "•' OL. Zichy 11. Fa.sc . 1,34 D. Urbarialia Vájta. 4 OL. — UT. Many. "' OL. - Zichy lt. Fasc. 1,27. Urbarialia Tácz. 11(1 OL. — UT. Csurgó, Keresztes, Bodajk, Magyaralmás, Csákvár, Tárnok, Perkáta, Igar. gó, Keresztes, Bodajk, Magyaralmás, Csákvár, Tárnok, Perkáta, Igar." 8 A telepítési szerződések a XVIII. század közepén egy-két kivételtől eltekintve általában hasonlatosak voltak az itt lakó jobbágyokkal kötöttekkel. Ha 5—6 forint censust fizettek, a robot 12 nap volt, ha semmit se, akkor 52 napot dolgoztak, deezt, mint a bogiáriak, megválthatták 12 forinton. Súlyosabb volt az isztimériek árendája: 1000 forint, melyet 50 negyed-tclks jobbágy fizetett, s ezenkívül még robotoltak is 5 napot."' 1 A szerződések két oldaluak voltak, bár a jobbágyok részéről semmi biztosíték nem volt annak megtarthatására. Az, urbáriumok viszont teljesen egyoldalúan, az uriszéken, a megyei hatóság közbejöttével szabták meg a jobbágyok szolgáltatásait. A Fejér megyei urbáriumok az 1726-ban készült egységes megyei minta után készültek,« eszerint az egész, helyes jobbágy 4 forintot fizetett, 52 napol robotolt, és mindenbői természetben kilencedet adott. A mészárszékről és a kovácsról az uraság rendelkezett. Minden marhás gazda tartozott egy szekér karácsonyi fával. Házankint tartoztak adni 1 tyúkot, 1 kappant, 10 tojást és 1 icce vajat. A kocsma Szent György napjától Szent Mihály napjáig az uraságé volt, azon túl a jobbágyoké. I2n Az urbáriumok bevezetése a jobbágyok számára szinte büntetés volt. A perkátaiak állandóan azért könyörögtek, nehogy urbáriumot kapjanak. A Ladányiak 1736-ban kaptak ugyan urbáriumot az uriszéken, de csak 1766-tól kezdve dolgoztak aszerint. A ráckereszturiak 1750-ben kaptak, de fél esztendőnél tovább nem tartották meg, hasonlóképpen az ercsiek sem, akik 1752-ben kaptak. A mohaiak és a szentgyörgyiek 1746ban kaptak urbáriumot: az uraság tekintvén szegény jobbágyainak gyarapodását — noha a szokott igazság nem kényszerítené erre — mind a közönséges jónak, mind a földesurak és mind maguk részéről való terheknek elviselhetését és ezáltal leendő könnyebbüléseket, továbbra is nekik hagyta Atya és Cut praediumokat — de urbáriumot is adott nekik. Moha, Szentgyörgy, Mór, melyek 1732-ben és Füle, mely 1758-ban kapott urbáriumot, dolgozott az úrbérrendezésig ilyen alapon. 1 " Az úrbérrendezéskor már csak igen kevés helyen találtak szokás szerint adózókat, s ezeknek is nagyrésze az 1760-as években szerződést kötött. Szolgáltatásaiknak a bizonytalanság volt a jellemző vonása. Robotszolgáltatásuk, mivel rendje és száma nem volt megszabva, a földesurak igényeivel együtt határtalanul emelkedett. A korábbi évtizedekben nem volt súlyos ez a szolgáltatás, hiszen nem volt! szükség annyi jobbágymunkára, de az 1760-as években például másfél hétig is dolgoztak egyfolytában az uraságnak. Igen sok új szerződéskötésnek a robotszolgáltatás szabályozása és kihasználása volt a rugója. A készpénz szol"'•' ÓL. — и т. isztimér. 1 -" OL. - Helytartótanácsi lt. Departamentum Urbariale. Acta Urbarialia, С. 2189. Fasc. — 173«. nov. 26. — Tolna megye is ezt vette mintának. '-' OL. • UT. — Mór hosszú úrbéri pöre, OL. Helytt. lt. Acta Urbarialia, С 2186. Fasc. Lad. D. Fasc. 1—2.
