Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Grabarits István - Dobson Szabolcs - Szima Viktória: A kőszegi és a székesfehérvári jezsuita patikbútorok fiókfeliratain látható Materia Medica összehasonlító elemzése

Feliratos fiókok a Baumgartner-féle bútorról

2.2 A kőszegi és székesfehérvári materia medica átfedéseinek terápiás elemzése

Az átfedések terápiás elemzése során arra voltunk kíváncsiak, hogy mindkét patikafiók-készletben megtalálható drogok körében vannak-e preferált terápiás területek, amelyek speciálisan indokolhatták, hogy Kőszegen és Székesfehérvárott is tartsák azokat.

Mivel súlyos hiba lenne későbbi korok fitoterápiás ismereteinek a visszavetítése, olyan forrást kerestünk, amely lehetőleg jól tükrözi a jezsuita patikák működésének korát jellemző terápiás nézeteket-viszonyokat. Ehhez az elemzéshez Kováts Mihály orvosdoktor „Magyar patika, az az Magyar- és Erdély-Országban termő patikai állatok, növevények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben című, Pesten, 1835-ben kiadott könyvét10 használtuk.

Bár ez a könyv 1835-ben jelent meg, a szerző több mint négy évtizedes orvosi munkájának ismeretein alapul. Kováts Mihály 1762-ben született, orvosi oklevelét 1794-ben, tehát kb. 20 évvel a két jezsuita patika eladását követően szerezte meg.11 Az említett könyv tehát alapvetően a XVIII-XIX. század fordulójának, és ezen belül a szerző terápiás gyakorlatát tükrözi, ez azonban nem lehetett nagyon eltérő a XVIII. század közepi

10 Kováts Mihály: Magyar patika, az az Magyar- és Erdély-Országban termő patikai állatok, növevények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben. Pest, 1835. (letölthető: E-könyvekwww.gyogyszeresztortenet.hu).

11 Kapronczay Katalin: Kováts Mihály érdemei az orvoslás és más természettudományok magyar nyelvűvé tétele érdekében. Magyar Orvosi Nyelv, 8-12. (2012)

49