Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
A negyedik Pásztori gyermek, Jenő Árpád72 a tisztviselői pályát választotta, de egy gyógyszerész, a tata-tóvárosi Menich Dénes lányát, Menich Margitot vette nőül. Életét egészen részletekbe menően ismerjük, hiszen a családtörténet összeállítójának, Pásztory Tibornak az édesapjáról van szó. Pásztori Sándor ötödik gyermeke, Franciska73 sem ment férjhez. Etelkához hasonló, könnyed életét egy 1918-as lovas kocsi baleset törte ketté. Franciska, „Fáni néni" lábát ezt követően amputálni kellett, így életének ezt követő éveit Bajon élte le. A hatodik gyermek, Aranka74 egy kalocsai gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonoshoz, Horváth Antalhoz ment feleségül.75 Kezdetben Kalocsán, majd 1905-től Budapesten éltek, ahol a Visegrádi utcában nyitottak saját patikát. A hetedik gyermek, Pásztori Mária76 a Horváth család patikájában dolgozott, de gyógyszerész oklevelet nem szerzett. Az 1920-as években Budapesten nőül ment Szobonya Kálmán gyógyszerészhez. Későbbi sorsukról még lesz szó. A nyolcadik gyermek, Pásztori Pál77 születésekor édesapja 52, édesanyja 46 éves volt. „Dugdosták a csecsemő Palit, mert a gavallérok azt hitték, hogy Éti néni, vagy a Fáni gyereke törvénytelenül"-írja a későn született nagybácsiról Pásztory Tibor. A patikus legifjabb gyermeke az orvosi pályát választotta. Ot is utolérte a Pásztoriak sorsa, nem tudott elszakadni a vidéki élettől, még, ha munkája a városhoz is kötötte. Életének felét Bajon és Tatán, a másik felét Budapesten élte le. Fehérváron csak végső álmát alussza, szüleivel és testvéreivel. 2.4.6 Halála Az idősebbik Pásztori Sándor 38 évnyi gyógyszertárosi munka után 1913-ban, 74 évesen halt meg májrákban.78 A helyi újságban már a halála napján megjelent gyászhír kiemelte, hogy „halála városszerte őszinte részvétet kelt, mert Pásztoryt széles körben ismerték", valamint említette „hosszas szenvedését"P Pásztory Sándort már másnap eltemették, a Székesfehérvár és Vidéke tudósítója szerint „óriási részvét mellett"m kísérték a Kígyó utcza 37. szám alatti „gyászházból" a Szentháromság temetőbeli nyughelyére. A temetésen „a városi képviselőtestület s a tisztikar testületileg vett részt" P 72 1878-1949. 73 1882-1928. 74 1883-1960. 75 Házasságkötésük pontos dátuma és helyszíne: 1901. november 26., Székesfehérvár 76 1892-1972. 77 1900-1965. 78 SZÍ KM/H/10/87. Pásztory iratok 79 Székesfehérvár és Vidéke, 1913. február 25. 3. o. 80 Székesfehérvár és Vidéke, 1913. február 26. 2. o. 81 Uo. 89
