Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.

78 15 szegény 5 szegény 6 déserta 9 déserta 5 szegény 3 déserta 3 szegény) a XVIII. században telepítették újra. (Isztimért a szűkhatárú mohai és szentgyörgyi jobbá­gyok bírták árendában „mégh az Török világhban is, és az ulta is ...")" Az összeírásban szereplő többi 9 falu a török uralom alatt és a felszabadulás után is lakott volt: Kálóz 12 porta 14 szegény 8 déserta Polgárdi 10 porta 17 szegény Füle 32 porta Ladány (a nemeseké) 12 porta Keszi 8 porta Szentmihály lü porta Bottyán ekkor puszta Csór 20 porta 8 szegény Inota 8 porta 4 szegény Egy-két évtizeddel későbbi összeírásokból bizonyí­tani lehet, hogy ezekben a falvakban kizárólag ma­gyar lakosság élt. A lakosság kicserélődése, mindig magyarokra, igen gyakori volt. Pl. 1578—1581. között Inota 10 lakosából csak 3 maradt a faluban (Kornis, Komathy, Zaythos), Szentmihályon 13 lakosból csak 5, s a többi falvakban is hasonlóképpen. összeírták még 1543-ban Fehérvár két külvárosát is (ezek a megyéhez tartoztak): Piatea S. Nicolai in subenbis (12 porta) és Piatea intra muros (16 porta).' Ha a török és a magyar összeírásokat vetjük ösz­sze, nagy számbeli eltérést tapasztalunk. A török defterek fejadóba a házakat írták össze, a palotai vámhoz tartozó falvak összeírói pedig a jobbágyokat névszerint, jelezve a jobbágytelkeket, a desertákat és végül az inquilinusokat. A törökök házanként vetet­ték ki az adót, és ezt a falvak egy összegben fizették be, a magyarok pedig telkenként követelték a cenzust és a datiákat, s ha a falu a palotai várhoz közel esett, a robotszolgáltatásokat is. A robotszolgáltatás ezen a vidéken rendszerint hetente egy napot tett ki. A census általában telken­ként 20—25 dénár volt. Az újonnan települt helysé­geknek (pl. 1573-ban Szenti ván, Petelye) a census fizetését elengedték egy időre. A nemesi falvak cen­sust nem fizettek, de ha dézsmát nem adtak, s más szolgálatot sem teljesítettek, akkor fizetniök kellett. Például a dádi nemesek, kik 1573-ban 12 nemesi curiát bírtak, 25 forintot fizettek évente, 10 cecei nemes 12 forintot, a pázmándi nemesek pedig 75 fo­rintot fizettek. A jobbágyfalvak az évi censust két részletben fizették, általában Szent György és Szent Mihály napján (néhány falu Szent Márton napján fize­tett). A censuson felül kötelesek voltak adni minden terményből (borból is) kilencedet, disznóból és bá­rányból tizedet, néhány helyen (pl. Ság) évente tel­kenként két kappant és négy tojást, Lángon és Föve­nyen vajat, Igaron pedig az officiálisoknak ajándékot. A palotai várhoz tartozó falvak kilenced és tized szolgáltatása 1574-ben a következő volt: >úza ái­pa bárány disznó сере kepe marék db db 40 20 10 1 11 — 16 — 2 80 45 5 1 10 3 10 — 50 10 10 1 10 6 8 1 32 9 12 — 10 6 — 1 32 10 16 1 30 5 — 2 24 14 10 1 37 ti — 1 55 50 60 1 40 26 1 3 — 15 — 1 11 — 16 — 3 3 10 5 — 10 3 1 Láng Ság Kálóz Hatvan Hörcsök Rétszilas Felegres Vám Igar Bőgöd Cece Föveny Seregélyes Petele Alap Csór Sag Inota Szentmihály Mindszent A falvak lakosságának száma 1573—1581. között a következőképpen változott (jelmagyarázat: a = egész sessio, b = fél sessio, с = déserta, d = zsellér) •л 1573 b с 1578 с 1581 •л 1573 b с a | b с a h d <• Kálóz 24 1« 8 ,8 1 — 5 Ság 9 — 8 — 7 2 — — Szentmihály 10 — 3 13 — 14 6 2 — 3 Polgárdi — — ­— __ 9 — — — Csór 9 1 15 i 15 5 3 — 1 Г •-• Inota 8 6 — 10 10 8 2 — — Menyód 17 — •­— — — — — — Láng 8 2 — 9 —­.1 _ 3 — Hörcsök 8 — 12 9 ­4 9 — — — Hatvan 4 2 — — — 3 — — — Felegres 9 — — 10 — 6 7 — — — Igar 7 4 — 10 4 7 — — — Dád 12 — — — ... 6 — — — Vám 6 — 7 — — — — — Ilögöd 9 3 — — — — — — — Föveny 14 — — 12 — 15 13 — — Petele 4 — — — — — — __ Szentiván 5 — — 4 — 10 — 2 — Mindszent 10 4 — — __ — 1 6 ­— Cece 10 — — 10 — 9 — — — Itótszibs 6 3 — 6 — 5 — — — Seregélyes 12 8 — 20 — — 17 — 1 — Alap 3 7 — 26 — ­29 — — — Összesen 201 40 30 180 76 180 16 6 19'-' A jobbágyság tehát a megyének ezen a részén, ha számban jelentősen megfogyatkozva is, de tovább élt és művelte falujának határát. 4 OL. Zichy család levéltára (továbbiakban Zichy lt.) Fasc. 120. Metalia Istimer cum Csurgó. 1718-ból öreg mohai és szentgyörgyi jobbágyok vallomásai. OL. — Kamarai Levéltár. Urbaria et Conscriptiones (továb­biakban U. et С). 37—15, ЗТ—16'. — Urbárium Palota. — Az V'.'i&. évi kincstári összeírás megjelent: Urbáriumok XVI­XVII. század. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta MAKSAY F., Magyar Országos Levéltár kiadványai II. For­ráskiadványok 7, (Bp. 19512) 149. OL. U. et С. 37-13, 14, IS, 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom