Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

időpontját.) Férje halálával a gyógyszertár, az adósággal egyetemben feleségére szállt. Terézia - akit a jegyzőkönyvek „Frau Apothekerin Theresia Meierin ’39 néven emlegetnek — valószínűleg tovább vezette a patikát. Az iratokból tudjuk, hogy igen nehéz körülmények között élt. Az adósságot nem tudta megfizetni, az erőszakos hitelezőkkel egyedül nem bírt megküzdeni. Elkeseredettségében a városi magisztrátus segítségét kérte. A város közvetítőként lépett fel az adós és a hitelezők között. Két alkalommal - 1739. március 17-én és 1739. július 7-én40 - levélben kérte a hitelezőket, hogy adjanak haladékot Mellemének, várják meg, amíg eladja a patikát. Terézia megkapta a haladékot, azonban helyzete változatlan maradt. Az özvegy nem élte meg a gyógyszertár eladását, örököseire maradt ez a szomorú kötelesség. A tartozás ekkor már meghaladta az 1500 Forintot. Az örökösök csak úgy tudták kiegyenlíteni a hátralékot, hogy külön bocsátották áruba a gyógyszertárat - bútoraival, eszközeivel és gyógyszerkészletével egyetemben - és az épületet. A patikaházat 1746-ban Preindl Ferenc festő vette meg 600 Forintért, a patika és a berendezés pedig a székesfehérvári jezsuita rend41 tulajdonába került. Ezzel lezárult egy korszak Székesfehérvár első apotékájának életében, 28 év után végérvényesen kettévált az épület és a gyógyszertár története.

A jezsuita gyógyszertár

Jézus Társasága számos gyógyszertárat működtetett a történelmi Magyarország területén. 1716-1773 között összesen tizennégy jezsuita patika volt az országban.42 Székesfehér-39 Szabó Lóránt (1975): A székesfehérvári Fekete Sas története. In: Gyógyszerésztörténeti Diárium. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógyszerészeti Szakosztályának időszakos közleményei, IV. évf. 1. (12.) sz., 11. o.

40 Uo. 12.0.

41 Jezsuita rend (Jézus Társaság, Societas Jesu) alapítója a baszk származású Loyolai Szent Ignác (1491-1556). 1540-ben III. Pál pápa engedélyezi a Társaság működését. Hazánkba Szent Ignác halála után öt évvel érkeztek meg a jezsuiták. Oláh Miklós esztergomi érsek az ő segítségüket kérte a tridenti zsinat szellemében megfogalmazott reformtervének megvalósításához. így jött létre 1561-ben az első magyar jezsuita rendház Nagyszombaton, mely 1567-ben megszűnt. 1581-ben Báthory István Erdélyben telepítette le a jezsuitákat. A jezsuita rend gyógyítással nem foglalkozott, azonban - az ellenreformáció céljának megfelelően - térítési szándékkal számos patikákat állított. 1773-ban XIV. Kelemen pápa Domus ac Redemptor bullája oszlatja fel a rendet.

42 Ernyey szerint 1747-ben 48 gyógyszertár működik Magyarországon, ennek jelentős részét a jezsuiták bírják. A XVIII. század 50-es éveiben már 150 vármegyei, városi és szerzetesi patika állt hazánkban. Ernyey József: A Magyarországon letelepedett bencések, ciszterciták, johanniták, dominikánusok, jezsuiták és más szerzetesrendek gyógyszertárairól. In: Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből. (XVI. Függelék. Olvasókönyv a magyar gyógyszerészet története tanulmányozásához), 2012, Bp. 120-121. o. Online: http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-06/ pdf/1602_ernyey_szerzetes_gyogyszertarak.pdf Letöltve: 2014.12.08., 10:07.

24