Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
A negyedik gyógyszertár ügye ezt követően egy évtizedre lekerült a napirendről. Legközelebb 1842. június 24-én jelenik meg újra, amikor Grohman6 Zsigmond gyógyszerész azzal a kérelemmel fordult Székesfehérvár városához, hogy sürgesse meg a már a városban dolgozó „kebelbeli” patikusok válaszát hozzájuk intézett kérdésével kapcsolatosan.7 1842. júliusban a városi tanácstestület már erősen szorgalmazta az új patika ötletét. A harmadik patika megnyílása (1810) óta „a városnak a népessége tetemesen megszaporodott" és „különösen az úgy nevezett Budai városban, melly népességre a belvárost háromszor felül éri” - fogalmaznak. A már működő patikák mind a Belvárosban8 9 voltak találhatóak, és így „csak egy eset adná elő magát mellyben a gyógyszertárok távol esve miatt rögtön segíteni” nem tudnak, úgy az „elöljáróságnak gondoskodását" nem éreznék meg a városlakók. Ezért a város tanácsa 8 napon belül nyilatkozatot kért a már működő patikus uraktól, hogy „mellyik közülük kívánna a Budai városnak a Szt. Sebestyén temploma környékébe gyógyszertárát kivinni"? Grohman 1842-ben megkapta a helytartótanácsi engedélyt a patika megnyitására, de hamarosan kérelmezte, hogy „a neki felállíttani kormányszékileg engedélyezett és engedett [...] gyógyszertárt a [...] Rátz város felé a Szent János hídja mellett Langmár Epíttő mester házába állíthassa fel. A városi tanács rendkívül hosszú indoklásában többször megismételte azt a Helytartótanács által kívánt alapelvet, hogy az új patika más sérelmére10 11 12 nem nyílhat, ezért a kérést elutasította, és úgy döntött, hogy a leendő patika helyét „a legkiterjedtebb értelemben ’ vett „Felső Városon”u'12 jelöli ki. A Felsővároson belül a patikus azonban maga jelölhette ki leendő patika helyét.13 Grohmann az elkövetkezendő két évet (1843-44) azzal töltötte, hogy folyamatos kérelmekkel igyekezett a város közgyűlését és a Helytartótanácsot arra rábírni, hogy az új patika helyszínéül a Palotavárost engedélyezze számára. 1843 szeptemberében tűzvész pusztított a városban, így a városi ügyek prioritásai megváltoztak. Mivel a gyógyszertár kérdése valószínűleg nem tartozott a sürgős ügyek közé, a kérdés lekerült a napirendről. 6 A forrásokban a név eltérő írásmóddal szerepel. A későbbiekben a szöveg a vonatkozó forrás írásmódját követi. 7 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1842/1755. 8 Belvároson a Wüstinger József-féle 1828-as térkép „Belső Város’-i.t értem. 9 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1842/2120. 10 A tanácsülési jegyzőkönyv külön rögzíti, hogy Horváth György tanácsnok „voksát elkülönítő", külön jegyzőkönyveztette, hogy ragaszkodik a felsővárosi helyszínhez. 11 Horváth György tanácsnok azt javasolta, hogy „a patika a Szt. Sebestyén Templomhoz közel állt ttassék fel". 12 A patika pontos elhelyezése nehézkes, hiszen „a városrészek területi határai a vizsgált korszakban változtak [...] Új városrészek alakultak ki, és egyes városrészeket, kerületeket összevontak. Mindezek változásai azonban a térképi megjelenés hiányában, illetve esetlegessége miatt nehezen rekonstruálhatók". In: Csurgai, 2008: 40. o. 13 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1842/3162. 79
