Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája
fal a XVII. században közkedvelt megoldás volt.53 Ezt a formát a XVIII. századra - a könnyebb kezelhetőség miatt is - kiszorította a nyitott polcsorokkal ellátott típus. A barokk stílusú szekrényt aranyozással is ékesítették. A fiókokon latin rövidítésékkel jelzik a benne tárolt anyagok nevét. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a szavak kezdőbetűit vörössel festették meg. A második officina bútorelkészültével a Codellifélét raktári funkcióra száműzték, így az 1971-es restaurálásáig sokat sérült. Ma már csak töredékesen tekinthető meg. Ez nem csorbítja az értékét, hogy ez hazánk egyetlen megmaradt fiókfalas patikabútora.54 Baumgartner Bernât55 fafaragóműhelyében készült el a második officinaszekrény. A míves, aranyozott tölgyfabútor megfaragása közel 10 évet vett igénybe, csak 1758- ra készült el. A barokk-rokokó szekrénysort kifejezetten a régi refektórium helyére szánták. Méretei (a terem mérete: 6,90x6,80 m) pontosan megfelelnek az új rendházbeli officina adottságainak. A bútor alsó harmadában fiókokban, felette nyitott polcokon, tégelyekben lehetett tárolni a gyógyszereket. Minden fiók latin nyelven feliratozott, amelyeket tematikusán osztottak szét aszerint, hogy milyen típusú anyagot - gyökérzet, virágzat, herba - tartottak benne. A fiókokat a kategóriákon belül alfabetikus sorrendben helyezték el. A feliratozás egységesen fekete színnel történt. Mind a két bútorra elmondható, hogy az alsó részét padozatnak képezték ki, melynek teteje felhajtható volt, így tárolóhelyként is szolgált. A bútorzat mellett a jezsuiták megfelelő eszközkészletről is gondoskodtak. Erről az árverési leltárból kaphatunk képet, amely 518 db officina állványedényről számol be.56 Továbbá 166 db ónedény, 35 db kenőcsös edény, több mint 300 üveg, 136 zsák, illetve tartályok és ládák (kb. 70 db) szerepel a listán. A felszerelések közt 26 db velencei rézből készült mozsár; mérleg; főzőüst; olajprés; 10 db réz főzőedény, üst, flastromprés; 5 darab ezüst tégely és pohár; illetve üveg-, kő- és achátmozsarak voltak a patika tulajdonában. Mindezeken felül dispensatoriumoV. (gyógyszerkönyvek), a bécsi és a Pozsonyi Taxa, herbáriumok, Schraeder és Mynsich könyvei tartoztak a jezsuita patikához.57 53 Grabarits István kutatásai szerint alig néhány ilyen típusú bútor maradt fent: Vöröskő várában, a barcelonai múzeumban (Masnou) és Franciaországban. 54 Grabarits István (2010): A Fekete Sas titkos története, (előadás) 8-12. o. Online: http://szikm.hu/wp-content/uploads/2015/03/3_A_Fekete_Sas_titkos_tortenete.pdf Letöltve: 2015.03.25., 10:12 55 Baumgartner Bernátot — a XVIII. század legnevesebb jezsuita faragómesterét — Vanossi Antal helyezte Székesfehérvárra 1749-ben. Baumgartner korábban a trencsényi, esztergomi, bécsi és varasdi rezidenciákon is működött. 1760-ig vezette a fehérvári jezsuita rendház faragó- és asztalosműhelyét. 56 Ebből kb. 150 darab állványedény Codelli Józsefhez köthető. Az általa faragott cilinderes hársfa tégelyek szilárd anyagok - gyanták, magok, porok - tárolására szolgáltak. Mindegyiket kartus díszíti, rajta felirattal. A fatégelyeket az eltelt évszázadok során többször is átfestették. Restaurálás során állították helyre. 57 Takács Sarolta (1975): A székesfehérvári Fekete Sas 1774-es árverési leltáráról. In: Gyógyszerésztörténeti Diárium. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészeti Szakosztályának időszakos közleményei, IV. évf. 1. (12.) sz., 30-33. o 29
