Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
1617-ben, amikor ismét Összeírták a palotai várhoz tartozó javakat, az egypár évtizeddel ezelőtti népes falvak közül csupán hetet találtak lakottan, s ezekből is csak egy, Szentmihály volt Fejér megye területén, négy lakossal (3 sessio). Ezek a jobbágyok ekkor nem fizettek censust, csupán munkával szolgáltak a palotai várnál. Felsorolták ebben az összeírásban azokat a helységeket is, melyek valaha Palotához tartoztak, de akkor elhagyottak voltak: Csór, Inota, Seregélyes, Föveny, Vám, Láng, Alap, Kálóz, Keresztúr, Hörcsök, Dád, Mindszent, Felegres, Igar, Vájta, Hatvan, Szentiván, Hard, Szentmiklós, Venyim, Pázmán, Almás, Pentele. 1 * A megye magyar lakossága a 15 éves háború idején költözött vagy pusztult el. A lakosság pusztulásának és elfutásának a harcokon kívül sokhelyütt más oka is lehetett. Erre példa a venyimiek, az előés karácsonyszállásiak esete. Ezek a helységek a XVI. század végén teljesen elpusztultak. A XVI. századi magyar jobbágyok nyugalmasabb vidékekre költöztek. Somogyi Péter, Szabó Balázs a kalocsai érsekség Réh falujába, Mátéfy Gáspár a Győr megyei Újfaluba, Kutas Tamás Szőnybe, Bakodi Imre Móriczhidára, Szőke István, Madarász Máté, Varga Bálint, Parány Mihály, Kadocs Gergely, Petes Bertalan Halásziba költözött át. 1611-ben tett tanúvallomásuk bizonyítja, hogy a pusztulásban a szabadon prédáló és égető hadakon kívül más tényező is közreműködött. Egybehangzóan vallották, hogy Karácsonyszállásról, Előszállásról, de különösen Venyimről a járandóság folytonos emelése miatt szöktek el. Ugyanis míg Thury György idejében 50 forint volt a census, addig Thury Benedek ezt 100, 200, majd 300 forintra emelte, s emellett adniok kellett még 40 pint vajat és 40 sajtot, meg néhány vizát. Már-már a királyhoz akartak folyamodni, de inkább fizettek, s mikor jött a győri futás, 1594-ben, megszöktek. S amikor az 1630-as években újra lakosokat találunk itt, azok már nem magyarok. Későbbi földesuraik, a zirci ciszterek mint „rác" községekre emlékeztek rájuk. '" A RÁCOK BETELEPÜLÉSE Ekkor, a XVII. század első harmadában húzódtak fel a rácok Fejér megyébe, s főleg a Duna melléki elhagyott, egypár évtizeddel azelőtt még magyar falvakat szállták meg. Tassi Gáspár, Esterházy Miklós nádornak az új török béke megkötésével megbízott embere írta 1629-ben: „Szinán pasa feljövetelének előtte Mohácson, Szekszárdon, Baranyán, Somogyon fölül vagy igen kevés, vagy semmi rácság nem lakott, hanem mind magyarság lakta... ez nem tagadható dolog. Hanem im nemrégen jött megint valahonnét afféle rácság. és az egész Tolnán is fölül ellepte 14 OL. U. et С. ЭТ--Ц9. és MAKSAY F., op. cit. 1 HORVÁTH GY. К., Az előszállás! uradalom története a XIX. század elejéig. — Kéziratos szakdolgozót, 44-46. 1B HOMAN B. SZEKFÜ GY., Magyar történet (Bp. 1935) III. 432. a földet, a magyarokat kiszorították sok falukról". 16 Pentele, Almás, Adony, Ercsi, Érd meg a közbeeső puszták, mint Venyim, Cikola, Szabolcs stb. ekkor lettek rác falvakká. A rácok többsége földművelő. foglalkozást űzött, s ez állandó letelepedést igényelt. Voltak egyesek, kikben a bolyongási hajlam tovább élt, de ezek is főleg a környékbeli falvakban váltogatták lakásukat. Későbbi tanúvallomásokban találkozunk ilyen rácokkal, akik elmondják idekerülésüket. „Szakadott onnand alul föl" vallották többen is. Rácz ötvös Biankó adonyi jobbágy előbb a ráckevei szigetségben lévő Szentmártonban lakott. Rácz Czikolai Kvio mostanság Adonyban lakik, azelőtt pedig Czikolán, gyerek korában szakadt erre a földre. Knez Mihály már Adonyban született. Rácz Milovicz pentelei jobbágy Venyimről költözött oda. Rácz Dubovicz Jován perkátai jobbágy Iváncsán született, mint 1695-ben egy birtokjogi pörben tartott tanúkihallgatás alkalmával vallották. 1 '' Fejér megyének sok részen, ahol a XVIII. században már csak magyarok laktak, a török idő alatt rác települések voltak, például Vaj tán és Cecén. Simon Túrják (1719-ben 102 esztendős rác) vallotta, hogy az apjának Vájta vidékén 1500 juha volt, s az ottani malmot is az ő apja kapta a simontornyai bégtől, ki abban az időben Vájta ura volt. Ábrahám János 60 éves simontornyai jobbágy 1725-ben vallotta, „hogy amidőn ezen országra s Simontornyára származott volna mégh akkor is látzott azon Szigetben az Czeczei Ráczok szántóföldgye, s azis való hogy mikor már ebben az országban a Ráczot öldözték, Czeczin mint ország uttyában nem lakhatván a Ráczok azon szigetben recipálták maghokat s mégh subsistálhattak ottis laktak a Czeczei Ráczok . . ." Aztán szétszóródtak. 1725-ben Milinkó Piakót Budán találták meg, Simon Turjákot Fehérváron, Vuk Radomirovicsról tudták, hogy a Tolna megyei Agárdon lakik, Attyim Bátaszéken, Sztankó Mohácson, egy Nóvák nevű rác meg a Baranya megyei Tormásban. Hogy a magyarokat szorították innen ki, azt több magyar jobbágy tanúvallomása bizonyította. Bakos István 73 éves volt egresi, 1725-ben nagyszékeli jobbágy vallotta: „Cecén hatalmas rácok laktak és tőlük való féltükben hagyták ott azt a szigetet az egresiek". 18 S van arra is adat, hogy a Tác melletti Föveny pusztát is rácok lakták a törökök alatt. A felszabadító háborúk alatt azonban ezek a rácok is szétszóródtak."' A magyar földesurak elpusztult falvaikat igyekeztek a harcok csillapultával minél előbb betelepíteni. 1629-ben például Ercsit szállta meg néhány rác család. Megtelepülésük után elküldték megbízottjaikat, Szigeti Lukácsot és Tamás vajdát Győrbe Dallos Jánoshoz és Torkos Péterhez, kiket 1591-ben iktattak be Agszentpéter, Újfalu és Ercsi birtokába, hogy ve11 KAROLY J., Fejér vármegye története. (Szív. lflOl) IV. ,B OL. — Zichy lt. Fase. Iß3— E. Metalia Egres cum. Czecze, Г725. ig ÓL.'— Zichy lt. Fase. 127 й-В. Decimalia Tácziensia.
