Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Mérsékeltövi fűszernövények
a vastag gyökereket felhasználjuk fűszerként, a vékony mellékgyökereket újra elültetve pedig szaporíthatjuk a tormaállományt. Gyógyhatásai A friss tormagyökér aromaanyagai csak reszelés hatására szabadulnak fel, amit a növény eredetileg a kártevők elriasztására termel. A növényben található szinigrinből (ez a mustárfajok hatóanyaga is), a sejtfalak sérülése nyomán aktivizálódó enzimek hatására illékony anyag (mustárolaj) alakul, amely csípős ízű és irritálja a nyálkahártyát. A reszelt tormát rövid időn belül ecettel kell tartósítani, mert a szabad levegőn veszít csípősségéből, aromájából, megkeseredik és megfeketedik. A gyökér tartalmaz még kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. A torma gyógynövényként elsősorban légúti megbetegedések, gyomor- és emésztési panaszok, valamint húgyúti fertőzések kezelésére javasolt. A reszelt torma külsőleg reumatikus panaszok, izomfájdalmak esetén bedörzsölőként alkalmazható. Napi, mértékletes fogyasztása ajánlott étvágygerjesztő, gyomorerősítő, emésztést segítő és a vérkeringést kedvezően befolyásoló hatása miatt. Várandós anyák, vesebetegek azonban nagy mennyiségben ne fogyasszák! Fűszer célú felhasználása A torma sokoldalúan használható fűszer, amely füstölt, főtt és sült sertés- és marhahúsok, kolbászok, sonkák ízesítésére kiválóan alkalmas. A friss, hámozott, egész tormát savanyításhoz is felhasználják, pl. a káposzta érleléséhez vagy a céklasaláta készítésekor. A reszelt torma előfordul még mártásokban és majonéz ízesítőjeként is. Ausztriában resztéit almához, a mediterrán országokban pedig a tengeri ételekhez tálalt mártásokba keverik. Fiatal levele frissen salátákba is kitűnő. 64
