Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája
1806-ban (Szabó szerint 1804-ben) Höfflich Imre eladta a családi üzletet a megbízható segédnek, így Szűcs Károly patikatulajdonossá lett. 5 évig működtette az intézményt, majd eladta egy ambiciózus gyógyszerésznek, Braun Ferencnek.70 71 72 1811-ben került Braun birtokába a patika, aki számos átalakítást hajtott végre újonnan szerzett gyógyszertárán. Még 1811-ben átfesteti az officina bútorát, illetve a hársfa állványedényeket.71 72 Az ónbetétes, kék rézfedeles állványedények az ő jóvoltából kerültek a patikába. A portál látványos márványkeretezése is ekkor készült. A barokk kori táraasztal nyom nélkül eltűnt, eddig nem bukkant fel olyan irat, amely beszámolna sorsáról. A ma ismert patkó formájú táraasztalt Braun Ferenc rendelte meg valamikor az 1800-as évek első felében. A Helytartó Tanács 1843-ban engedélyezte Braun számára, hogy kitegye a „Fejér megye Gyógyszertára." táblát. Apja után Braun József lett a patika tulajdonosa, jelenleg nem tudjuk, hogy mikor vette át a stafétát édesapjától. Braun József tette meg az egyik legjelentősebb lépést a patika éle-70 Szabó Lóránt (1975): A székesfehérvári Fekete Sas története. In: Gyógyszerésztörténeti Diárium. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészeti Szakosztályának időszakos közleményei, IV. évf. 3. (14.) sz., 49. o. 71 Az 1971-75 között zajló restaurálás során az egyik fiók belső oldalán talált felirat (pinxit=festette) mellett három évszámot találtak a szakemberek: 1811, 1867, 1906. Ezen felül még egy átfestési dátumot kell megemlíteni: 1975-öt, amikor az eredeti színvilágot helyreállították a restaurátorok. 72 Reáljogú vagy gyökreáljogú gyógyszertár alatt Magyarországon olyan patikákat értünk, amelyek egy adott épülethez, helyszínhez kötöttek. A reáljogú gyógyszertár adható-vehető volt (házzal együtt, vagy anélkül is), a meghatározó a vagyoni birtoklás volt. Tulajdonosa nemcsak gyógyszerész lehetett, örökölhették, bérbe is adhatták. A tulajdonos, ha nem gyógyszerész volt vagy tartósan akadályozva volt hivatása gyakorlásában, úgy köteles volt okleveles gyógyszerész 34 A Nádor utca egy XX. század eleji képeslapon
