Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei
„A Tibornak a nagyapja, övé volt a patika és elég nehezen jött létre a házassága, mert afelesége egy rendes családból való volt, de tanulatlan volt, ő pedig akkor már főiskolát végzett, vagy egyetemi szinten, nem tudom, volt akkor már gyógyszerésziskola, nem tudom [...] és nehezen ment bele a család. \_..l\A család nehezen engedte, hogy a Pásztori elvegye őt (ti. Burkus Júliát) feleségül. Pedig a gyerek már útban volt, házasság nélkül az első gyerek, a Sányi (sic!), úgyhogy azért tekintetbe véve beleegyeztek,”59 Az is érdekes, hogy a gyermek születési anyakönyvében az anya lakóhelye, azaz a Lakatos utcza 9. szerepel a szülők címeként. Elképzelhető, hogy a feleség családjánál élt az ifjú pár, amíg nem csillapodtak a családi kedélyek. A helyzet gyorsan konszolidálódhatott, hiszen Pásztori Sándor még ebben az évben megörökölte nevelőapja személyes patikajogát is. Nem tudjuk mi történt előbb, megnősült és ezt követően lett tulajdonos, vagy éppen a tulajdon megszerzése tette lehetővé a nősülést. Talán Schönviezner halála is közrejátszhatott az események alakulásában. 2.4.3 Vagyona, életmódja Pásztori Sándor már nevelőapja halálával jómódú emberré vált, de anyai nagybátyja, a tatai Titteldorf József ezredes örököseként kifejezetten nagy vagyonra tett szert. Bajon szőlőbirtokot és házat,60 Fehérváron patikát, szőlőt, házat61 tulajdonolt. Bajon két pincéje is volt. A képi és írott visszaemlékezések szerint az idősebbik Pásztori, hosszú élete során hol a feudális földbirtokos, hol a polgári patikus életét élte és szerepét játszotta. Fennmaradt fotográfiáin hol kifogástalan társasági emberként találkozunk vele, hol magányosan ábrázolt, fáradt tekintetű gazdaként, hol sokgyermekes boldog családapaként. Pásztori Sándor személyiségéről, karakteréről az utódok elbeszéléséből és a fotográfiák vizuális antropológiai elemzése alapján is képet kaphatunk. Unokájától a „bővérű, jómódú... jó kedélyű, eléggé pazarló, vadászgató” jelzőket kapta. Tevékeny ember volt, a család motorja. A tatai molnármester fiából megbecsült gyógyszerésszé vált 59 Részletek az album összeállítójának feleségével, Pásztory Tiborné Korék Gyöngyivel 1999 telén készített interjúból. Az album megtalálását követően megpróbáltam felkutatni a készítőt, de már csak Pásztory Tibor feleségével, az akkor 87 éves Gyöngyi nénivel találkozhattam. Öt kértem meg arra, emlékezzen a képek alapján a családjára, erősítse meg és egészítse ki az írott anyagot, ha az lehetséges. Bár voltak aggályaim ezzel a kutatási módszerrel kapcsolatosan, hiszen az interjú szituáció „tudatosítja az élményt hivatásszerűen átélő személyben a vele szemben támasztott... elvárásokat ” és..... a nyelv, mint társadalmi konvenciók rendszere alkotja (és egyben be is határolja) az emlékezés referenciális kereteit" (Gyáni: 1998. 301. o.), másfelől úgy véltem leletmentést végzek. 60 „Kb. 10 hold szőlő, gyümölcsös, rét, kaszáló és az öregház, présház és istálló lóval és kocsival" - fogalmazott Korék Gyöngyi az interjúban. 61 „vagy 1 hold". A fehérvári szőlő nagyságát Korék Gyöngyi egy holdnyira becsülte a vele készült interjúban. 87
