Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
1844 decemberében tűnik fel a forrásokban Schönviezner Ferenc,14 15 a Pásztori-féle patika történetének első alakja, aki - Grohmannal párhuzamosan, illetve annak konkurenseként - szintén jelezte a város felé nyitási szándékát. Ugyanebben az évben Say József megvásárolta a Grohman által tervezett patika „tőszomszédságában115 álló házat, és a város felé kinyilvánította, hogy saját patikáját is ide kívánja átköltöztetni.16 Grohman 1844 júliusában eltűnik a forrásokból. Hogy mi tántorította el őt, több, mint két év kitartó huzavona után szándékától — nem tudjuk meg, de fél évig teljes csend honolt a negyedik fehérvári patika ügyében, és az 1845-ös év úgy kezdődött el, hogy Székesfehérvár városának továbbra is csak három működő gyógyszertára volt. 2.2 A Szent István Gyógyszertár megnyitása Több mint egy évtizeddel az első kérelmet követően, 1846 márciusában a város végre kihirdethette a Helytartótanács által jóváhagyott azon döntését, mellyel „Schönvisner Ferenc gyógyszerésznek [...] az úgy nevezett felső városi Szent Sebestyén templom környékében [...] személyes és felsőbb engedetem nélkül át nem ruházható” patikanyitási jogot adott.17 Egyúttal 1846. május 1-jét szabta meg határidőnek, addigra a gyógyszertárnak „kellőképpen elrendezve, a szokott tiszti vizsgálat előbocsájtása után1 meg kell nyílnia. Ez - a szokásos hivatali rend szerint - meg is történhetett, hiszen július elején, mint a tanácsülési jegyzőkönyvből kiderül: „felnyitott a 4ik gyógyszertár”, erről a város a Helytartótanácsot megfelelően tájékoztatta.18 Az új, Szent István Gyógyszertár19 ezt követően közel száz éven át egy család kezelésében működött. 2.3 A Schönviezner-korszak, 1846-1874. 2.3.1 Származása, tanulmányai Az alapítástól számítva 28 éven keresztül, 1846-tól 1874-ig Schönviezner Ferenc vezette a Szent István Gyógyszertárat. 14 A forrásokban Schönviezner Ferenc vezetékneve különböző írásmódokban bukkan fel. A későbbiekben ezt, az első említésmód szerinti névhasználatot (Schönviezner) fogom alkalmazni, kivéve, ha a név idézet része, ilyenkor értelemszerűen a forrásban található írásmódot követem. 15 Langmár Mihály háza 16 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1844/1073. 17 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1846/724. 18 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1846/2433. 19 A Szent István patikát „Vásártér: 568/7” helyrajzi számon jegyzi a Katolikus Lexikon, amely gyógyszertár neve mellett 1920-ban ifj. Pásztori Sándort tünteti fel tulajdonosként, és alapítási évként 1806-ot adja meg (hibásan). „1806: Székesfehérvár, Fejér vm. (Ifj. Pásztor Sándor)” Online: http://lexikon.katolikus.hu/Gyogyszertar.html. Letöltve: 2015.06.29. 80
