Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

Braun József utódja a tulajdonlásban Braun Lajos lett. A tulajdonosváltás időpontja nem ismert. 1873-ban még József bírja az üzletet, 1886-ban már Lajos75 nevével találkozunk az iratokban. Lényegében az 1800-as évek végéig a Braun család áll a patika élén, így a 80 évet meghaladó birtokviszony folytán kijelenthetjük, hogy e család volt a Fekete Sas legjelentősebb gyógyszerész dinasztiája.

A Braun család után a patika Eisenbarth Ágoston kezébe került. 1900—1904 között Eisenbarth Ágoston, mint sok fehérvári patikus elődje, a Városi Tanács tagja. Rendszeresen részt vesz az üléseken. Gyógyszerészi működéséről nem bukkant fel érdemleges bejegyzés a tanácsülési jegyzőkönyvekben. Fivére, Eisenbarth Ferenc órásmester egy míves órával egészítette ki a barokk officinaszekrényt. Anyagát és mintázatát tekintve tökéletesen beleillik a miliőbe. Berki Veronika tanulmányából kiderül, hogy Eisenbarth hitelből vette meg a gyógyszertárat, amit azonban nem volt képes törleszteni. így történhetett meg, hogy viszonylag rövid idő után ismét gazdát cserélt az intézmény. Eisenbarth rokonának, Lukáts Lajosnak adta át a patikát.

Lukáts Lajos 1906-ban grandiózus átalakítást végzett a gyógyszertáron. A boltíves kapubejáró befalazásának köszönhetően egy folyosóval bővítette alapterületét. Az ajtónyílás helyére ablak került, amelynek márvány keretezését is elkészíttette. Átfesteti az állványedényeket. A lámpával ellátott sárgaréz mérlegek is ebből a korszakból származnak. 1931-ig ő vezeti a patikát.

Lukáts Lajos szolgálati idején - 1922-ben - két újabb gyógyszertárat alapítottak a városban, a helyi patikák száma így elérte a nyolcat. Ez az 1950-ben bekövetkezett államosításig nem változott.

A Fekete Sas utolsó polgári tulajdonosa, Lukáts Béla 1931-től vezette a gyógyszertárat. A tulajdonjogot - feleségével közösen - csak apjának 1933-ban bekövetkezett halálakor szerezte meg. Egészen 1950. július 28-ig vezette a gyógyszertárat. 1935-ben a műemlék gondos megóvása mellett korszerűsítette a patikáját. Átalakíttatta a patika hátsó helyiségeit, és korszerű eszközökkel gazdagította a patika felszerelését.76 Valószínűleg az ő beszerzéseihez tartoznak a csiszolt üvegdugójú folyadéküvegek is. Lukáts Béla a negyvenes évek végén védetté nyilváníttatta77 a gyógyszertárat.

Az államosítás döntő fordulatot jelentett a Fekete Sas életében. Ekkor került a Fejér Megyei Gyógyszertári Központhoz, amelynek akkor dr. Szabó Lóránt volt a vezetője.

75 Bakos Batu (1992): Fejér megye gyógyszerészeiének kialakulása és fejődése (1688-1950). Egyetemi doktori értekezés, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár - Gyógyszerügyi Szervezési Intézete, 44-45. o. Online: http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/Fejér-megye-gyógyszerészetének-kialakulása-és-fejlődése-1688-1950.pdf Letöltve: 2014.12.08., 08:32

76 Dr. Lukáts Béla (1975): XX. századi adatok a székesfehérvári Fekete Sas történetéhez. In: Gyógyszerésztörténeti Diárium. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészeti Szakosztályának időszakos közleményei, IV. évf. 3. (14.) sz., 54-55. o.

77 Lukáts Béla a Műemlékek Országos Felügyelőségének tett bejelentését követően, 1949-ben nyilvánították műemlékké a gyógyszertárat és berendezését, valamint az egész épületet.

36